NFM: erősíteni kell Magyarország tranzitszerepét
Erősíteni kell Magyarország tranzitszerepét és el kell érni, hogy a külföldi áruk ne csak áthaladjanak, hanem meg is "álljanak és hozzáadott belföldi értékkel gyarapodjanak" az országban - mondta Mosóczi László, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) közlekedésért felelős helyettes államtitkára csütörtökön Budapesten, a Századvég Gazdaságkutató Zrt. logisztikai konferenciáján.
Mosóczi László a logisztikai szerep erősítése érdekében a légi, vízi, vasúti és a közlekedési infrastruktúra párhuzamos fejlesztését szorgalmazta. Ismertette, hogy a logisztika termeli a magyar GDP csaknem 6,5 százalékát, az ágazathoz köthető 40 ezer logisztikai vállalkozás 250 ezer embert foglalkoztat. Az ágazat a válság óta évről évre gyarapodik, Magyarország a távol-keleti áruk elosztásával új lehetőségekre számíthat - tette hozzá.
A vasúti áruszállításban kihívást jelenthet Magyarország számára, hogy Oroszországnak nem érdeke a kínai áruk áthaladása Ukrajnán keresztül, így azok útvonala Magyarországot is elkerülheti - jegyezte meg.
A helyettes államtitkár a logisztikai infrastruktúrát szolgáló fejlesztések közül kiemelte a bajai és a mohácsi kikötők modernizálása, az interkontinentális repülőjáratok indítását és a repülőtéri szálloda megnyitását 2018-ra, valamint sürgette a Tisza mint nemzetközi hajózási útvonal fejlesztéseit. Kondrik Kornél, a NIF Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. vezérigazgató-helyettese a rendezvényen elmondta, hogy a kormány kiemelt célnak tartja a megyei jogú városok és ipari körzetek elérését gyorsforgalmi utakkal, az úthálózat kiterjesztését a határig és a helyi jelentőségű utak fejlesztését.
Szorgalmazta emellett Esztergom, Debrecen, Ózd és Kazincbarcika közúti bekötöttségének fejlesztését, valamint további intermodális csomópontok építését. A 2022-ig tervezett 900 kilométernyi közútfejlesztések 2500 milliárd forintos keretének 52 százalékát az állam biztosítja, emellett a következő 5 évben 70 milliárd forintot költenek 641 kilométernyi bicikliút építésére, nagy részére már létrejött a tervezési szerződés - ismertette.
Szarvas Gábor, a Budapest Airport Zrt. közösségi kapcsolatok igazgatója elmondta, hogy a reptér áruforgalma - hasonlóan a személyforgalomhoz - folyamatosan nő, amit a következő évek beruházásai is ösztönöznek. Az elsősorban üzleti utasokat kiszolgáló reptéri szállodát még az idén átadják, hamarosan indul a beszerzés az új cargo-állomás kivitelezésére, új közúti bekötés és csomópont épül, de szükség lesz a terminálok bővítésére is - közölte.
A budapesti légikikötő méretei hasonlóak a londoni Heathrow-hoz és ugyanúgy két kifutópályájával rendelkezik, a növekedés alapjai tehát biztosítottak - tette hozzá. Illés Zoltán, a Magyar Posta Zrt. elnök-vezérigazgatója a csomaglogisztika fejlődését hangsúlyozva ismertette, hogy a térség országaiban évente egy főre 1-3 küldemény jut, míg a nyugati államokban akár 20-nál is több lehet, így az ágazat várhatóan óriási fejlődés előtt áll.
A Magyar Posta a tavalyi 17 millió után idén várhatóan több mint 20 millió csomagküldeményt fog idén kézbesíteni, piacvezetőként 35 százalékos részesedést ért el a csomagpiacon - tette hozzá. A fejlesztések közül kiemelte a fixpontok bővítését, az ünnepi időszakban pedig 12 csomagkonténert helyeznek ki, és országszerte bővítik a feldolgozói kapacitásokat - közölte.
Illés Zoltán arra számít, hogy az önvezető autók alakítják a csomaglogisztikát: a kiszolgálás felgyorsul és jobban illeszkedik az ügyféligényekhez. Bolla Tibor, a BKV Zrt. elnök-vezérigazgatója arról beszélt, hogy a társaság üzemi eredménye 7 éve, adózott eredménye pedig 3 éve pozitív, a finanszírozási modellje sikeres, a járatkimaradások aránya 1 százalék alá csökkent, de az elmúlt évtizedekben felhalmozott lemaradást nem lehet néhány év alatt ledolgozni.
