NFM: Magyarország nem támogatja az energiahatékonysági célérték emelését
Az államtitkár a jelenlegi érték későbbi felülvizsgálatát javasolta, tekintettel arra, hogy a korai módosítás jelentős, be nem tervezett többletköltséget róna a tagállamokra. Lényeges szempontnak nevezte, hogy hiányzik az új energiahatékonysági szakpolitikák eredményességének elemzése is, ezért csak a jó gyakorlatok összegzésével és a tudásmegosztással lehet és indokolt továbblépni.
Emlékeztetett, hogy az üvegházhatású-gázok 2030-ig elérendő 40 százalékos kibocsátás-csökkentési céljának teljesülése önmagában számottevő energiahatékonyság-javulást von maga után, és ezzel együtt előrehaladást igényel a megújuló energiák alkalmazásában is. Nagy kihívást jelent a tagállamoknak az irányelv-tervezet másik rendelkezése is, ami legalább évi 1,5 százalékos energiahatékonyság-növelést írna elő a végső felhasználóknál - hívta fel a figyelmet Aradszki András.
A közösségi célok eléréséhez a tagállamok számára nélkülözhetetlen a további pénzügyi támogatások megléte - tette hozzá. Magyarország ugyanakkor támogatja az elnökség 1,4 százalékos energiamegtakarítási kötelezettségre irányuló kompromisszumos javaslatát, amely megfelelő rugalmasságot adna a tagállamoknak az energiahatékonysági céljaik meghatározásához - közölték.
A találkozón a tagállamok az energiahatékonyságról szóló irányelv módosítását célzó európai bizottsági javaslatot vitatták meg, amely a tavaly novemberben közzétett, tiszta energiát minden európainak jogszabálycsomag részét képezi. A visegrádi országok (V4) tagállamai a tanácskozáson egyetértettek abban, hogy az energiahatékonyság fokozásában továbbra is csak nem kötelező uniós célérték lehet támogatható, emellett megfelelő kereteket és lehetőséget kell biztosítani a kapcsolódó nemzeti programok eredményes megvalósításához - írták.
(Forrás: MTI)
Hozzászólások