NNG: tartós szakemberhiánnyal küzd az informatikai iparág
Évtizedek óta több mint tízezer betöltetlen pozíció van az informatikai területen, az iparág dinamikus növekedéséből adódóan pedig tovább fokozódik a verseny a tehetségek iránt - tájékoztatta a navigációs szoftvereket fejlesztő NNG Kft. az MTI-t.
A kevés jelentkező, illetve hiányos technikai készségek miatt a munkaadók 45 százaléka toborzási nehézségekkel küzd a Manpower Group 2014-es felmérése szerint.
Magyari Andrea, a vállalat emberi erőforrás (HR) igazgatója az MTI-nek úgy nyilatkozott: a szakemberhiány részben a kialakult sztereotípiákra vezethető vissza, az informatikus karriert lányok csak elenyésző számban választják, és a többség kevésbé tartja kreatív szakmának, pedig a programozás igényli az innovatív gondolkodást, problémamegoldást.
Hozzátette: a munkaerő-állomány bővülését segítheti, ha a felsőoktatási intézmények az alap tananyag mellett felkészítik diákjaikat a technológiai újdonságok által követelt folyamatos önfejlesztésre, valamint lehetőséget adnak naprakész tudás megszerzésére, akár cégek bevonásával.
A HR igazgató szerint a lányok - akár már 10-12 éves korban történő - bevonása kulcsfontosságú, ennek egyik példája a Skool-program, ami fiatal lányoknak az informatika világát mutatja be.
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint a teljes munkaidőben foglalkoztatott IT szakemberek havi bruttó átlagkeresete mintegy 450 ezer forint volt tavaly.
Ennek ellenére Magyari Andrea úgy véli, hogy a vonzó bérezés nem elég, a legtöbb informatikai pályán elhelyezkedő munkavállaló számára a szakmai kihívások, a szinte megoldhatatlan feladatok és a munkakörnyezet - mint az ergonomikus székek - a legfontosabb.
A hazai GDP 10-12 százalékát adó információs és kommunikációs technológiák (röviden IKT) szektora a KSH adatai szerint az elmúlt években 4,5 százalékkal, a válság ellenére is bővült.
MTI
A kevés jelentkező, illetve hiányos technikai készségek miatt a munkaadók 45 százaléka toborzási nehézségekkel küzd a Manpower Group 2014-es felmérése szerint.Magyari Andrea, a vállalat emberi erőforrás (HR) igazgatója az MTI-nek úgy nyilatkozott: a szakemberhiány részben a kialakult sztereotípiákra vezethető vissza, az informatikus karriert lányok csak elenyésző számban választják, és a többség kevésbé tartja kreatív szakmának, pedig a programozás igényli az innovatív gondolkodást, problémamegoldást.
Hozzátette: a munkaerő-állomány bővülését segítheti, ha a felsőoktatási intézmények az alap tananyag mellett felkészítik diákjaikat a technológiai újdonságok által követelt folyamatos önfejlesztésre, valamint lehetőséget adnak naprakész tudás megszerzésére, akár cégek bevonásával.
A HR igazgató szerint a lányok - akár már 10-12 éves korban történő - bevonása kulcsfontosságú, ennek egyik példája a Skool-program, ami fiatal lányoknak az informatika világát mutatja be.
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint a teljes munkaidőben foglalkoztatott IT szakemberek havi bruttó átlagkeresete mintegy 450 ezer forint volt tavaly.
Ennek ellenére Magyari Andrea úgy véli, hogy a vonzó bérezés nem elég, a legtöbb informatikai pályán elhelyezkedő munkavállaló számára a szakmai kihívások, a szinte megoldhatatlan feladatok és a munkakörnyezet - mint az ergonomikus székek - a legfontosabb.
A hazai GDP 10-12 százalékát adó információs és kommunikációs technológiák (röviden IKT) szektora a KSH adatai szerint az elmúlt években 4,5 százalékkal, a válság ellenére is bővült.
MTI
Hozzászólások