Nagy István: az élelmiszer-pazarlás az élelmiszerlánc első számú fenntarthatósági problémája
Az élelmiszer-pazarlás az élelmiszerlánc első számú fenntarthatósági problémája, nem pedig a hagyományos állattartás, az öntözéses gazdálkodás, vagy a nagyüzemi élelmiszer-előállítás - mondta az agrárminiszter az élelmiszer-hulladék megelőzéséről szóló konferencián kedden, Budapesten.
Nagy István Magyarország EU-elnökségének keretében, az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezetével (FAO) közösen megrendezett eseményen kiemelte, hogy az Európai Unióban (EU) az élelmiszer-hulladék jelenti az egyik legfontosabb problémát az élelmiszerlánc működése szempontjából.
Ismertetése szerint az EU-ban 2020-ban több mint 58 millió tonna élelmiszer-hulladék keletkezett, ami 252 millió tonna szén-dioxid-egyenérték kibocsátásáért felelős, és szükségtelenül vezetett 342 milliárd köbméter víz elvesztéséhez. Ezért a magyar uniós elnökség egyik kiemelt témája az élelmiszer-hulladék csökkentése - mondta.
Hozzátette: olyan megoldásokat kell találni, amelyekkel fenntartható módon teljesíthetők a Közös Agrárpolitikában (KAP) megfogalmazott célok, egyszerre biztosítanak jó minőségű, megfizethető termékeket, valamint hozzájárulnak a termelők versenyképességéhez is. Észszerű egyensúlyt kell találni a környezetvédelmi célok és a gazdaság igényei között - hangsúlyozta.
Nagy István emlékeztetett arra, hogy az Európai Unió Tanácsa 30 százalékos csökkentési célt javasol a kiskereskedelemben, az éttermekben, az étkeztetésben, valamint a háztartásokban együttesen, és 10 százalékos csökkentési célt a feldolgozási és gyártási szektorban, az Európai Parlament (EP) pedig magasabb célértékeket szeretne. Hozzátette: a tagállamok jelezték, hogy a tanács által meghatározott céloktól nem hajlandóak eltérni.
A magyar EU-elnökség célja, hogy olyan kompromisszumos megállapodás jöjjön létre, amely a tanács álláspontjához "közelebb marad" vagy olyan szempontrendszer kerüljön be, amelynek végrehajtása legfeljebb ezzel azonos terhet jelent a tagállamok számára - mondta. Arra is felhívta a figyelmet, hogy az élelmiszer-pazarlás nem pusztán gazdasági vagy fenntarthatósági, hanem erkölcsi és etikai kérdés is. Amíg vannak emberek, akik éheznek, addig az a minimum, hogy a bőségben élők odafigyelnek az élelmiszerek felhasználására - fogalmazott.
Magyarország elkötelezett amellett, hogy az élelmiszer-ellátási lánc minden szintjén jelentősen csökkentse az élelmiszer-hulladék mennyiségét - hangsúlyozta Nagy István. Kiemelte: az a cél, hogy 2030-ra meg tudják felezni az élelmiszer-pazarlását, az élelmiszer-hulladék mennyiségét a kiskereskedelemben és a fogyasztók szintjén is, és az élelmiszerlánc egyéb szakaszain is csökkenést kell elérni.
Az eddigi eredményekről szólva elmondta, hogy Magyarország több mint negyedével tudta csökkenteni az egy főre eső élelmiszer-pazarlást a 2016-ban elindított "Maradék nélkül" program segítségével. Közölte, hogy a felmérések szerint 2016-2022 között a teljes háztartási élelmiszer-hulladék mennyisége 12,1 százalékkal csökkent, míg a pazarlást jelentő kategórián belül 27,6 százalékkal. Hozzátette, hogy a sikerre számos európai ország felfigyelt, és az Európai Bizottság jó gyakorlatként ajánlja a magyar programot.
A csökkenés ellenére még mintegy 230 ezer tonna élelmiszert pazarolunk el évente - hívta fel a figyelmet. Mint mondta, ennyi étellel 430 ezer ember tudna jóllakni egy éven keresztül, és a pazarlás egy főre vetítve 40 ezer forintos veszteséget jelent évente. Megjegyezte, hogy ezek az adatok elmaradnak a legpazarlóbb országokban mért mennyiségektől.
