NGM: októberben is többlettel is zárt az államháztartás
Az államháztartás központi alrendszerének október havi pénzforgalmi többlete 35 milliárd forint volt, így összességében az idei első tíz hónapban az államháztartási hiány 809,6 milliárd forintra mérséklődött, ami az éves előirányzat 82,2 százalékát teszi ki - közölte a nemzetgazdasági tárca csütörtökön a kormany.hu portálon. A végleges számok megegyeznek az előzetes adatokkal.
Az első tíz hónapban a központi költségvetés 1027,3 milliárd forintos deficittel, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai 184,5 milliárd forint, az elkülönített állami pénzalapok pedig 33,2 milliárd forint többlettel zártak.
A nemzetgazdasági tárca közleményében kitérnek arra: az ez évi hiány alakulásának értékelésekor ki kell emelni, hogy a gazdasági növekedés felfutásából, a foglalkoztatás bővüléséből, valamint az online pénztárgépek bekötéséből származó többletbevételek jelentősen befolyásolják a költségvetési deficit éves alakulását.
A kiadások és bevételek teljesülésének szokásos, évenként ismétlődő, időben eltérő eloszlása miatt a hiány nagyságának lefutása 2014-ben sem időarányos, az év első felében a kiadások meghaladták a bevételeket, az év második felében a hiány csak kis összegben növekszik, egyes hónapokban – mint idén szeptemberben és októberben – csökken is.
Az NGM közleménye rámutat: az éves, uniós módszertan szerinti hiánycél továbbra is a GDP 2,9 százaléka, a pénzforgalmi adatok a cél biztonságos teljesíthetőségét erősítik meg.
A központi költségvetés október végi bevételei az előző év azonos időszakához képest mintegy 675 milliárd forinttal nőttek. Ennek hátterében egyrészt a főbb adóbevételek – társasági adó, általános forgalmi adó, regisztrációs adó, pénzügyi tranzakciós illeték, személyi jövedelemadó – előző évet meghaladó befizetései, valamint a 2013. július elsejével bevezetett elektronikus útdíjból származó többletbevételek, másrészt pedig a központi költségvetési szervek idei magasabb összegű bevételei állnak.
A központi költségvetés október végi kiadásai mintegy 510 milliárd forinttal magasabbak voltak, mint az elmúlt év azonos időszakában. Ez a növekedés elsősorban a központi költségvetési szervek és szakmai fejezeti kezelésű előirányzatok idei nagyobb összegű kifizetéseivel függ össze. Emellett meghaladták a tavalyi év azonos időszakának kiadásait az egyedi és normatív támogatások, a szociálpolitikai menetdíj-támogatások, a helyi önkormányzatok támogatásai – ide értve az adósságuk törlesztéséhez nyújtott támogatásokat is.
A kamatkiadások az idei első tíz hónapban 1012,1 milliárd forintot tettek ki, 39,6 milliárd forinttal többet, mint az előző év megfelelő időszakában, a kamatbevételek 282,0 milliárd forintot értek el, 179,7 milliárd forinttal többet az előző évinél. A nettó kamatkiadás (730,1 milliárd forint) így összességében 140,1 milliárd forinttal lett kevesebb az előző év azonos időszakához képest.
A társadalombiztosítási alapok 2014. január-októberi 184,5 milliárd forint többlete a Nyugdíjbiztosítási Alap 149,6 milliárd forint, valamint az Egészségbiztosítási Alap 34,9 milliárd forint többletéből tevődik összege. Tavaly október végén az alapok együttes többlete 234,7 milliárd forintot tett ki. A különbség elsősorban kiadási oldalon jelentkezett, az előző évinél magasabb összegben teljesültek többek között a Nyugdíjbiztosítási Alapnál a nyugdíjkiadások (az év eleji nyugdíjemelés következtében), valamint az Egészségbiztosítási Alapnál a gyógyító-megelőző ellátások.
Az elkülönített állami pénzalapok első tíz havi 33,2 milliárd forintos többlete az előző év azonos időszakához képest alacsonyabb lett. Az alapok összes bevételei 5,8 milliárd forinttal alacsonyabbak, kiadásai 31,0 milliárd forinttal magasabbak lettek. A kiadások közül elsősorban a Nemzeti Foglalkoztatási Alap Start-munkaprogram kiadásai voltak nagyobbak, mint az előző év azonos időszakában.
Az idei év első tíz hónapjában az általános forgalmi adóból 2453 milliárd forint bevétele keletkezett a költségvetésnek, ami az egy évvel korábbi bevételt 175,6 milliárd forinttal haladta meg. A befizetések 9,8 százalékkal, míg a kiutalások 12,7 százalékkal haladták meg az előző évit.
A jövedéki adóból származó bevétel az év első tíz hónapjában 750,7 milliárd forintot tett ki, amely az egy évvel korábbinál 1,0 milliárd forinttal, 0,1 százalékkal magasabb.
Az üzemanyagok esetében 430,9 milliárd forint jövedékiadó-bevétel keletkezett, amely 28,9 milliárd forinttal magasabb a bázisidőszaki bevételnél. A befizetések emelkedését elsősorban a gázolaj-, valamint a benzinforgalom növekedése magyarázza. A dohánygyártmányok jövedéki adója (244,0 milliárd forint) 31,9 milliárd forinttal volt alacsonyabb a tavalyi év bevételénél.
Mindezt a fogyasztás csökkenése, illetve a cigarettáról a fogyasztási dohányra való forgalomátterelődés miatti adóalap-csökkenés indokolja. A szeszesitalok és egyéb termékek jövedéki adójából 75,8 milliárd forint érkezett a költségvetés számlájára, ami 4,0 milliárd forinttal több a bázisidőszaki összegnél.
