NGM: erőteljes és stabil a magyar ipar fejlődése
Erőteljesen, már 27 hónapja stabilan fejlődik a magyar ipar, a termelés 9,5 százalékkal nőtt tavaly novemberben - mondta a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) gazdaságfejlesztésért és -szabályozásért felelős államtitkára sajtótájékoztatón szerdán Budapesten.
Lepsényi István hozzátette: a kormány stratégiai célja, hogy a jelenlegi 23 százalékról 30 százalékra emelkedjen az ipari termelés részaránya a magyar GDP-ben 2020-ra. Ezzel Magyarország Európa egyik legiparosodottabb állama lesz - mondta.
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb adatairól elmondta: a húzóerőt leginkább a feldolgozóipar meghatározó, egyharmadát kitevő ágazata, a járműgyártás és a hozzá kapcsolódó ágazatok jelentették, de a többi alágazat is szép növekedést mutatott, és az élelmiszeripar is jól teljesített.
Fontosnak nevezte, hogy a feldolgozóipari termelés 12 százalékát adó számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása 8,5 százalékkal nőtt. A járműgyártás 5,9 százalékponttal járult hozzá a feldolgozóipar növekedéséhez, ami a kiépült kapacitások egyre magasabb szintű kihasználásának köszönhető - mondta. Ismertette azt is, hogy a járműgyártás kivitele 14,1 százalékkal nőtt az előző évhez képest, az ipari export pedig több mint 10 százalékkal.
Pozitívnak nevezte azt is, hogy tovább nőtt a rendelésállomány, ami biztos képet vetít előre az értékesítésről. A magyar reformok működnek, a magyar ipar fenntartható pályára állt az elmúlt időszakban - hangsúlyozta.
A további fejlődés érdekében legfontosabb teendőnek nevezte a rendelkezésre álló beruházási források minél hatékonyabb és gyorsabb igénybevételét. Az ipar további növekedése szempontjából Lepsényi István kiemelte a hitelezés erősítését, a rugalmas munkaerőpiac kialakítását, a bürokrácia további csökkentést, valamint a külföldi beruházások ösztönzését.
Elsődleges feladatnak nevezte a kis- és közepes vállalatok (kkv) beszállítóvá válásának, és külpiacra jutásának elősegítését.
Lepsényi István elmondta: a járműgyártáson túl az exportban számos kitörési lehetőséget látnak a kkv-k számára, ezek közül az egészségipart, az orvosi berendezések gyártását vagy az élelmiszeripart emelte ki. A célkitűzés egyrészt az, hogy a kkv-k 20 százaléka váljon exportképessé és minél több cég vállaljon kutatás-fejlesztési tevékenységet is.
MTI
Lepsényi István hozzátette: a kormány stratégiai célja, hogy a jelenlegi 23 százalékról 30 százalékra emelkedjen az ipari termelés részaránya a magyar GDP-ben 2020-ra. Ezzel Magyarország Európa egyik legiparosodottabb állama lesz - mondta.
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb adatairól elmondta: a húzóerőt leginkább a feldolgozóipar meghatározó, egyharmadát kitevő ágazata, a járműgyártás és a hozzá kapcsolódó ágazatok jelentették, de a többi alágazat is szép növekedést mutatott, és az élelmiszeripar is jól teljesített.
Fontosnak nevezte, hogy a feldolgozóipari termelés 12 százalékát adó számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása 8,5 százalékkal nőtt. A járműgyártás 5,9 százalékponttal járult hozzá a feldolgozóipar növekedéséhez, ami a kiépült kapacitások egyre magasabb szintű kihasználásának köszönhető - mondta. Ismertette azt is, hogy a járműgyártás kivitele 14,1 százalékkal nőtt az előző évhez képest, az ipari export pedig több mint 10 százalékkal.
Pozitívnak nevezte azt is, hogy tovább nőtt a rendelésállomány, ami biztos képet vetít előre az értékesítésről. A magyar reformok működnek, a magyar ipar fenntartható pályára állt az elmúlt időszakban - hangsúlyozta.
A további fejlődés érdekében legfontosabb teendőnek nevezte a rendelkezésre álló beruházási források minél hatékonyabb és gyorsabb igénybevételét. Az ipar további növekedése szempontjából Lepsényi István kiemelte a hitelezés erősítését, a rugalmas munkaerőpiac kialakítását, a bürokrácia további csökkentést, valamint a külföldi beruházások ösztönzését.
Elsődleges feladatnak nevezte a kis- és közepes vállalatok (kkv) beszállítóvá válásának, és külpiacra jutásának elősegítését.
Lepsényi István elmondta: a járműgyártáson túl az exportban számos kitörési lehetőséget látnak a kkv-k számára, ezek közül az egészségipart, az orvosi berendezések gyártását vagy az élelmiszeripart emelte ki. A célkitűzés egyrészt az, hogy a kkv-k 20 százaléka váljon exportképessé és minél több cég vállaljon kutatás-fejlesztési tevékenységet is.
MTI
Hozzászólások