NKFIH: Magyarország 2030-ra Európa innovációs élmezőnyébe kerülhet
Magyarország 2030-ra Európa innovációs élmezőnyébe kerülhet, de már néhány éven belül látványos eredményeket hozhat az elmúlt években megalapozott kutatási-fejlesztési rendszer - mondta a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFIH) elnöke az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) innovációs napjának keddi konferenciáján Budapesten.
Birkner Zoltán úgy véli, hogy a belföldi kutatási-fejlesztési-innovációs (kfi) rendszer 2024-re érhet be igazán, az ilyen célú kiadások pedig az évtized végére elérhetik a GDP 3 százalékát.
A következő évek innovációs célú állami támogatásai várhatóan meghaladják majd az évi 100 milliárd forintot, a nemzeti laboratóriumoknak az uniós forrásokkal együtt 121,5 milliárd forint jut 2026-ig - tette hozzá. Biztatónak nevezte az eddigi eredményeket is, 2010 óta ugyanis a háromszorosára nőttek a kfi-kiadások Magyarországon, tavaly már elérték a 318 milliárd forintot.
Az NKFIH vezetője kedvező folyamat kezdetének tekinti, hogy az innovációs intézményhálózat az ország minden részét lefedi, és egyre több pályakezdő csatlakozik kutatási-fejlesztési tevékenységekhez, hiszen a hivatal néhány éve még csak 2 ezer, ma viszont már mintegy 11 ezer fiatallal áll kapcsolatban.
Birkner Zoltán szerint az évtized egyik nagy feladata lesz összekötni a tudományt a megrendelőkkel, a gazdasággal és a társadalommal, vagyis erősíteni a kapcsolatot a tudástermelés és a tudáshasznosítás között. Az innováció és a technológia összekapcsolása az előző ciklusban sikeres volt, most az innováció és a kreativitás összekapcsolása következik - utalt a 2022 előtti és utáni minisztériumi struktúrára.
Az NKFIH elnöke az innovációs intézményhálózat központi szereplőjének tekinti az egyetemeket, szellemi tőkéjük és az egész országra kiterjedő kapcsolatrendszerük ugyanis az egész kfi-rendszert mozgásban tartja. Feladatuk a kormány elképzelése szerint nem kizárólag az oktatás, hanem a részvétel gazdasági és társadalmi együttműködésben, amely új megrendeléseket hozhat számukra. A következő években felértékelődhet a tudáshasznosítás másik lehetősége, a felsőoktatási intézményekben felhalmozott tudás piaci hasznosítása is - tette hozzá.
Birkner Zoltán megjegyezte, hogy a vállalkozói szemlélettel évente több ezer egyetemista ismerkedhet meg a Hungarian Startup University Program (HSUP) hallgatójaként. Akik az ötletükhöz befektetőket is kereshetnek, azok hamarosan további lehetőséghez juthatnak, a tervek szerint ugyanis egy új rendszeren keresztül a mostaninál sokkal több, évente akár több száz kezdeményezés kaphat beruházói tőkét - tette hozzá.
A rendezvényen az ELTE képviselői a társadalmi innovációk jelentőségét emelték ki, az egyetem koordinálja ugyanis a Társadalmi Innovációs Nemzeti Laboratórium (TINLAB) tevékenységét. Darázs Lénárd általános rektorhelyettes, a TINLAB tudományos vezetője hangsúlyozta, hogy az innovációs tevékenység ma már nem korlátozódik csupán a műszaki és természettudományokra, szerves része a társadalmi innovációk kutatása is. Maga az ELTE szintén kiemelt figyelmet fordít erre a területre, amely komoly innovációs lehetőségeket tartogat, a fejlesztésekben ezért ma már a pedagógia, a bölcsészet- és a társadalomtudomány kutatói egyaránt részt vesznek - tette hozzá.
Magyar Dániel, az ELTE Innovációs Központ igazgatója szerint a társadalmi innovációk azért fontosak, mert sokszor ezeken múlik a technikai újítások sikere. Az önvezető autók vagy az okos városok alkalmazásaiban például egyre kevésbé a technológiai tökéletesítés, inkább a hasznosítás, az ehhez kapcsolódó üzleti, társadalmi modellek életképessége a fő kérdés. A társadalmi innovációk persze sok tekintetben mások, mint a műszakiak, eltérnek többek között a stratégiái, a finanszírozási lehetőségei, de a jelentőségük miatt az EU is egyre nagyobb forrásokat különít el ilyen célú kutatásokra - hangsúlyozta.
(Forrás: MTI)
Hozzászólások