Önkéntes pénztárak: jövőre kedvezőbb adókulcsa lesz a béren kívüli juttatásoknak
Jövőre az idei mintegy 44 százalékról 40,71 százalékra csökken a béren kívüli juttatások, köztük a pénztári megoldásokhoz nyújtott munkáltatói támogatások adója - emlékeztetett Kravalik Gábor, az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségének (ÖPOSZ) elnöke hétfőn Budapesten, sajtótájékoztatón.
Kravalik Gábor a munkaerő megtartása szempontjából is kedvezőnek nevezte a közel 3 százalékpontos adókönnyítést. Az ÖPOSZ elnöke kiemelte: jelentősen segítheti az öngondoskodás elterjedését, szerepének növekedését az, hogy a 2018-ra érvényes szabályok szerint a béren kívüli juttatások, köztük az önkéntes nyugdíjpénztári és egészségpénztári tagsághoz adható munkáltatói támogatások adókulcsa 40,71 százalékra csökken az ez évi 43,66 százalékról.
Kiemelte: a felmérés szerint a munkáltatók cafeteria-juttatásokkal kapcsolatos döntéseiben közel 30 százalékos súllyal esik latba azok mindenkori adózása.
A pénztárszövetség több mint 300 munkáltató véleménye alapján kimutatta, hogy a béren kívüli juttatásoknak szerepe van mind a munkaerő-toborzásban, mind abban, hogy egy-egy munkáltató meg tudja-e tartani a dolgozóit - a munkáltatók 61 százalékának volt ez a véleménye. A megkérdezett multinacionális és nagy cégek, illetve az intézmények vezetőinek 74 százaléka vélte úgy, a pénztári juttatásoknak munkaerő-megtartó szerepük van.
Kravalik Gábor rámutatott: az ÖPOSZ felméréséből az is kiderült, hogy a munkáltatók többsége szerint kedvező lenne egy új ösztönző elem bevezetése, amely a munkáltatók és a munkavállalók együttműködésén át teszi lehetővé a pénztárakon keresztüli kedvezményes öngondoskodást. Jelezte: a munkáltatók közel 60 százaléka nyilatkozott úgy, hogy örülne és szívesen bevezetné a Századvég Gazdaságkutató Zrt. és a pénztárszövetség által javasolt konstrukciót, aminek a lényege, hogy a magánszemélyek és vállalatok állami ösztönzők segítségével együtt vállalnának szerepet az előtakarékosságban.
A javaslat alapján a mostani kedvezmények átalakítása révén a munkáltatói pénztári juttatás után is adókedvezményt kapnának a munkavállalók, ha a munkáltatótól kapott juttatás mellett ők maguk is vállalnak egyéni befizetést. A kedvezmény a cafeterián belül, vagy azon kívül is érvényesíthető lenne - tette hozzá Kravalik Gábor.
Elmondta: a felvetett konstrukció iránti nyitottságot a lakosság körében már nyáron kimutatták, az NRC kutatócentrum reprezentatív felmérése alapján akkor tízből hat megkérdezett dolgozó támogatta a felvetést. Kiderült az is, hogy a lakosság is szívesen fogadná az állam szerepvállalását, a megkérdezettek 65 százaléka számára fontos, hogy a munkáltatója anyagilag is támogassa az egészség-tudatos magatartást, az egészségpénztári tagságot.
Az elnök szerint fontos, hogy javaslatuk alapján a munkáltató által adott pénztári juttatás egyszerre ösztönözné a vállalati és az egyéni befizetéseket, amit az állam így egy létező kedvezmény kiterjesztésével jelentősen ösztönözhetne. Elmondta: a csak egyénileg takarékoskodó pénztártagok továbbra is megkapnák az egyéni befizetéseikre most járó, évente 20 százalékos, maximum 150 ezer forintos adó-visszatérítést.
(Forrás: MTI)
Kravalik Gábor a munkaerő megtartása szempontjából is kedvezőnek nevezte a közel 3 százalékpontos adókönnyítést. Az ÖPOSZ elnöke kiemelte: jelentősen segítheti az öngondoskodás elterjedését, szerepének növekedését az, hogy a 2018-ra érvényes szabályok szerint a béren kívüli juttatások, köztük az önkéntes nyugdíjpénztári és egészségpénztári tagsághoz adható munkáltatói támogatások adókulcsa 40,71 százalékra csökken az ez évi 43,66 százalékról.
Kravalik Gábor ismertette: a szövetség felmérést végzett a munkáltatók között, hogy a vállalkozások, illetve az állami intézmények hogyan vélekednek a cafeteriához kötödő munkáltatói támogatásokról.
A pénztárszövetség több mint 300 munkáltató véleménye alapján kimutatta, hogy a béren kívüli juttatásoknak szerepe van mind a munkaerő-toborzásban, mind abban, hogy egy-egy munkáltató meg tudja-e tartani a dolgozóit - a munkáltatók 61 százalékának volt ez a véleménye. A megkérdezett multinacionális és nagy cégek, illetve az intézmények vezetőinek 74 százaléka vélte úgy, a pénztári juttatásoknak munkaerő-megtartó szerepük van.
Kravalik Gábor rámutatott: az ÖPOSZ felméréséből az is kiderült, hogy a munkáltatók többsége szerint kedvező lenne egy új ösztönző elem bevezetése, amely a munkáltatók és a munkavállalók együttműködésén át teszi lehetővé a pénztárakon keresztüli kedvezményes öngondoskodást. Jelezte: a munkáltatók közel 60 százaléka nyilatkozott úgy, hogy örülne és szívesen bevezetné a Századvég Gazdaságkutató Zrt. és a pénztárszövetség által javasolt konstrukciót, aminek a lényege, hogy a magánszemélyek és vállalatok állami ösztönzők segítségével együtt vállalnának szerepet az előtakarékosságban.
A javaslat alapján a mostani kedvezmények átalakítása révén a munkáltatói pénztári juttatás után is adókedvezményt kapnának a munkavállalók, ha a munkáltatótól kapott juttatás mellett ők maguk is vállalnak egyéni befizetést. A kedvezmény a cafeterián belül, vagy azon kívül is érvényesíthető lenne - tette hozzá Kravalik Gábor.
Elmondta: a felvetett konstrukció iránti nyitottságot a lakosság körében már nyáron kimutatták, az NRC kutatócentrum reprezentatív felmérése alapján akkor tízből hat megkérdezett dolgozó támogatta a felvetést. Kiderült az is, hogy a lakosság is szívesen fogadná az állam szerepvállalását, a megkérdezettek 65 százaléka számára fontos, hogy a munkáltatója anyagilag is támogassa az egészség-tudatos magatartást, az egészségpénztári tagságot.
Az elnök szerint fontos, hogy javaslatuk alapján a munkáltató által adott pénztári juttatás egyszerre ösztönözné a vállalati és az egyéni befizetéseket, amit az állam így egy létező kedvezmény kiterjesztésével jelentősen ösztönözhetne. Elmondta: a csak egyénileg takarékoskodó pénztártagok továbbra is megkapnák az egyéni befizetéseikre most járó, évente 20 százalékos, maximum 150 ezer forintos adó-visszatérítést.
(Forrás: MTI)
Hozzászólások