A személyi jövedelemadó államháztartási szintű bevétele az év első tíz hónapjában 1318,6 milliárd forint volt, amely az 1383,4 milliárd forintos bruttó befizetés és a 64,8 milliárd forintos kiutalás egyenlegeként képződött.
MTI
Az első tíz hónapban a központi költségvetés 1027,3 milliárd forintos deficittel, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai 184,5 milliárd forint, az elkülönített állami pénzalapok pedig 33,2 milliárd forint többlettel zártak.A nemzetgazdasági tárca közleményében kitérnek arra: az ez évi hiány alakulásának értékelésekor ki kell emelni, hogy a gazdasági növekedés felfutásából, a foglalkoztatás bővüléséből, valamint az online pénztárgépek bekötéséből származó többletbevételek jelentősen befolyásolják a költségvetési deficit éves alakulását.
A kiadások és bevételek teljesülésének szokásos, évenként ismétlődő, időben eltérő eloszlása miatt a hiány nagyságának lefutása 2014-ben sem időarányos, az év első felében a kiadások meghaladták a bevételeket, az év második felében a hiány csak kis összegben növekszik, egyes hónapokban – mint idén szeptemberben és októberben – csökken is.
Az NGM közleménye rámutat: az éves, uniós módszertan szerinti hiánycél továbbra is a GDP 2,9 százaléka, a pénzforgalmi adatok a cél biztonságos teljesíthetőségét erősítik meg.
A központi költségvetés október végi bevételei az előző év azonos időszakához képest mintegy 675 milliárd forinttal nőttek. Ennek hátterében egyrészt a főbb adóbevételek – társasági adó, általános forgalmi adó, regisztrációs adó, pénzügyi tranzakciós illeték, személyi jövedelemadó – előző évet meghaladó befizetései, valamint a 2013. július elsejével bevezetett elektronikus útdíjból származó többletbevételek, másrészt pedig a központi költségvetési szervek idei magasabb összegű bevételei állnak.
A központi költségvetés október végi kiadásai mintegy 510 milliárd forinttal magasabbak voltak, mint az elmúlt év azonos időszakában. Ez a növekedés elsősorban a központi költségvetési szervek és szakmai fejezeti kezelésű előirányzatok idei nagyobb összegű kifizetéseivel függ össze. Emellett meghaladták a tavalyi év azonos időszakának kiadásait az egyedi és normatív támogatások, a szociálpolitikai menetdíj-támogatások, a helyi önkormányzatok támogatásai – ide értve az adósságuk törlesztéséhez nyújtott támogatásokat is.
A kamatkiadások az idei első tíz hónapban 1012,1 milliárd forintot tettek ki, 39,6 milliárd forinttal többet, mint az előző év megfelelő időszakában, a kamatbevételek 282,0 milliárd forintot értek el, 179,7 milliárd forinttal többet az előző évinél. A nettó kamatkiadás (730,1 milliárd forint) így összességében 140,1 milliárd forinttal lett kevesebb az előző év azonos időszakához képest.
A társadalombiztosítási alapok 2014. január-októberi 184,5 milliárd forint többlete a Nyugdíjbiztosítási Alap 149,6 milliárd forint, valamint az Egészségbiztosítási Alap 34,9 milliárd forint többletéből tevődik összege. Tavaly október végén az alapok együttes többlete 234,7 milliárd forintot tett ki. A különbség elsősorban kiadási oldalon jelentkezett, az előző évinél magasabb összegben teljesültek többek között a Nyugdíjbiztosítási Alapnál a nyugdíjkiadások (az év eleji nyugdíjemelés következtében), valamint az Egészségbiztosítási Alapnál a gyógyító-megelőző ellátások.
Az elkülönített állami pénzalapok első tíz havi 33,2 milliárd forintos többlete az előző év azonos időszakához képest alacsonyabb lett. Az alapok összes bevételei 5,8 milliárd forinttal alacsonyabbak, kiadásai 31,0 milliárd forinttal magasabbak lettek. A kiadások közül elsősorban a Nemzeti Foglalkoztatási Alap Start-munkaprogram kiadásai voltak nagyobbak, mint az előző év azonos időszakában.
Az idei év első tíz hónapjában az általános forgalmi adóból 2453 milliárd forint bevétele keletkezett a költségvetésnek, ami az egy évvel korábbi bevételt 175,6 milliárd forinttal haladta meg. A befizetések 9,8 százalékkal, míg a kiutalások 12,7 százalékkal haladták meg az előző évit.
A jövedéki adóból származó bevétel az év első tíz hónapjában 750,7 milliárd forintot tett ki, amely az egy évvel korábbinál 1,0 milliárd forinttal, 0,1 százalékkal magasabb.
Az üzemanyagok esetében 430,9 milliárd forint jövedékiadó-bevétel keletkezett, amely 28,9 milliárd forinttal magasabb a bázisidőszaki bevételnél. A befizetések emelkedését elsősorban a gázolaj-, valamint a benzinforgalom növekedése magyarázza. A dohánygyártmányok jövedéki adója (244,0 milliárd forint) 31,9 milliárd forinttal volt alacsonyabb a tavalyi év bevételénél.
Mindezt a fogyasztás csökkenése, illetve a cigarettáról a fogyasztási dohányra való forgalomátterelődés miatti adóalap-csökkenés indokolja. A szeszesitalok és egyéb termékek jövedéki adójából 75,8 milliárd forint érkezett a költségvetés számlájára, ami 4,0 milliárd forinttal több a bázisidőszaki összegnél.
A személyi jövedelemadó államháztartási szintű bevétele az év első tíz hónapjában 1318,6 milliárd forint volt, amely az 1383,4 milliárd forintos bruttó befizetés és a 64,8 milliárd forintos kiutalás egyenlegeként képződött.
MTI
Hozzászólások