A magyarországi adatokkal kapcsolatban azt is közölte, éves szinten hozzávetőleg 1,8 millió tonna élelmiszer-hulladék keletkezik a teljes hazai élelmiszerláncban. Az agrárminiszter szerint az alapanyag-termelés területén többek között a megfelelő fajták megválasztásával lehet eredményt elérni. Ipari oldalról az alkalmazott technológia, a csomagolási lehetőségek fejlesztése és a fogyasztói igények ismerete tudja mérsékelni a veszteségeket - mutatott rá.
Kitért arra is, hogy az élelmiszer-pazarlás csökkentésében jelentős szerepe van a fogyasztói edukációnak. Fel kell hívni az emberek figyelmét az élelmiszerek helyes tárolására, a minőségmegőrzési és a fogyaszthatósági idő közötti különbségre, a maradékok felhasználásának lehetőségeire - mondta. Hozzátette, hogy a Maradék nélkül program ebben is segít; a honlapjukon tárolási kisokos, fagyasztási segédlet és "maradékmentő recepteket" is szerepelnek.
Viorel Gutu, a FAO főigazgató-helyettese előadásában arra hívta fel a figyelmet, hogy világviszonylatban minden ember évente 74 kilogramm élelmiszert pazarol el. Elegendő élelmiszert termelünk, de 700 millió ember mégis éhesen fekszik le - mondta. Ismertette, hogy míg 2019-ban a világ népességének 7,9 százaléka éhezett, 2022-ben az arány már 9 százalék volt.
Úgy értékelte, hogy az élelmiszer-pazarlás összetett probléma, amelynek megoldásához több szereplő együttműködése szükséges. Véleménye szerint a beruházások, az innováció és az erős politikai döntéshozatal a megoldás kulcsa. Kitért arra, hogy Kelet-Európában és Közép-Ázsiában elsősorban a megfelelő tárolás és a szállítás jelent problémát. Az EU tagállamok között az elérő politika akadályozza a megoldást - mondta. Hozzátette, hogy az élelmiszer-hulladék csökkentéséhez közös stratégiára, monitoring-rendszere lenne szükség, emellett növelni kell a társadalmi tudatosságot is.
(Forrás: MTI)
Nagy István Magyarország EU-elnökségének keretében, az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezetével (FAO) közösen megrendezett eseményen kiemelte, hogy az Európai Unióban (EU) az élelmiszer-hulladék jelenti az egyik legfontosabb problémát az élelmiszerlánc működése szempontjából.Ismertetése szerint az EU-ban 2020-ban több mint 58 millió tonna élelmiszer-hulladék keletkezett, ami 252 millió tonna szén-dioxid-egyenérték kibocsátásáért felelős, és szükségtelenül vezetett 342 milliárd köbméter víz elvesztéséhez. Ezért a magyar uniós elnökség egyik kiemelt témája az élelmiszer-hulladék csökkentése - mondta.
Hozzátette: olyan megoldásokat kell találni, amelyekkel fenntartható módon teljesíthetők a Közös Agrárpolitikában (KAP) megfogalmazott célok, egyszerre biztosítanak jó minőségű, megfizethető termékeket, valamint hozzájárulnak a termelők versenyképességéhez is. Észszerű egyensúlyt kell találni a környezetvédelmi célok és a gazdaság igényei között - hangsúlyozta.
Nagy István emlékeztetett arra, hogy az Európai Unió Tanácsa 30 százalékos csökkentési célt javasol a kiskereskedelemben, az éttermekben, az étkeztetésben, valamint a háztartásokban együttesen, és 10 százalékos csökkentési célt a feldolgozási és gyártási szektorban, az Európai Parlament (EP) pedig magasabb célértékeket szeretne. Hozzátette: a tagállamok jelezték, hogy a tanács által meghatározott céloktól nem hajlandóak eltérni.
