Parragh László: össze kell hangolni a nemzeti erőforrásokat
Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke szerint valamennyi nemzeti erőforrást össze kell hangolni, és azokat együtt kell működtetni, mert csak így lehet lépést tartani a robbanásszerű technológiai fejlődéssel és hasznot húzni belőle.
Budapest Főváros Kormányhivatala Munkaügyi Központjának szerdai munkáltatói fórumán Parragh László hangsúlyozta: bár fontos a költségvetési hiánycél, vagy hogy folyik-e Magyarország ellen uniós túlzottdeficit-eljárás, azonban a gazdaságpolitika nemcsak erről szól.
Új ipari forradalom zajlik körülöttünk, és a belépő új technológiák által kínált lehetőségeket ki kell használni - mondta az elnök.
Parragh László előadásában kiemelte: a rezsicsökkentés jövedelemátrendeződést eredményezett a szolgáltatók és a lakosság között, így csökkent a lakosság eladósodottsága, és nőttek a megtakarítások. 2013-ban 1100 milliárd forinttal nőtt a lakosság megtakarítása, a hitelállománya pedig mintegy 400 milliárd forinttal csökkent. A versenyképesség szempontjából fontos energiaárak alakulását a visegrádi négyek körében vizsgálva kiderül, hogy 2006 és 2009 között a magyar ipari áram ára csaknem 34 százalékkal, a magyar ipari gáz ára 36,7 százalékkal volt magasabb, 2010 és 2013 között pedig már 4,3, és 3,3 százalékkal maradt alatta a térség árainak.
Az MKIK elnöke szerint a foglalkoztatási szabályoknak a gazdaság igényei szerinti átalakítása is az elmúlt három év fontos strukturális reformjai között volt, de Magyarország továbbment a reformokban mint például az egykori Schröder-kormány Németországban, vagy a Dzurinda-kormány Szlovákiában. A további strukturális átalakulások között a kormány átalakította az oktatást, közigazgatást, igazságszolgáltatást, versenyszabályozást, energiapolitikát; ezek a reformok egészséges alapokra helyezték a gazdaságot.
Parragh László szerint be kell fejezni az átalakításokat, ahol kell, ott finomhangolásra van szükség, és még hatékonyabban kell felhasználni az európai uniós forrásokat.
Jeneiné Rubovszky Csilla, a fórumnak helyet adó V. kerület alpolgármestere az MTI-nek elmondta: a tavalyi után idén már másodszor rendezték meg a fórumot és az állásbörzét azzal a céllal, hogy minél több állás közül válogathassanak az érdeklődők. Idén közel 1000 álláshelyet kínált, és a várhatóan a látogatók száma is ezer körül lesz. Az alpolgármester felhívta a figyelmet arra, hogy az 5. kerületben 2008-hoz képest megduplázódott a regisztrált álláskeresők száma, és megjelent a diplomás munkanélküliség.
Kiemelte, hogy a kormány az utóbbi években számos lépést tett a foglalkoztatási helyzet javítására: elindult a Munkahelyvédelmi akcióterv, amelynek egyik célcsoportja a gyes-ről, gyed-ről visszatérő kismamák, akiket azzal is segít a kabinet, hogy 2014- január elsejétől a gyermek egy éves kora után dolgozhatnak az édesanyák a gyed mellett. Hozzáfűzte, hogy a bölcsődei férőhelyek száma is emelkedett a mostani kormányzati ciklusban: a 2012-es 10 százalék körüli értékről - vagyis 100 bölcsődéskorúra 10 férőhely jutott - 2013-ra 13 százalékra emelkedett, ami a rendszerváltás óta a legmagasabb érték. A bölcsődei férőhelyek számának emelése számos - mintegy 6000 - női munkahely létrejöttét jelentette - hangsúlyozta.
A kormány előrelépett a részfoglalkoztatás területén is: 2010-ben a magyar női foglalkoztatottak mindössze 7,6 százaléka dolgozott részmunkaidőben, ami jelentősen elmaradt a 31,4 százalékos európai uniós átlagtól. Jelenleg már a női munkavállalók 9,3 százalékát foglalkoztatják részmunkaidőben - hangsúlyozta Jeneiné Rubovszky Csilla, hozzáfűzve, hogy a bővülés a közszférában ment végbe.
