NGM-államtitkár: a kormány minden eszközzel segíti a magyar tőkepiac erősödését
A kormány minden eszközzel igyekszik segíteni, hogy a magyar tőkepiac ismét erőre kapjon, a banki hitelezés mellett meg kell teremteni a vállalatok alternatív finanszírozási lehetőségeit, amelyben fontos szerepet játszik a tőzsde - mondta Hornung Ágnes, a Nemzetgazdasági Minisztérium pénzügyekért felelős államtitkára pénteken Kecskeméten, az 54. Közgazdász Vándorgyűlésen.
Hornung Ágnes kiemelte: az elmúlt időszakban több olyan intézkedés is született, amely a tőkepiac fejlesztését szolgálta, egyebek között egyszerűsítették a társaságok papírjainak nyilvános forgalomba hozatalára vonatkozó szabályokat.
Hornung Ágnes elmondta: a válság hatására szerte Európában visszaesett a tőzsdei cégek piaci kapitalizációja, Kelet-Közép-Európa, benne Magyarország különösen rosszul teljesít. Az Európai Unió ugyan az európai bankrendszer reformjával nagy ütemben haladt előre, a tőkepiacok újraszabályozása ehhez képest késett.
Az EU csupán 2015 nyarán tette közzé a tőkepiaci unióval (CMU) kapcsolatos akciótervét, ennek előrehaladását azonban személyi bizonytalanságok lassítják, egyebek mellett a Brexit is ebbe az irányba hat - ismertette Hornung Ágnes.
Az államtitkár tájékoztatása szerint Európában az értékpapírosítási szabályokat felülvizsgálták, a kockázatitőke-alapok és szociális alapok esetében most zajlik ez a folyamat, de új, alternatív finanszírozási formák megerősítésén is dolgoznak az EU-ban.
Hornung Ágnes kiemelte: Magyarországon a tőzsde szerepének javítása érdekében a vállalkozói és befektetői ismereteket is bővíteni kell, és tovább kell erősíteni az értéktőzsde pénzügyi szabályozását. Balog Ádám, az MKB Bank vezérigazgatója arról beszélt, hogy az MKB várhatóan aktív részese lesz a tőzsde újjászületésének; az Európai Uniónak vállalták, hogy 2019 végéig bevezetik a tőzsdére a hitelintézetet.
A felkészülés a bevezetésre alapvetően befolyásolja a bank működését, a jövőben még nagyobb transzparenciát igényel a pénzintézettől - mutatott rá. Balog Ádám kiemelte: nem egészséges, hogy a hazai vállalkozások finanszírozásának mindössze 12 százalékát biztosítja a magyar tőkepiac, az Egyesült Államokban ennek aránya 69 százalék, Németországban pedig 43 százalékot ér el.
Balog Ádám úgy vélte: száz körüli a tőzsdeképes cégek száma Magyarországon, ezek egy részének tevékenységét az MKB külön tanácsadó cége is segíti. A tőzsdefejlesztés mellett a kkv-knál esedékes tulajdonosi és vezetői generációváltás is a tőzsdei bevezetések egyik mozgatórugója lehet - tette hozzá.
A vezérigazgató szerint Magyarországon a bankoknak szerepük lehet a tőzsdei forgalom növelésében, az alapkezelőik esetében a termékpalettájuk bővítésében és a befektetői ismeretek terjesztésében. Hegedűs Éva, a Gránit Bank elnök-vezérigazgatója kifejtette: a pénzügyi válságot követően a bankszektor világméretekben talpra állt, de a 2002 és 2007 közötti aranykor nem tért vissza.
Elmondta, globálisan 4500 milliárd eurónak (az Egyesült Államokban 2600 milliárd eurónak, az EU-ban 592 milliárd eurónak) megfelelő állami tőkeinjekciót kaptak a bankok a gazdasági válság kezdete óta. A válság óta a kis- és középbankok részaránya kissé nőtt mind Európai Unióban, mind idehaza.