A magyar EU-elnökség célja, hogy olyan kompromisszumos megállapodás jöjjön létre, amely a tanács álláspontjához "közelebb marad" vagy olyan szempontrendszer kerüljön be, amelynek végrehajtása legfeljebb ezzel azonos terhet jelent a tagállamok számára - mondta. Arra is felhívta a figyelmet, hogy az élelmiszer-pazarlás nem pusztán gazdasági vagy fenntarthatósági, hanem erkölcsi és etikai kérdés is. Amíg vannak emberek, akik éheznek, addig az a minimum, hogy a bőségben élők odafigyelnek az élelmiszerek felhasználására - fogalmazott.
Magyarország elkötelezett amellett, hogy az élelmiszer-ellátási lánc minden szintjén jelentősen csökkentse az élelmiszer-hulladék mennyiségét - hangsúlyozta Nagy István. Kiemelte: az a cél, hogy 2030-ra meg tudják felezni az élelmiszer-pazarlását, az élelmiszer-hulladék mennyiségét a kiskereskedelemben és a fogyasztók szintjén is, és az élelmiszerlánc egyéb szakaszain is csökkenést kell elérni.
Az eddigi eredményekről szólva elmondta, hogy Magyarország több mint negyedével tudta csökkenteni az egy főre eső élelmiszer-pazarlást a 2016-ban elindított "Maradék nélkül" program segítségével. Közölte, hogy a felmérések szerint 2016-2022 között a teljes háztartási élelmiszer-hulladék mennyisége 12,1 százalékkal csökkent, míg a pazarlást jelentő kategórián belül 27,6 százalékkal. Hozzátette, hogy a sikerre számos európai ország felfigyelt, és az Európai Bizottság jó gyakorlatként ajánlja a magyar programot.
A csökkenés ellenére még mintegy 230 ezer tonna élelmiszert pazarolunk el évente - hívta fel a figyelmet. Mint mondta, ennyi étellel 430 ezer ember tudna jóllakni egy éven keresztül, és a pazarlás egy főre vetítve 40 ezer forintos veszteséget jelent évente. Megjegyezte, hogy ezek az adatok elmaradnak a legpazarlóbb országokban mért mennyiségektől.
A magyarországi adatokkal kapcsolatban azt is közölte, éves szinten hozzávetőleg 1,8 millió tonna élelmiszer-hulladék keletkezik a teljes hazai élelmiszerláncban. Az agrárminiszter szerint az alapanyag-termelés területén többek között a megfelelő fajták megválasztásával lehet eredményt elérni. Ipari oldalról az alkalmazott technológia, a csomagolási lehetőségek fejlesztése és a fogyasztói igények ismerete tudja mérsékelni a veszteségeket - mutatott rá.
Kitért arra is, hogy az élelmiszer-pazarlás csökkentésében jelentős szerepe van a fogyasztói edukációnak. Fel kell hívni az emberek figyelmét az élelmiszerek helyes tárolására, a minőségmegőrzési és a fogyaszthatósági idő közötti különbségre, a maradékok felhasználásának lehetőségeire - mondta. Hozzátette, hogy a Maradék nélkül program ebben is segít; a honlapjukon tárolási kisokos, fagyasztási segédlet és "maradékmentő recepteket" is szerepelnek.
Viorel Gutu, a FAO főigazgató-helyettese előadásában arra hívta fel a figyelmet, hogy világviszonylatban minden ember évente 74 kilogramm élelmiszert pazarol el. Elegendő élelmiszert termelünk, de 700 millió ember mégis éhesen fekszik le - mondta. Ismertette, hogy míg 2019-ban a világ népességének 7,9 százaléka éhezett, 2022-ben az arány már 9 százalék volt.
Úgy értékelte, hogy az élelmiszer-pazarlás összetett probléma, amelynek megoldásához több szereplő együttműködése szükséges. Véleménye szerint a beruházások, az innováció és az erős politikai döntéshozatal a megoldás kulcsa. Kitért arra, hogy Kelet-Európában és Közép-Ázsiában elsősorban a megfelelő tárolás és a szállítás jelent problémát. Az EU tagállamok között az elérő politika akadályozza a megoldást - mondta. Hozzátette, hogy az élelmiszer-hulladék csökkentéséhez közös stratégiára, monitoring-rendszere lenne szükség, emellett növelni kell a társadalmi tudatosságot is.
(Forrás: MTI)
Hozzászólások