NAK-VSZT: nem éri meg a fémzárolt vetőmagon spórolni
A gazdák likviditási helyzetének romlása miatt a fémzárolt vetőmagfelhasználás csökkenésére számítanak az ágazat hazai szereplői. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK), valamint a Vetőmag Szövetség Szakmaközi Szervezet és Terméktanács (VSZT) azonban nem javasolja, hogy ezen a költségen spóroljanak a gazdák.
A két szervezet kedden publikált közös álláspontja hangsúlyozza, hogy a fémzárolt vetőmag vásárlása esetén hatósági oldalról is nyomon követett, ismert és biztos eredetű, faj- és fajtaazonos, szennyező anyagoktól és gyommagoktól mentes, magas csírázási erélyű alapanyaggal alapozható meg a minőségi árutermesztés.
Kiemelték: a kiváló minőségű magyar vetőmag keresett exporttermék. Évente 310 ezer tonna körül alakul a magyarországi vetőmagtermelés mennyisége.
A kukoricavetőmagból korábban jelentős mennyiséget exportáltak Magyarországról Oroszországba és Ukrajnába, ám a háború kitörése óta nagyot zuhant a kivitel. A legnagyobb felvevőpiac így az Európai Unió lett. Mivel a takarmánykukorica árának alakulása nem kedvező a termelők számára, így az EU-tagországokban nem várható a vetésterület emelkedése, sőt csökkenésre lehet számítani, ami a felhasznált vetőmag tekintetében is visszaesést vetít előre - állapította meg a NAK és a VSZT.
Az elmúlt évtizedekben jelentősen visszaesett a vetőmagtermesztésre használt terület nagysága. Míg a nyolcvanas években megközelítette a 350 ezer hektárt a termőterület, napjainkban 120 ezer hektárnál is kisebb területen foglalkoznak vetőmagtermesztéssel a gazdálkodók. A NAK és a VSZT körképe szerint a kalászos vetőmagok területi aránya 2018-22 között csökkenő tendenciát mutat, az őszi káposztarepcéé ötödére esett vissza, míg a kukorica, a tavaszi árpa és a borsó vetőmag-előállító területe lényegében stagnált, a cukorrépa vetőmagelőállítása pedig megszűnt. Kismértékű növekedés a napraforgó, az őszi árpa esetében tapasztalható, a fehérjenövények közül a szója és a lucerna területe évről évre jelentős változást mutat, jelenleg épp emelkedés tapasztalható - sorolták, de hangsúlyozták: ezzel párhuzamosan ugyanakkor jelentősen emelkedett az egy hektáron elért hozam.
Az ukrán-orosz konfliktus nyomán kialakuló bizonytalan gazdasági környezetben, valamint a magasba szökő input költségek - elsősorban az energiaárak - miatt a vetőmag ára tavaly a duplájára nőtt idén viszont alacsonyabb lett a tavalyinál, különösen az őszi árpa és tritikálé esetében. A vetőmag-előállító vállalkozások tapasztalatai szerint jelentősen csökken a fémzárolt vetőmagfelhasználás a szántóföldi növénytermesztők körében. Sokan a vetőmagokon szeretnének spórolni. A NAK és a VSZT szerint ugyanakkor nem biztos, hogy jól járnak vele a termelők. A vetőmag ára a teljes termesztési költség mindössze 8-10 százalékát jelenti - hívta fel a figyelmet.
Magyarországon 811 kisebb-nagyobb cég és 376 magánszemély foglalkozik vetőmagtermesztéssel. Az ágazat szereplői rendkívül magas értékű szaporítóanyagot állítanak elő, amellett, hogy a jövő élelmiszerének alapanyagát biztosítják, a vetőmagok eredetigazolásának biztosításával megteremtik az élelmiszerbiztonság első mérföldkövét - hangsúlyozza a szakmai szervezetek összefoglalója.
(Forrás: MTI)
Hozzászólások