Hegedűs Éva kifejtette: a gazdasági sokkok és a szabályozási nyomás mellett az új, piacra lépő vállalkozások is "szorongatják" a meglévő bankokat, és a digitális működésre koncentrálva egyre több új kisebb-nagyobb hitelintézet, és úgynevezett fintech cég jelenik meg a globális nagybankok digitális bankjai mellett; részben banki tulajdonosi háttérrel, részben anélkül.
(A fintech cégek olyan, főleg start-up vállalkozások, amelyek egy-egy pénzügyi területre koncentrálva, nagyon alacsony működési költségek mellett kínálnak digitális szolgáltatásokat.) Hegedűs Éva egy nemzetközi felmérésre hivatkozva rámutatott: az amerikai és európai banki és cégvezetők többsége inkább veszélyként értékeli ezeknek az új vállalkozásoknak a színre lépését, a feltörekvő országokban viszont távlati lehetőségnek tartják megjelenésüket, ami a szolgáltatások minőségének javulását hozhatja magával.
Végh Richárd, a BÉT vezérigazgatója szerint a bankok számára is előnyt jelent majd, ha minél több tőzsdeképes cég a tőzsdén szerepel, hiszen a tőkehelyzet javítása a hitelképességet is növeli. A múlt év elejéhez képest közel 70 százalékot emelkedett a BUX, a válság kitöréséhez, 2007 őszéhez képest azonban még mindig mínuszban van.
A magyar tőzsde elmúlt másfél éves jó teljesítményében fontos szerepet játszott a gazdasági növekedés és a sérülékenység jelentős csökkenése, a magyar lakosság azonban kevésbé részesült a tőzsde eredményességéből, a lakosság a teljes pénzügyi vagyonának alig 1 százalékát tartja részvényben.
Végh Richárd kiemelte: a BÉT egy kis- és középvállalati (kkv) szekció létrehozását tervezi, kedvező lenne, ha az intézményi befektetők is növelnék az érdeklődésüket a kkv-k iránt. Emellett az állami vállalatokat szeretnék a tőzsdére vinni - mutatott rá a BÉT vezérigazgatója.
Végh Richárd szerint nagyjából 300 "gazella" cég van Magyarországon, amely bizonyos kritériumok alapján dinamikus növekedés előtt áll, és később esélye lehet a tőzsdei bevezetésre.
(Forrás: MTI)
Hornung Ágnes kiemelte: az elmúlt időszakban több olyan intézkedés is született, amely a tőkepiac fejlesztését szolgálta, egyebek között egyszerűsítették a társaságok papírjainak nyilvános forgalomba hozatalára vonatkozó szabályokat.Hornung Ágnes elmondta: a válság hatására szerte Európában visszaesett a tőzsdei cégek piaci kapitalizációja, Kelet-Közép-Európa, benne Magyarország különösen rosszul teljesít. Az Európai Unió ugyan az európai bankrendszer reformjával nagy ütemben haladt előre, a tőkepiacok újraszabályozása ehhez képest késett.
Az EU csupán 2015 nyarán tette közzé a tőkepiaci unióval (CMU) kapcsolatos akciótervét, ennek előrehaladását azonban személyi bizonytalanságok lassítják, egyebek mellett a Brexit is ebbe az irányba hat - ismertette Hornung Ágnes.
Az államtitkár tájékoztatása szerint Európában az értékpapírosítási szabályokat felülvizsgálták, a kockázatitőke-alapok és szociális alapok esetében most zajlik ez a folyamat, de új, alternatív finanszírozási formák megerősítésén is dolgoznak az EU-ban.
Hornung Ágnes kiemelte: Magyarországon a tőzsde szerepének javítása érdekében a vállalkozói és befektetői ismereteket is bővíteni kell, és tovább kell erősíteni az értéktőzsde pénzügyi szabályozását. Balog Ádám, az MKB Bank vezérigazgatója arról beszélt, hogy az MKB várhatóan aktív részese lesz a tőzsde újjászületésének; az Európai Uniónak vállalták, hogy 2019 végéig bevezetik a tőzsdére a hitelintézetet.
