Suppan Gergely: a kormány célja, hogy több lábra álljon a gazdasági növekedés
A kormány legfontosabb célkitűzése, hogy több lábra tudjon állni a gazdaság, és a fogyasztás mellett növekedésnek induljanak a beruházások. Ezt a célt szolgálják az adócsökkentések és a gazdaságfejlesztő programok - mondta Suppan Gergely, a Nemzetgazdasági Minisztérium költségvetés makrogazdasági megalapozásáért felelős helyettes államtitkára egy csütörtöki budapesti konferencián.
A Magyar Gazdaságfejlesztési Ügynökség (MGFÜ) által szervezett GEKonomic - Gazdasági várakozások 2026 konferencián kifejtette:
a fogyasztás megbízható, stabil támasza a magyar gazdaságnak, tartósan 2 százalékponttal járul hozzá a növekedéshez, e nélkül nem lenne növekedés. Ezt azonban az elmúlt években a beruházások és a külső kereslet visszaesése lehúzta. Továbbra is kedvezőtlen a nemzetközi gazdasági környezet, a vámháború és a kedvezőtlen vámmegállapodás hatásait a kormány különböző intézkedésekkel próbálja ellensúlyozni.
Tavaly év végén hirdetett a kormány egy hat pontból álló gazdaságpolitikai célrendszert, amely a gazdaságfejlesztést, a kkv-k támogatását, az adócsökkentő politika és a bérkonvergencia folytatását, a lakhatási támogatásokat, valamint az infláció elleni lépéseket tartalmazza.
A kkv-kat a kormány 4+1 pontos támogatási programmal segíti, amely kedvező forráslehetőségeket, adócsökkentéseket, adminisztrációcsökkentést, energiahatékonysági beruházások ösztönzését és a mesterséges intelligencia elterjesztésének támogatását tartalmazza - ismertette.
A beruházások ösztönzésére a kormány minden támogatást igyekszik megadni a kkv-knak; ezt szolgálja a Demján Sándor Program, valamint a vállalati adó- és adminisztrációcsökkentő intézkedések sora. A vállalati hitelkihelyezések uniós összevetésben alacsony szinten állnak, így ezen a területen is jelentős tér van a növekedésre - húzta alá.
Az energetikában Magyarország világelső a napelemes kapacitás termelésarányos méretében és most a tárolókapacitásokat kell növelni. A jövő év energetikai áttörést hozhat, több támogatási program már elindult, köztük a 50 milliárd forint vállalati energiatárolási program, valamint a héten bejelentett lakossági energiatárolást támogató konstrukciók.
A lakáspiacra kitérve elmondta: az Otthon Start programmal beindult a jelzáloghitelezés, de a háztartások hitelpenetrációja továbbra is jelentősen elmarad az uniós átlagtól. Már látható a fordulat az építési engedélyek számában, amit a tavaly elindított lakhatási tőkeprogram és más kormányzati intézkedések is támogattak. Így a következő években tízezres nagyságrendben kerülhetnek a piacra újépítésű lakások.
Molnár Dániel, az MGFÜ Gazdaságelemzési Központ makrogazdasági osztályának vezető elemzője elmondta, hogy idén 0,4, jövőre 2,7 százalékos növekedéssel számolnak, ami elmarad a márciusban várt 2,4, illetve 4,0 százalékos előrejelzéstől.
A növekedés legfontosabb hajtóereje a fogyasztás lesz, a beruházások tíz negyedév csökkenés után az év utolsó három hónapjában negyedéves viszonylatban már növekedhetnek az idén. A nettó export a fogyasztás és beruházások magas importigénye miatt jövőre még nem támogatja a bővülést, míg a reálbérek növekedése jövőre 6,7 százalékra gyorsulhat.
Az infláció a bázishatások miatt 2026 első hónapjaiban 3 százalék alá csökkenhet, az ársapka-intézkedések kivezetésének függvényében a jövő év második felében átmenetileg gyorsulhat, de az év egészében a 2-4 százalékos toleranciasávon belül maradhat. Az éves átlagos infláció az idei 4,5 százalékról jövőre 3,6 százalékra mérséklődhet.