MTI
Budapest Főváros Kormányhivatala Munkaügyi Központjának szerdai munkáltatói fórumán Parragh László hangsúlyozta: bár fontos a költségvetési hiánycél, vagy hogy folyik-e Magyarország ellen uniós túlzottdeficit-eljárás, azonban a gazdaságpolitika nemcsak erről szól.Új ipari forradalom zajlik körülöttünk, és a belépő új technológiák által kínált lehetőségeket ki kell használni - mondta az elnök.
Parragh László előadásában kiemelte: a rezsicsökkentés jövedelemátrendeződést eredményezett a szolgáltatók és a lakosság között, így csökkent a lakosság eladósodottsága, és nőttek a megtakarítások. 2013-ban 1100 milliárd forinttal nőtt a lakosság megtakarítása, a hitelállománya pedig mintegy 400 milliárd forinttal csökkent. A versenyképesség szempontjából fontos energiaárak alakulását a visegrádi négyek körében vizsgálva kiderül, hogy 2006 és 2009 között a magyar ipari áram ára csaknem 34 százalékkal, a magyar ipari gáz ára 36,7 százalékkal volt magasabb, 2010 és 2013 között pedig már 4,3, és 3,3 százalékkal maradt alatta a térség árainak.
Az MKIK elnöke szerint a foglalkoztatási szabályoknak a gazdaság igényei szerinti átalakítása is az elmúlt három év fontos strukturális reformjai között volt, de Magyarország továbbment a reformokban mint például az egykori Schröder-kormány Németországban, vagy a Dzurinda-kormány Szlovákiában. A további strukturális átalakulások között a kormány átalakította az oktatást, közigazgatást, igazságszolgáltatást, versenyszabályozást, energiapolitikát; ezek a reformok egészséges alapokra helyezték a gazdaságot.
Parragh László szerint be kell fejezni az átalakításokat, ahol kell, ott finomhangolásra van szükség, és még hatékonyabban kell felhasználni az európai uniós forrásokat.
Jeneiné Rubovszky Csilla, a fórumnak helyet adó V. kerület alpolgármestere az MTI-nek elmondta: a tavalyi után idén már másodszor rendezték meg a fórumot és az állásbörzét azzal a céllal, hogy minél több állás közül válogathassanak az érdeklődők. Idén közel 1000 álláshelyet kínált, és a várhatóan a látogatók száma is ezer körül lesz. Az alpolgármester felhívta a figyelmet arra, hogy az 5. kerületben 2008-hoz képest megduplázódott a regisztrált álláskeresők száma, és megjelent a diplomás munkanélküliség.
Kiemelte, hogy a kormány az utóbbi években számos lépést tett a foglalkoztatási helyzet javítására: elindult a Munkahelyvédelmi akcióterv, amelynek egyik célcsoportja a gyes-ről, gyed-ről visszatérő kismamák, akiket azzal is segít a kabinet, hogy 2014- január elsejétől a gyermek egy éves kora után dolgozhatnak az édesanyák a gyed mellett. Hozzáfűzte, hogy a bölcsődei férőhelyek száma is emelkedett a mostani kormányzati ciklusban: a 2012-es 10 százalék körüli értékről - vagyis 100 bölcsődéskorúra 10 férőhely jutott - 2013-ra 13 százalékra emelkedett, ami a rendszerváltás óta a legmagasabb érték. A bölcsődei férőhelyek számának emelése számos - mintegy 6000 - női munkahely létrejöttét jelentette - hangsúlyozta.
A kormány előrelépett a részfoglalkoztatás területén is: 2010-ben a magyar női foglalkoztatottak mindössze 7,6 százaléka dolgozott részmunkaidőben, ami jelentősen elmaradt a 31,4 százalékos európai uniós átlagtól. Jelenleg már a női munkavállalók 9,3 százalékát foglalkoztatják részmunkaidőben - hangsúlyozta Jeneiné Rubovszky Csilla, hozzáfűzve, hogy a bővülés a közszférában ment végbe.
MTI
Hozzászólások