A felkészülés a bevezetésre alapvetően befolyásolja a bank működését, a jövőben még nagyobb transzparenciát igényel a pénzintézettől - mutatott rá. Balog Ádám kiemelte: nem egészséges, hogy a hazai vállalkozások finanszírozásának mindössze 12 százalékát biztosítja a magyar tőkepiac, az Egyesült Államokban ennek aránya 69 százalék, Németországban pedig 43 százalékot ér el.
Balog Ádám úgy vélte: száz körüli a tőzsdeképes cégek száma Magyarországon, ezek egy részének tevékenységét az MKB külön tanácsadó cége is segíti. A tőzsdefejlesztés mellett a kkv-knál esedékes tulajdonosi és vezetői generációváltás is a tőzsdei bevezetések egyik mozgatórugója lehet - tette hozzá.
A vezérigazgató szerint Magyarországon a bankoknak szerepük lehet a tőzsdei forgalom növelésében, az alapkezelőik esetében a termékpalettájuk bővítésében és a befektetői ismeretek terjesztésében. Hegedűs Éva, a Gránit Bank elnök-vezérigazgatója kifejtette: a pénzügyi válságot követően a bankszektor világméretekben talpra állt, de a 2002 és 2007 közötti aranykor nem tért vissza.
Elmondta, globálisan 4500 milliárd eurónak (az Egyesült Államokban 2600 milliárd eurónak, az EU-ban 592 milliárd eurónak) megfelelő állami tőkeinjekciót kaptak a bankok a gazdasági válság kezdete óta. A válság óta a kis- és középbankok részaránya kissé nőtt mind Európai Unióban, mind idehaza.
Hegedűs Éva kifejtette: a gazdasági sokkok és a szabályozási nyomás mellett az új, piacra lépő vállalkozások is "szorongatják" a meglévő bankokat, és a digitális működésre koncentrálva egyre több új kisebb-nagyobb hitelintézet, és úgynevezett fintech cég jelenik meg a globális nagybankok digitális bankjai mellett; részben banki tulajdonosi háttérrel, részben anélkül.
(A fintech cégek olyan, főleg start-up vállalkozások, amelyek egy-egy pénzügyi területre koncentrálva, nagyon alacsony működési költségek mellett kínálnak digitális szolgáltatásokat.) Hegedűs Éva egy nemzetközi felmérésre hivatkozva rámutatott: az amerikai és európai banki és cégvezetők többsége inkább veszélyként értékeli ezeknek az új vállalkozásoknak a színre lépését, a feltörekvő országokban viszont távlati lehetőségnek tartják megjelenésüket, ami a szolgáltatások minőségének javulását hozhatja magával.
Végh Richárd, a BÉT vezérigazgatója szerint a bankok számára is előnyt jelent majd, ha minél több tőzsdeképes cég a tőzsdén szerepel, hiszen a tőkehelyzet javítása a hitelképességet is növeli. A múlt év elejéhez képest közel 70 százalékot emelkedett a BUX, a válság kitöréséhez, 2007 őszéhez képest azonban még mindig mínuszban van.
A magyar tőzsde elmúlt másfél éves jó teljesítményében fontos szerepet játszott a gazdasági növekedés és a sérülékenység jelentős csökkenése, a magyar lakosság azonban kevésbé részesült a tőzsde eredményességéből, a lakosság a teljes pénzügyi vagyonának alig 1 százalékát tartja részvényben.
Végh Richárd kiemelte: a BÉT egy kis- és középvállalati (kkv) szekció létrehozását tervezi, kedvező lenne, ha az intézményi befektetők is növelnék az érdeklődésüket a kkv-k iránt. Emellett az állami vállalatokat szeretnék a tőzsdére vinni - mutatott rá a BÉT vezérigazgatója.
Végh Richárd szerint nagyjából 300 "gazella" cég van Magyarországon, amely bizonyos kritériumok alapján dinamikus növekedés előtt áll, és később esélye lehet a tőzsdei bevezetésre.
(Forrás: MTI)
Hozzászólások