Nagy János: biológiai sokféleség nélkül nincs fenntarthatóság, de nincs haza sem

Biodiverzitás nélkül nincs fenntarthatóság, de nincs számunkra haza sem - mondta a Miniszterelnöki Kabinetiroda államtitkára szerdán a Pest vármegyei Tápiószelén a Nemzeti Biodiverzitás- és Génmegőrzési Központ (NBGK) új épületének átadásán.Nagy János arra hívta fel a figyelmet, hogy ha a magyarok otthon akarják érezni magukat hazájukban, "együtt kell megvédeniük az itt található csodálatos változatosságot". A tápiószelei intézmény tevékenységét és jelentőségét méltatva úgy fogalmazott, hogy az itteni munka valójában már a szuverenitásvédelem területéhez tartozik. A gyűjteményt a Magyar Nemzeti Bank aranytartalékához hasonlítva azt mondta, az itt található genetikai kincs nemzeti kézben tartása nemcsak nemzetstratégiai ügy, hanem nemzetbiztonsági érdek is.
    

A mintegy 950 millió forintból megvalósult fejlesztés megteremti az itteni munka folytatásának lehetőségét - jegyezte meg és hangsúlyozta, hogy a klímaváltozás hatásaira időben fel kell készülni. "Az unió hagymázos, tarthatatlan időpontokhoz kötött álmodozásai helyett mi inkább így csendben átmentjük a biológiai örökségünket a jövőbe, a jövőnek" - mondta Nagy János.
    

Czerván György, a térség fideszes országgyűlési képviselője egyebek mellett arról beszélt, hogy a világ 20 legnagyobb génbankjának egyike a tápiószelei, és a biológiai sokszínűség megőrzése, átadása az utódoknak alaptörvényben rögzített kötelezettség. Megemlítette azt is, hogy Tápiószele választókerületének egyik legértékesebb települése, az NBGK mellett itt található például a Tápiómente egyik ékköve, a Blaskovich Múzeum.
    

Baktay Borbála, a Nemzeti Biodiverzitás- és Génmegőrzési Központ főigazgatója ismertette, hogy a tápiószelei génbank 65 éve működik, 1959 óta fejleszti gyűjteményeit és őrzi mindazt, amit megörökölt, a tudást és a növényi genetikai erőforrásokat. Több mint 57 ezer génbanki tétel, 130 ezret is meghaladó mintaszámú génbanki anyagát őrzik. A tápiószelei génbank teljes körű génbanki tevékenységet végez, ami megőrzés, gyűjtés, felszaporítás, dokumentálás és közreadás - hangsúlyozta a főigazgató.
   

Baktay Borbála kiemelte azt is, hogy a génmegőrzés, egy független központi állami génbank működtetése nemzetstratégiai ügy, nemzeti érdek. Az elmúlt bő évtized fejlődését felidézve elmondta, hogy jelentősen fejlődtek a gyűjteményeik, és az újakkal már lefedik a teljes növényi spektrumot, valamennyi növénycsoport génbanki megőrzését végzik. A főigazgató kitért arra is, hogy a génmegőrzésen felül számos olyan vizsgálatot, kutatást tudnak megvalósítani, melyek túlmutatnak a klasszikus génbanki tevékenységen.


Ahhoz, hogy ezeket a szakmai tevékenységeket el tudják látni, megfelelő infrastrukturális háttérrel kell rendelkezni - mondta, hozzáfűzve: ennek érdekében számos beruházás valósult meg az elmúlt több mint egy évtizedben. A vezető kiemelte: az új génbanki épület mindezek megkoronázása, az elmúlt 12 év csúcspontja. "Ez az épület a génbank szíve, itt zajlanak azok a munkafolyamatok, amelyek a tényleges génbanki megőrzéshez szükségesek. Az épület irodákat, irattárat, az életképességi laboratóriumot, a magok tárolására történő előkészítéséhez szükséges helyiséget, szociális helyiségeket, két szárítókamrát és két új -20 Celsius-fokos hűtőtárolót foglal magában" - mondta.


(Forrás: MTI)