Elsődleges célnak nevezte a járműállomány és az infrastruktúra megújítását, valamint a járműtárolási kapacitás bővítését. Bolla Tibor példaértékűnek nevezte a a négyes metró menetrendi pontosságát, ugyanakkor hozzátette, hogy a fonódó villamoshálózat menetrendjeiben még lehetnek változások.
(Forrás: MTI)
Mosóczi László a logisztikai szerep erősítése érdekében a légi, vízi, vasúti és a közlekedési infrastruktúra párhuzamos fejlesztését szorgalmazta. Ismertette, hogy a logisztika termeli a magyar GDP csaknem 6,5 százalékát, az ágazathoz köthető 40 ezer logisztikai vállalkozás 250 ezer embert foglalkoztat. Az ágazat a válság óta évről évre gyarapodik, Magyarország a távol-keleti áruk elosztásával új lehetőségekre számíthat - tette hozzá.
A kormány a tisztességes fuvarozók érdekében szigorúan ellenőrzi a fuvarengedélyeket és arra törekszik, hogy az ország területén a magyar vállalkozók szállíthassanak - közölte.
A helyettes államtitkár a logisztikai infrastruktúrát szolgáló fejlesztések közül kiemelte a bajai és a mohácsi kikötők modernizálása, az interkontinentális repülőjáratok indítását és a repülőtéri szálloda megnyitását 2018-ra, valamint sürgette a Tisza mint nemzetközi hajózási útvonal fejlesztéseit. Kondrik Kornél, a NIF Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. vezérigazgató-helyettese a rendezvényen elmondta, hogy a kormány kiemelt célnak tartja a megyei jogú városok és ipari körzetek elérését gyorsforgalmi utakkal, az úthálózat kiterjesztését a határig és a helyi jelentőségű utak fejlesztését.
Szorgalmazta emellett Esztergom, Debrecen, Ózd és Kazincbarcika közúti bekötöttségének fejlesztését, valamint további intermodális csomópontok építését. A 2022-ig tervezett 900 kilométernyi közútfejlesztések 2500 milliárd forintos keretének 52 százalékát az állam biztosítja, emellett a következő 5 évben 70 milliárd forintot költenek 641 kilométernyi bicikliút építésére, nagy részére már létrejött a tervezési szerződés - ismertette.
Szarvas Gábor, a Budapest Airport Zrt. közösségi kapcsolatok igazgatója elmondta, hogy a reptér áruforgalma - hasonlóan a személyforgalomhoz - folyamatosan nő, amit a következő évek beruházásai is ösztönöznek. Az elsősorban üzleti utasokat kiszolgáló reptéri szállodát még az idén átadják, hamarosan indul a beszerzés az új cargo-állomás kivitelezésére, új közúti bekötés és csomópont épül, de szükség lesz a terminálok bővítésére is - közölte.
A budapesti légikikötő méretei hasonlóak a londoni Heathrow-hoz és ugyanúgy két kifutópályájával rendelkezik, a növekedés alapjai tehát biztosítottak - tette hozzá. Illés Zoltán, a Magyar Posta Zrt. elnök-vezérigazgatója a csomaglogisztika fejlődését hangsúlyozva ismertette, hogy a térség országaiban évente egy főre 1-3 küldemény jut, míg a nyugati államokban akár 20-nál is több lehet, így az ágazat várhatóan óriási fejlődés előtt áll.
A Magyar Posta a tavalyi 17 millió után idén várhatóan több mint 20 millió csomagküldeményt fog idén kézbesíteni, piacvezetőként 35 százalékos részesedést ért el a csomagpiacon - tette hozzá. A fejlesztések közül kiemelte a fixpontok bővítését, az ünnepi időszakban pedig 12 csomagkonténert helyeznek ki, és országszerte bővítik a feldolgozói kapacitásokat - közölte.
Illés Zoltán arra számít, hogy az önvezető autók alakítják a csomaglogisztikát: a kiszolgálás felgyorsul és jobban illeszkedik az ügyféligényekhez. Bolla Tibor, a BKV Zrt. elnök-vezérigazgatója arról beszélt, hogy a társaság üzemi eredménye 7 éve, adózott eredménye pedig 3 éve pozitív, a finanszírozási modellje sikeres, a járatkimaradások aránya 1 százalék alá csökkent, de az elmúlt évtizedekben felhalmozott lemaradást nem lehet néhány év alatt ledolgozni.
Elsődleges célnak nevezte a járműállomány és az infrastruktúra megújítását, valamint a járműtárolási kapacitás bővítését. Bolla Tibor példaértékűnek nevezte a a négyes metró menetrendi pontosságát, ugyanakkor hozzátette, hogy a fonódó villamoshálózat menetrendjeiben még lehetnek változások.
(Forrás: MTI)
Hozzászólások