NAK-AM: idén is több tízmilliárd forint kárt előzött meg az országos jégkármérséklő rendszer
Idén is védte a jégkároktól a mezőgazdasági, lakossági, közületi értékeket a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) által üzemeltetett országos jégkármérséklő rendszer. Az április 15. és szeptember 30. közötti védekezési szezonban 93 napon, összesen közel 188 ezer üzemórára kellett bekapcsolni. A generátorok így a tavalyinál 6 százalékkal hosszabb ideig üzemeltek - ismertette kedden kiadott közös összefoglalójában a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) és az Agrárminisztérium (AM).
Annak ellenére, hogy rendkívül aszályos volt az időjárás, a levegő nedvességtartalma magas volt, ami kedvezett a lokális, heves zivatarok és szupercellák kialakulásának. A 169 napos védekezési szezonban minden második (93) napon alakult ki jégveszélyes felhőzet hazánk felett, ebből 32 napon extrém módon jégveszélyesek voltak a zivatarok, ami közel kétszerese a tavalyinak.
Az összegzés kitér arra is, hogy az idei védekezési időszakban a tavalyinál mintegy 60 százalékkal nagyobb területre, 47 ezer hektárra jelentettek jégkárt a gazdálkodók. Ez azonban lényegesen kisebb terület, mint 2017-ben, az utolsó évben, amikor még nem működött az országos rendszer, akkor másfélszer ekkora területre, 72 ezer hektárra érkezett jégkárbejelentés.
Az ország 986 pontjáról - 219 automata és 767 manuális talajgenerátor segítségével - ezüst-jodidot a felhőkbe juttató rendszer minden évben több tízmilliárd forint kárt előz meg a mezőgazdaságban, emellett lakossági, ipari, állami létesítményeket, ingatlanokat és ingóságokat is véd. A NAK által kiépített rendszernek az idei a hetedik üzemelési éve volt, működtetéséhez az Agrárminisztérium évi legfeljebb 2 milliárd forint külön forrást biztosít.
Számítások szerint a rendszerre fordított minden forint mintegy 33 forint termelési értéket óv meg, éves szinten ez 50 milliárd forint megmentett termelési értéket jelent. Magyarországon idén is jellemzően egy-egy extrém zivatar vagy szupercella - amely ellen sehol a világon nincs védekezési mód - okozott szűkebb területeken jelentősebb károkat. Az év hátralévő részében a rendszer karbantartási munkálatait végzik el, felkészítve azt a következő, 2025 tavaszán induló védekezési szezonra.
(Forrás: MTI)
Annak ellenére, hogy rendkívül aszályos volt az időjárás, a levegő nedvességtartalma magas volt, ami kedvezett a lokális, heves zivatarok és szupercellák kialakulásának. A 169 napos védekezési szezonban minden második (93) napon alakult ki jégveszélyes felhőzet hazánk felett, ebből 32 napon extrém módon jégveszélyesek voltak a zivatarok, ami közel kétszerese a tavalyinak.Az összegzés kitér arra is, hogy az idei védekezési időszakban a tavalyinál mintegy 60 százalékkal nagyobb területre, 47 ezer hektárra jelentettek jégkárt a gazdálkodók. Ez azonban lényegesen kisebb terület, mint 2017-ben, az utolsó évben, amikor még nem működött az országos rendszer, akkor másfélszer ekkora területre, 72 ezer hektárra érkezett jégkárbejelentés.
Az ország 986 pontjáról - 219 automata és 767 manuális talajgenerátor segítségével - ezüst-jodidot a felhőkbe juttató rendszer minden évben több tízmilliárd forint kárt előz meg a mezőgazdaságban, emellett lakossági, ipari, állami létesítményeket, ingatlanokat és ingóságokat is véd. A NAK által kiépített rendszernek az idei a hetedik üzemelési éve volt, működtetéséhez az Agrárminisztérium évi legfeljebb 2 milliárd forint külön forrást biztosít.
Számítások szerint a rendszerre fordított minden forint mintegy 33 forint termelési értéket óv meg, éves szinten ez 50 milliárd forint megmentett termelési értéket jelent. Magyarországon idén is jellemzően egy-egy extrém zivatar vagy szupercella - amely ellen sehol a világon nincs védekezési mód - okozott szűkebb területeken jelentősebb károkat. Az év hátralévő részében a rendszer karbantartási munkálatait végzik el, felkészítve azt a következő, 2025 tavaszán induló védekezési szezonra.
(Forrás: MTI)
Hozzászólások