OTP: a profitabilitás stabil maradt a harmadik negyedévben
Jól sikerült a harmadik negyedév az OTP számára, a profitabilitás stabil maradt, nem volt szükség a második negyedévben megképzett kockázati tartalékokra - mondta Bencsik László, a pénzintézet vezérigazgató-helyettese az OTP Csoport 2020. harmadik negyedéves eredményeit ismertető online sajtótájékoztatón pénteken.
Az OTP péntek hajnalban tette közzé tőzsdei gyorsjelentését, amelyből kiderült, hogy a pénzintézet a július-szeptemberi három hónapos időszakot 113,573 milliárd forint konszolidált adózás utáni eredménnyel zárta, az idei első kilenc hónap nyeresége csoportszinten 188,171 milliárd forintot tett ki. A harmadik negyedévi eredmény 44 százalékkal magasabb a második negyedévinél, ugyanakkor éves összevetésben 14 százalékos csökkenést jelent. A kilenc havi profit 39 százalékkal alacsonyabb a tavalyihoz viszonyítva.
A hitelállomány alakulása jól mutatja, hogy a csoport a járvány miatti nehéz gazdasági helyzetben a kölcsönzési aktivitásán keresztül képes támogatni a nemzetgazdaságokat - mutatott rá a vezérigazgató-helyettes.
A csok-hitelekből az OTP Bank az első 9 hónapban 50 milliárd forintot közvetített ki, a babaváró hitelből pedig csak a harmadik negyedévben 65 milliárd forintot, amivel a pénzintézet piaci részesedése a szegmensben meghaladja a 42 százalékot - emelte ki Bencsik László. A vállalati hitelezés területén a közepes és nagyvállalatok hitelállománya 3 százalékkal nőtt, a mikro és a kisvállalkozásoknál pedig a bővülés 40 százalékos volt az első kilenc hónapban. A kiugró növekedés hátterében a Magyar Nemzeti Bank Növekedési hitelprogramja, az Nhp Hajrá! áll.
A pénzintézet rendkívül likvid, az árfolyamszűrt betétállomány az első 9 hónapban 6 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához mérten, így a nettó hitel-betét mutató 78 százalékra csökkent, továbbá robusztusnak nevezhető a 14,6 százaléknyi tőketartalék - fejtette ki a vezérigazgató-helyettes. A nem teljesítő hiteleknél az úgynevezett Stage 3 hitelek és a 90 napon túli tartozással rendelkező hitelek aránya is tovább csökkent a csoportnál a harmadik negyedévben, 5,6, illetve 4,1 százalékra. A céltartalékok bőségesen fedezik ezt a szintet - jegyezte meg a vezérigazgató-helyettes.
Újságírói kérdésre Bencsik László elmondta, hogy a bankrendszer és a magyar gazdaság is lényegesen jobb állapotban van jelenleg, mint a 2008-as válság idején, "a stressztűrő képességek magasabbak". A hiteltörlesztési moratóriumról megjegyezte, hogy jó megoldásnak tartja azt egy olyan helyzetre, amikor a gazdaság visszaesése valamilyen külső okra - jelenleg a járványra - vezethető vissza. Megismételte azt a korábban már elhangzott kijelentését, hogy a jövő év második negyedévére megoldódhat a vírusügy, és a gazdaságok is ezt követően hamarosan magukra találhatnak.
Az egyik legjelentősebb kockázat Bencsik László szerint a szektor működésére az, ha a válság elhúzódik, és 2021 második felétől beláthatatlan ideig számítani kell annak gazdasági következményeire. Az alacsony kamatkörnyezet okozta kockázatot firtató kérdésre a vezérigazgató-helyettes úgy fogalmazott, hogy az ugyan a bankok jövedelmezőségét csökkenti, ugyanakkor előnyei is vannak, ugyanis a hitelkeresletet növeli. Ebből a szempontból Magyarországon jobb a helyzet, mint az eurózónában, ahol negatív kamatlábak figyelhetők meg - tette hozzá. A kiesést növekedéssel képesek Bencsik László szerint pótolni a bankok, s ebben szerinte az OTP az élen jár.
