NAK-elnök: kihívásokat tartogat az idei év az agrárium számára
A 2025-ös év sok kihívást tartogat a magyar agrárium számára: a klímaváltozáshoz való alkalmazkodás, az európai uniós támogatási rendszer átalakulása mellett a szabadkereskedelmi megállapodások és az ezzel járó piacvesztés is komoly hatással lehet a szektorra - mondta Papp Zsolt, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) elnöke csütörtökön Budapesten, egy szakmai tájékoztatón.
A NAK és a Magosz közös tájékoztatóján Papp Zsolt hangsúlyozta, jelentős aszályra kell számítani, az egyik legnagyobb feladat idén is az lesz, hogyan lehet Magyarország vízmegtartási képességeit javítani, vízkészleteit növelni, hatékonyabban használni. Emlékeztetett, hogy három minisztérium közös munkacsoportot hozott létre, amely jogszabály-módosításokat is előkészített, és ennek része a Vizet a Tájba program is, amelyre mintegy 600 gazda ajánlott fel területet.
Elmondta: szerkezetváltásra lehet szükség az agráriumban és közös válaszokat kell találni arra, hogyan lehet növelni a gazdák ellenállóképességét a környezeti kihívások idején.
Az agrárszektor előtt álló másik nagy kihívás a piacok megtartása. Miközben a magyar termelők és élelmiszergyártók szigorú szabályozás alá esnek, a harmadik országból származó importtermékeknek nem kell hasonló szabályoknak megfelelniük, igaz ez az állattenyésztőkre, növénytermesztőkre és élelmiszergyártókra is. Az EU és a dél-amerikai államok közötti Mercosur szabadkereskedelmi megállapodással GMO termékek is az európai piacokra kerülhetnek - tette hozzá.
Ukrajna az alacsonyabb termelési költségi révén előállított olcsó tömegtermékekkel letarolhatja az európai és a magyar piacokat, miközben a magyar gazdák a támogatásaik egy részét is elveszíthetik Ukrajna uniós csatlakozása esetén - figyelmeztetett.
A magyar gazdák számára elérhető uniós támogatásokról szólva elmondta: olyan aktív időszakban van az agrárium, amire korábban nem volt példa, a 2023-2027 közötti időszakban a Közös Agrárpolitika (KAP) keretében a 73 pályázati kiírásból már 40 megjelent.
A magyar agrárium csak akkor maradhat versenyképes, ha piacképes termékeket tud előállítani, és a fogyasztók tudatos választásával is támogatják a hazai, ellenőrzött körülmények között előállított, jó minőségű élelmiszereket - hangsúlyozta. Elmondta: a NAK nyáron átfogó népszerűsítő kampányt indít a magyar termékek, a sertés-, hús- és zöldségtermékek népszerűsítésére, a kampány célja a magyar fogyasztók tudatosítása, hogy a kiváló minőségű magyar termékeket keressék.
Az áprilisi és májusi fagyok jelentős károkat okoztak a gyümölcstermelőknél, a kérelmek beadása és értékelése még folyamatban van, így pontos adatokról csak később tudnak tájékoztatni - mondta.
Papp Zsolt kitért a képzés fontosságára, a technológiai újdonságok, a precíziós eszközök hasznosítására. A generációváltás kapcsán megjegyezte: az agráriumban jelenleg az átlagéletkor 58 év, a 35 év alattiak aránya alig 5 százalék, ami már "hibahatár" kategóriának számít.
Jakab István, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetségének (MAGOSZ) elnöke elmondta: az Európai Bizottság jelenleg "lopakodó stratégiaalkotást" folytat, amelyben az uniós költségvetés átalakítása, a Közös Agrárpolitika (KAP) jövője és Ukrajna gyorsított csatlakozása egyszerre van napirenden.
Ukrajna integrációja mintegy 86 milliárd eurós kiadást jelenthetne, miközben az eddig nyújtott támogatások értéke már elérte a 140 milliárd eurót. Egy esetleges "nagy alap" létrehozása a jelenlegi tagországok gazdálkodóitól vonhatna el forrásokat, így ők a jövőben akár egyetlen centnyi közvetlen támogatást sem kapnának.
Ukrajnában ma is használnak több olyan növényvédőszert, amit az EU-ban már évtizedek óta betiltottak, emellett a háborús övezetekben aknamentesítésre váró 500 ezer hektár termőterület jelentős szennyezési kockázatot hordoz, amelyre eddig semmilyen uniós szintű élelmiszerbiztonsági vizsgálat nem készült - fogalmazott.
Kérdésre válaszolva elmondta: egyelőre csak becslések vannak, de a ragadós száj- és körömfájás járvány eddig több tízmilliárd forint kárt okozott. Cseh Tibor András, a Magosz főtitkára és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara alelnöke elmondta, bizonyos lobbicsoportok kampánya miatt az európai agrárszektort a klímaváltozás egyik fő felelőseként állítják be, miközben a szektor a globális szén-dioxid-kibocsátás 15 százalékáért felel.
Az állati fehérjetermékek - tej- és hústermékek -, valamint a cukor iránti kereslet további növekedése várható globálisan, az Európai Unió agrárpolitikája ezzel szemben a termelés visszaszorítására, a Közös Agrárpolitika (KAP) költségvetésének megvágására készül a 2028 utáni időszakban. A támogatások szűkítésével a gazdák elveszíthetik versenyképességüket és hátrányba kerülnek a harmadik országok termelőivel szemben saját piacaikon - húzta alá.