Az MGFÜ előrejelzése szerint a költségvetési hiány idén 4,9 százalék, jövőre 4,8 százalék lehet, a GDP-arányos államadósság 73,5 százalékról 73,0 százalékra csökkenhet jövőre.
(Forrás: MTI)
A Magyar Gazdaságfejlesztési Ügynökség (MGFÜ) által szervezett GEKonomic - Gazdasági várakozások 2026 konferencián kifejtette:a fogyasztás megbízható, stabil támasza a magyar gazdaságnak, tartósan 2 százalékponttal járul hozzá a növekedéshez, e nélkül nem lenne növekedés. Ezt azonban az elmúlt években a beruházások és a külső kereslet visszaesése lehúzta.
Tavaly év végén hirdetett a kormány egy hat pontból álló gazdaságpolitikai célrendszert, amely a gazdaságfejlesztést, a kkv-k támogatását, az adócsökkentő politika és a bérkonvergencia folytatását, a lakhatási támogatásokat, valamint az infláció elleni lépéseket tartalmazza.
A kkv-kat a kormány 4+1 pontos támogatási programmal segíti, amely kedvező forráslehetőségeket, adócsökkentéseket, adminisztrációcsökkentést, energiahatékonysági beruházások ösztönzését és a mesterséges intelligencia elterjesztésének támogatását tartalmazza - ismertette.
A beruházások ösztönzésére a kormány minden támogatást igyekszik megadni a kkv-knak; ezt szolgálja a Demján Sándor Program, valamint a vállalati adó- és adminisztrációcsökkentő intézkedések sora. A vállalati hitelkihelyezések uniós összevetésben alacsony szinten állnak, így ezen a területen is jelentős tér van a növekedésre - húzta alá.
Az energetikában Magyarország világelső a napelemes kapacitás termelésarányos méretében és most a tárolókapacitásokat kell növelni. A jövő év energetikai áttörést hozhat, több támogatási program már elindult, köztük a 50 milliárd forint vállalati energiatárolási program, valamint a héten bejelentett lakossági energiatárolást támogató konstrukciók.
A lakáspiacra kitérve elmondta: az Otthon Start programmal beindult a jelzáloghitelezés, de a háztartások hitelpenetrációja továbbra is jelentősen elmarad az uniós átlagtól. Már látható a fordulat az építési engedélyek számában, amit a tavaly elindított lakhatási tőkeprogram és más kormányzati intézkedések is támogattak. Így a következő években tízezres nagyságrendben kerülhetnek a piacra újépítésű lakások.
Molnár Dániel, az MGFÜ Gazdaságelemzési Központ makrogazdasági osztályának vezető elemzője elmondta, hogy idén 0,4, jövőre 2,7 százalékos növekedéssel számolnak, ami elmarad a márciusban várt 2,4, illetve 4,0 százalékos előrejelzéstől.
A növekedés legfontosabb hajtóereje a fogyasztás lesz, a beruházások tíz negyedév csökkenés után az év utolsó három hónapjában negyedéves viszonylatban már növekedhetnek az idén. A nettó export a fogyasztás és beruházások magas importigénye miatt jövőre még nem támogatja a bővülést, míg a reálbérek növekedése jövőre 6,7 százalékra gyorsulhat.
Az infláció a bázishatások miatt 2026 első hónapjaiban 3 százalék alá csökkenhet, az ársapka-intézkedések kivezetésének függvényében a jövő év második felében átmenetileg gyorsulhat, de az év egészében a 2-4 százalékos toleranciasávon belül maradhat. Az éves átlagos infláció az idei 4,5 százalékról jövőre 3,6 százalékra mérséklődhet.
Az MGFÜ előrejelzése szerint a költségvetési hiány idén 4,9 százalék, jövőre 4,8 százalék lehet, a GDP-arányos államadósság 73,5 százalékról 73,0 százalékra csökkenhet jövőre.
(Forrás: MTI)
Hozzászólások