(Forrás: MTI)
Az OTP péntek hajnalban tette közzé tőzsdei gyorsjelentését, amelyből kiderült, hogy a pénzintézet a július-szeptemberi három hónapos időszakot 113,573 milliárd forint konszolidált adózás utáni eredménnyel zárta, az idei első kilenc hónap nyeresége csoportszinten 188,171 milliárd forintot tett ki. A harmadik negyedévi eredmény 44 százalékkal magasabb a második negyedévinél, ugyanakkor éves összevetésben 14 százalékos csökkenést jelent. A kilenc havi profit 39 százalékkal alacsonyabb a tavalyihoz viszonyítva.
Bencsik László kiemelte: a hitelállomány is dinamikusan bővült a banknál, 6 százalékkal a csoport szintjén, ezen belül pedig 13 százalékkal Magyarországon az első kilenc hónapban.
A csok-hitelekből az OTP Bank az első 9 hónapban 50 milliárd forintot közvetített ki, a babaváró hitelből pedig csak a harmadik negyedévben 65 milliárd forintot, amivel a pénzintézet piaci részesedése a szegmensben meghaladja a 42 százalékot - emelte ki Bencsik László. A vállalati hitelezés területén a közepes és nagyvállalatok hitelállománya 3 százalékkal nőtt, a mikro és a kisvállalkozásoknál pedig a bővülés 40 százalékos volt az első kilenc hónapban. A kiugró növekedés hátterében a Magyar Nemzeti Bank Növekedési hitelprogramja, az Nhp Hajrá! áll.
A pénzintézet rendkívül likvid, az árfolyamszűrt betétállomány az első 9 hónapban 6 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához mérten, így a nettó hitel-betét mutató 78 százalékra csökkent, továbbá robusztusnak nevezhető a 14,6 százaléknyi tőketartalék - fejtette ki a vezérigazgató-helyettes. A nem teljesítő hiteleknél az úgynevezett Stage 3 hitelek és a 90 napon túli tartozással rendelkező hitelek aránya is tovább csökkent a csoportnál a harmadik negyedévben, 5,6, illetve 4,1 százalékra. A céltartalékok bőségesen fedezik ezt a szintet - jegyezte meg a vezérigazgató-helyettes.
Újságírói kérdésre Bencsik László elmondta, hogy a bankrendszer és a magyar gazdaság is lényegesen jobb állapotban van jelenleg, mint a 2008-as válság idején, "a stressztűrő képességek magasabbak". A hiteltörlesztési moratóriumról megjegyezte, hogy jó megoldásnak tartja azt egy olyan helyzetre, amikor a gazdaság visszaesése valamilyen külső okra - jelenleg a járványra - vezethető vissza. Megismételte azt a korábban már elhangzott kijelentését, hogy a jövő év második negyedévére megoldódhat a vírusügy, és a gazdaságok is ezt követően hamarosan magukra találhatnak.
Az egyik legjelentősebb kockázat Bencsik László szerint a szektor működésére az, ha a válság elhúzódik, és 2021 második felétől beláthatatlan ideig számítani kell annak gazdasági következményeire. Az alacsony kamatkörnyezet okozta kockázatot firtató kérdésre a vezérigazgató-helyettes úgy fogalmazott, hogy az ugyan a bankok jövedelmezőségét csökkenti, ugyanakkor előnyei is vannak, ugyanis a hitelkeresletet növeli. Ebből a szempontból Magyarországon jobb a helyzet, mint az eurózónában, ahol negatív kamatlábak figyelhetők meg - tette hozzá. A kiesést növekedéssel képesek Bencsik László szerint pótolni a bankok, s ebben szerinte az OTP az élen jár.
(Forrás: MTI)
Hozzászólások