Német-magyar kamara: a vállalatok nem túl optimisták kilátásaikat illetően
A vállalatok nem túl optimisták kilátásaikat illetően, ez megmutatkozik abban is, hogy visszafogják beruházási és foglalkoztatási terveiket - mondta Sávos András, a Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara (DUIHK) elnöke szerdán a testület 2023. őszi konjunktúrafelmérésének bemutatásán.
A DUIK őszi konjunktúrafelmérésében 2023 októberében 209 vállalat számolt be a gazdasági kilátásáról, saját fejlődéséről, a vállalatát érintő kockázatokról, a munkaerőpiacról, befektetésről. Dirk Wölfer, a DUIHK kommunikációs vezetője, a tanulmány szerzője kiemelte: az őszi felmérés alapján minden második vállalat az általános gazdasági helyzet további romlására számít, és a válaszadók mindössze 12 százaléka vár javulást a következő egy évben.
A felmérés szerint saját üzleti helyzetét a vállalatok 40 százaléka jónak ítéli, ugyanakkor minden tizedik cég számolt be vállalata rossz üzleti helyzetéről. Dirk Wölfer elmondta, hogy gyengültek a cégek saját üzleti várakozásai a tavaszi felméréshez képest.
A visszafogott üzleti várakozások tükröződnek a beruházási és a foglalkoztatási szándékokban is, a beruházási kiadásokat a megkérdezettek 37 százaléka csökkentené, 25 százaléka növelné - mondta a kommunikációs vezető. Az infláció vállalatára gyakorolt hatásával kapcsolatos kérdésre a válaszadók háromnegyede emelte ki a növekvő bérnyomást, minden második vállalat a jövedelmezőség csökkenését. Az infláció a beruházási tervekre is hatással van, miután a magas kamatköltség miatt a finanszírozás drágul, a beruházási költségek emelkednek, ezért a cégek egyharmada halasztaná a már tervezett beruházását, minden ötödik pedig feladná a korábban tervezett fejlesztéseket - mutatott rá Dirk Wölfer.
A DUIHK őszi felmérése szerint a foglalkoztatási tervek visszafogottak, 2013 óta először fordult elő, hogy a pozitív és a negatív válaszok egyenlege nulla körül van, azaz a további alkalmazottak felvételét tervező vállalatok száma nagyjából megegyezik a létszámcsökkentést tervezőkével. Dirk Wölfer elmondta: először kérdezték meg a vállalatokat arról, hogy mennyire súlyos a szakemberhiány az egyes területeken. A válaszok alapján munkaerőhiány leginkább a termelésben dolgozó fizikai munkások körében van, de szükség lenne több informatikusra és kutatás-fejlesztésben dolgozó szakemberre is.
A felmérés szerint a cégek saját vállalkozásuk kockázatai között említették a gyengülő keresletet, a szakképzett munkaerő hiányát és az emelkedő munkaerőköltségeket.
(Forrás: MTI)
Hozzászólások