Az Európai Bizottság várhatóan június közepén teszi közzé a következő ciklusra vonatkozó költségvetési tervezetét, a 2028 utáni KAP pénzügyi kerettel együtt, valamint döntenek az ukrán mezőgazdasági termékeket érintő, június elején lejáró vámmentesség ügyében is. A múlt heti brüsszeli gazdatüntetések célja az volt, hogy még a döntések előtt felhívják a döntéshozók figyelmét a veszélyekre - emelte ki.
(Forrás: MTI)
A NAK és a Magosz közös tájékoztatóján Papp Zsolt hangsúlyozta, jelentős aszályra kell számítani, az egyik legnagyobb feladat idén is az lesz, hogyan lehet Magyarország vízmegtartási képességeit javítani, vízkészleteit növelni, hatékonyabban használni. Emlékeztetett, hogy három minisztérium közös munkacsoportot hozott létre, amely jogszabály-módosításokat is előkészített, és ennek része a Vizet a Tájba program is, amelyre mintegy 600 gazda ajánlott fel területet.Elmondta: szerkezetváltásra lehet szükség az agráriumban és közös válaszokat kell találni arra, hogyan lehet növelni a gazdák ellenállóképességét a környezeti kihívások idején.
Az agrárszektor előtt álló másik nagy kihívás a piacok megtartása. Miközben a magyar termelők és élelmiszergyártók szigorú szabályozás alá esnek, a harmadik országból származó importtermékeknek nem kell hasonló szabályoknak megfelelniük, igaz ez az állattenyésztőkre, növénytermesztőkre és élelmiszergyártókra is.
Ukrajna az alacsonyabb termelési költségi révén előállított olcsó tömegtermékekkel letarolhatja az európai és a magyar piacokat, miközben a magyar gazdák a támogatásaik egy részét is elveszíthetik Ukrajna uniós csatlakozása esetén - figyelmeztetett.
A magyar gazdák számára elérhető uniós támogatásokról szólva elmondta: olyan aktív időszakban van az agrárium, amire korábban nem volt példa, a 2023-2027 közötti időszakban a Közös Agrárpolitika (KAP) keretében a 73 pályázati kiírásból már 40 megjelent.
A magyar agrárium csak akkor maradhat versenyképes, ha piacképes termékeket tud előállítani, és a fogyasztók tudatos választásával is támogatják a hazai, ellenőrzött körülmények között előállított, jó minőségű élelmiszereket - hangsúlyozta. Elmondta: a NAK nyáron átfogó népszerűsítő kampányt indít a magyar termékek, a sertés-, hús- és zöldségtermékek népszerűsítésére, a kampány célja a magyar fogyasztók tudatosítása, hogy a kiváló minőségű magyar termékeket keressék.
Az áprilisi és májusi fagyok jelentős károkat okoztak a gyümölcstermelőknél, a kérelmek beadása és értékelése még folyamatban van, így pontos adatokról csak később tudnak tájékoztatni - mondta.
Papp Zsolt kitért a képzés fontosságára, a technológiai újdonságok, a precíziós eszközök hasznosítására. A generációváltás kapcsán megjegyezte: az agráriumban jelenleg az átlagéletkor 58 év, a 35 év alattiak aránya alig 5 százalék, ami már "hibahatár" kategóriának számít.
Jakab István, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetségének (MAGOSZ) elnöke elmondta: az Európai Bizottság jelenleg "lopakodó stratégiaalkotást" folytat, amelyben az uniós költségvetés átalakítása, a Közös Agrárpolitika (KAP) jövője és Ukrajna gyorsított csatlakozása egyszerre van napirenden.
Ukrajna integrációja mintegy 86 milliárd eurós kiadást jelenthetne, miközben az eddig nyújtott támogatások értéke már elérte a 140 milliárd eurót. Egy esetleges "nagy alap" létrehozása a jelenlegi tagországok gazdálkodóitól vonhatna el forrásokat, így ők a jövőben akár egyetlen centnyi közvetlen támogatást sem kapnának.
Ukrajnában ma is használnak több olyan növényvédőszert, amit az EU-ban már évtizedek óta betiltottak, emellett a háborús övezetekben aknamentesítésre váró 500 ezer hektár termőterület jelentős szennyezési kockázatot hordoz, amelyre eddig semmilyen uniós szintű élelmiszerbiztonsági vizsgálat nem készült - fogalmazott.
Kérdésre válaszolva elmondta: egyelőre csak becslések vannak, de a ragadós száj- és körömfájás járvány eddig több tízmilliárd forint kárt okozott. Cseh Tibor András, a Magosz főtitkára és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara alelnöke elmondta, bizonyos lobbicsoportok kampánya miatt az európai agrárszektort a klímaváltozás egyik fő felelőseként állítják be, miközben a szektor a globális szén-dioxid-kibocsátás 15 százalékáért felel.
Az állati fehérjetermékek - tej- és hústermékek -, valamint a cukor iránti kereslet további növekedése várható globálisan, az Európai Unió agrárpolitikája ezzel szemben a termelés visszaszorítására, a Közös Agrárpolitika (KAP) költségvetésének megvágására készül a 2028 utáni időszakban. A támogatások szűkítésével a gazdák elveszíthetik versenyképességüket és hátrányba kerülnek a harmadik országok termelőivel szemben saját piacaikon - húzta alá.
Az Európai Bizottság várhatóan június közepén teszi közzé a következő ciklusra vonatkozó költségvetési tervezetét, a 2028 utáni KAP pénzügyi kerettel együtt, valamint döntenek az ukrán mezőgazdasági termékeket érintő, június elején lejáró vámmentesség ügyében is. A múlt heti brüsszeli gazdatüntetések célja az volt, hogy még a döntések előtt felhívják a döntéshozók figyelmét a veszélyekre - emelte ki.
(Forrás: MTI)
Hozzászólások