NAK-FruitVeB: jó évet zárhattak tavaly a sárgarépa-termesztő gazdálkodók
A tavalyi szezonban a betakarított sárgarépa és a petrezselyemgyökér mennyisége és minősége egyaránt jó volt a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) és a Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet (FruitVeB) hétfőn kiadott közös körképe szerint. A hazai termelők a belső piaci igények kiszolgálása mellett már az exportpiacokra is szállítanak - tették hozzá.
Mint kiemelték, a répa öntözött kultúra, ráadásul a termelőterület nagy részén már a legkorszerűbb mikroöntözési technológiákat alkalmazzák, így kevésbé kitett a talaj- és légköri aszály miatti hozamingadozásnak. Mivel a külföldi termés is jó volt, a sárgarépa ára csökkent az előző évhez képest.
A körkép szerint a kedvező termésmennyiség és -minőség ellenére a szűkös tárolókapacitás a 2024-2025-ös szezonban is gondot okoz a termelőknek. A tárolók fejlesztésére nagy szüksége lenne, alátámasztja ezt az is, hogy a KAP Stratégiai Terv keretében meghirdetett pályázatra komoly túligénylés érkezett - jelezték.
A magyar termesztésből származó sárgarépa május végétől februárig biztosan elérhető a piacon. Ezt követően érkezik be import is az országba. A hagyományos exportpiacnak számító Ausztria és Románia mellett az elmúlt években dinamikusan bővült a Csehországba és Szlovákiába irányuló kivitel.
A NAK és a FruitVeB összesítése szerint az országban mintegy 1300-1500 hektáron termesztenek sárgarépát, a betakarított termés mennyisége 50-70 ezer tonna között mozgott az elmúlt években.
A legnagyobb sárgarépa termőterületek Csongrád Csanád es Pest vármegyében találhatóak. Bár igény lenne a termelés bővítésére, az új szereplők belépése nehézkes, az elemzés alapján ennek elsődleges oka, hogy a sárgarépa termesztése a vetéstől a feldolgozásig speciális gépek használatát teszi szükségessé, így nagyon magas a termelés tőkeigénye.
A frisspiaci áru mellett a feldolgozóipar elsősorban sárgarépalevet gyárt, amelynek mintegy 70 százaléka a hazai piacon kel el, 30 százalékát pedig exportálják. Legnagyobb exportpartnerünk Japán.
A sárgarépához hasonlóan a petrezselyemgyökér termelése is speciális tudást és tapasztalatot igényel. Az elmúlt évek csökkenő tendenciája után 2024-ben fordulat következett be, és növekedésnek indult a petrezselyemgyökér termőterülete. Ennek fő oka, hogy az elmúlt néhány évben nagyon magas árat fizetett a piac a zöldségért, ami sok termelőt ösztönzött, ráadásul a sárgarépával ellentétben nem csak a kifogástalan külalakú terméket veszik át az áruházláncok.
Az elemzés rávilágított: a petrezselyemgyökér Európa-szerte speciális termék, Nyugat-Európában szinte egyáltalán nem fogyasztják. Ennek megfelelően az export főként a környező országokra korlátozódik. A termelésben az utóbbi 10 évben a makói régió jelentősége csökkent, ezzel párhuzamosan azonban Békés vármegyében egy új termőterület jött létre, de a mórahalmi és szabadszállási régió is erősödött.
A termelők számában csökkenés érezhető, de az előállított mennyiség nem csökken, köszönhetően a magasabb szintű technológiák alkalmazásának - derül ki a körképből.
(Forrás: MTI)
Mint kiemelték, a répa öntözött kultúra, ráadásul a termelőterület nagy részén már a legkorszerűbb mikroöntözési technológiákat alkalmazzák, így kevésbé kitett a talaj- és légköri aszály miatti hozamingadozásnak. Mivel a külföldi termés is jó volt, a sárgarépa ára csökkent az előző évhez képest.A körkép szerint a kedvező termésmennyiség és -minőség ellenére a szűkös tárolókapacitás a 2024-2025-ös szezonban is gondot okoz a termelőknek.
A magyar termesztésből származó sárgarépa május végétől februárig biztosan elérhető a piacon. Ezt követően érkezik be import is az országba. A hagyományos exportpiacnak számító Ausztria és Románia mellett az elmúlt években dinamikusan bővült a Csehországba és Szlovákiába irányuló kivitel.
A NAK és a FruitVeB összesítése szerint az országban mintegy 1300-1500 hektáron termesztenek sárgarépát, a betakarított termés mennyisége 50-70 ezer tonna között mozgott az elmúlt években.
A legnagyobb sárgarépa termőterületek Csongrád Csanád es Pest vármegyében találhatóak. Bár igény lenne a termelés bővítésére, az új szereplők belépése nehézkes, az elemzés alapján ennek elsődleges oka, hogy a sárgarépa termesztése a vetéstől a feldolgozásig speciális gépek használatát teszi szükségessé, így nagyon magas a termelés tőkeigénye.
A frisspiaci áru mellett a feldolgozóipar elsősorban sárgarépalevet gyárt, amelynek mintegy 70 százaléka a hazai piacon kel el, 30 százalékát pedig exportálják. Legnagyobb exportpartnerünk Japán.
A sárgarépához hasonlóan a petrezselyemgyökér termelése is speciális tudást és tapasztalatot igényel. Az elmúlt évek csökkenő tendenciája után 2024-ben fordulat következett be, és növekedésnek indult a petrezselyemgyökér termőterülete. Ennek fő oka, hogy az elmúlt néhány évben nagyon magas árat fizetett a piac a zöldségért, ami sok termelőt ösztönzött, ráadásul a sárgarépával ellentétben nem csak a kifogástalan külalakú terméket veszik át az áruházláncok.
Az elemzés rávilágított: a petrezselyemgyökér Európa-szerte speciális termék, Nyugat-Európában szinte egyáltalán nem fogyasztják. Ennek megfelelően az export főként a környező országokra korlátozódik. A termelésben az utóbbi 10 évben a makói régió jelentősége csökkent, ezzel párhuzamosan azonban Békés vármegyében egy új termőterület jött létre, de a mórahalmi és szabadszállási régió is erősödött.
A termelők számában csökkenés érezhető, de az előállított mennyiség nem csökken, köszönhetően a magasabb szintű technológiák alkalmazásának - derül ki a körképből.
(Forrás: MTI)
Hozzászólások