Palkovics: nőnek az állami intézményfenntartó és a felsőoktatási forrásai
Az állami intézményfenntartó jövőre 103 milliárdos többletet kaphat, a felsőoktatási intézmények 43 milliárdos pluszforrással számolhatnak a költségvetés tervezete szerint - közölte az oktatási államtitkár pénteken Budapesten.Palkovics László újságíróknak elmondta: a sajtóban megjelentekkel szemben nem csökkennek az állami intézményfenntartó forrásai. Az idei célelőirányzat 549 milliárd volt, de ebben még benne voltak az időközben a gazdasági tárcához került szakképző intézmények is - magyarázta. A Klik költségvetése már idén is összesen mintegy 96 milliárddal magasabb - jegyezte meg Palkovics László.
A fenntartásról szólva kiemelte: a vegyes - állami és önkormányzati - működtetés nem jó modell, s több javaslatot dolgoznak ki; az egyik az, hogy az intézmények az állami fenntartó alá kerülnek. Döntés még nem született - fűzte hozzá.
Pölöskei Gáborné, a Klik elnöke azt mondta, bárkivel egyeztettek, mindenki azon az állásponton volt, hogy a fenntartásnak és működtetésnek egy kézben kell lennie. A Klik átalakításáról nem született végleges döntés, hatféle modell készült. A kormány fog határozni, első olvasatban már tárgyalták. Az átalakítások július 1-jétől várhatóak, az új modell 2017. januártól működhet.
Az oktatási intézményeket nem tagosítják, minden marad a jelen formájában, de "menedzsment környezetet" hoznak létre, ami a fenntartást és működtetést segíti - vázolta a várható változásokat a szakember. Hozzátette: önálló alapító okirattal rendelkező egységekben gondolkodnak.
Az intézmények azt kérték, részleges munkáltatói jogkört többet adjanak nekik, legyen érdekeltségük abban, hogy ha van bevétel, annak egy bizonyos részével, illetve bizonyos keretgazdálkodással rendelkezzenek. Ne kelljen minden egyes égőcseréért a központba menni - mondta. Új elemként "szakmai dologiság" tétel jelenik meg a költségvetésben, azaz ha valaki technikaórát tart, és a lányoknak salátakészítést tanítana, az alapanyagokat be tudja szerezni.
Palkovics László a tanterv átalakításáról jelezte: teljesen új Nemzeti alaptantervet vezetnek be, várhatóan felmenő rendszerben 2018 szeptemberétől. Közlése szerint első körben "nemzeti minimumot" határoznának meg: ha az iskola nem akar, nem kellene ennél többet tanítani, de ha úgy döntenek, akkor lehet pluszismereteket tanítani.
Szerinte ezzel a gyerekek terhelése is differenciáltan csökkenne már rövid távon. A tanterveknél a mozgástér a jelenlegi 10 százalékról 30 százalékra nőhet - mondta. Közölte: a kerekasztal szakmai javaslatát még várják a részletekről, a testület jövő csütörtökön ülésezik majd.
(Forrás: MTI)
A fenntartásról szólva kiemelte: a vegyes - állami és önkormányzati - működtetés nem jó modell, s több javaslatot dolgoznak ki; az egyik az, hogy az intézmények az állami fenntartó alá kerülnek. Döntés még nem született - fűzte hozzá.
Pölöskei Gáborné, a Klik elnöke azt mondta, bárkivel egyeztettek, mindenki azon az állásponton volt, hogy a fenntartásnak és működtetésnek egy kézben kell lennie. A Klik átalakításáról nem született végleges döntés, hatféle modell készült. A kormány fog határozni, első olvasatban már tárgyalták. Az átalakítások július 1-jétől várhatóak, az új modell 2017. januártól működhet.
Az oktatási intézményeket nem tagosítják, minden marad a jelen formájában, de "menedzsment környezetet" hoznak létre, ami a fenntartást és működtetést segíti - vázolta a várható változásokat a szakember. Hozzátette: önálló alapító okirattal rendelkező egységekben gondolkodnak.
Az intézmények azt kérték, részleges munkáltatói jogkört többet adjanak nekik, legyen érdekeltségük abban, hogy ha van bevétel, annak egy bizonyos részével, illetve bizonyos keretgazdálkodással rendelkezzenek. Ne kelljen minden egyes égőcseréért a központba menni - mondta. Új elemként "szakmai dologiság" tétel jelenik meg a költségvetésben, azaz ha valaki technikaórát tart, és a lányoknak salátakészítést tanítana, az alapanyagokat be tudja szerezni.
Palkovics László a tanterv átalakításáról jelezte: teljesen új Nemzeti alaptantervet vezetnek be, várhatóan felmenő rendszerben 2018 szeptemberétől. Közlése szerint első körben "nemzeti minimumot" határoznának meg: ha az iskola nem akar, nem kellene ennél többet tanítani, de ha úgy döntenek, akkor lehet pluszismereteket tanítani.
Szerinte ezzel a gyerekek terhelése is differenciáltan csökkenne már rövid távon. A tanterveknél a mozgástér a jelenlegi 10 százalékról 30 százalékra nőhet - mondta. Közölte: a kerekasztal szakmai javaslatát még várják a részletekről, a testület jövő csütörtökön ülésezik majd.
(Forrás: MTI)
Hozzászólások