Szakértők: a magyar bíróság döntésétől függ, hogy a csatolt vállalkozások kérhetnek-e kártérítést
A szakértők szerint a magyar bíróság döntésétől függ, hogy a más országban székhellyel rendelkező csatolt vállalkozásoknak visszajárhat-e az általuk kiskereskedelmi különadóként megfizetett teher, vagy annak egy része; amennyiben a bíróság a vállalatok javára dönt, az kedvezőtlenül hathat a költségvetésre.
Az Európai Bíróság a napokban meghozott ítéletében megállapította, hogy a kapcsolt vállalkozásoknál felveti a hátrányos megkülönböztetés lehetőségét a bolti kiskereskedelem árbevételére kivetett magyar különadó. A testület ugyanakkor a magyar bíróságra bízza annak vizsgálatát, hogy a magyar piacon a hátrányos megkülönböztetés megvalósult-e.
A Hervis-ügyben szerdán kihirdetett ítéletet a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) úgy értékelte, hogy ezzel az utolsó, ágazati különadót érintő uniós eljárás Magyarország számára pozitív eredménnyel lezárult. Az NGM szerint ugyanis a döntés megerősíti azt a magyar álláspontot, hogy a kiskereskedelmi különadó nem jelentett diszkriminációt a különböző értékesítési formák között. A minisztérium ugyanakkor elismeri, hogy az ítélet nyitva hagyja azt a kérdést, hogy a kapcsolt vállalakozásoknál sértheti-e az uniós jogot a különadó árbevétel-összeszámítási szabálya.
A Székesfehérvári Törvényszék a Hervis Sport- és Divatkereskedelmi Kft. és a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Közép-dunántúli Regionális Adó Főigazgatósága jogvitájával kapcsolatban azzal a kérdéssel fordult az uniós igazságszolgáltatási fórumhoz, hogy az EB állapítsa meg: a szóban forgó különadó összhangban van-e az uniós joggal.
A Jalsovszky Ügyvédi Iroda MTI-hez pénteken eljuttatott háttéranyaga szerint, amennyiben a magyar bíróság úgy találja, hogy a külföldi vállalatcsoportok nem túlreprezentáltak abban a körben, ahol a legfelső, progresszív adókulccsal kell megfizetni az adót, akkor előreláthatólag el fogja utasítani a Hervis keresetét. Ha a magyar bíróság úgy dönt, hogy a kiskereskedelmi különadóról szóló törvény diszkriminatív, úgy az érintett adózóknak lesz jogi lehetőségük arra, hogy az általuk megfizetett többletadót visszaigényeljék. Az is elképzelhető, hogy egy ilyen esetben a jogalkotó általános érvénnyel fogja rendezni, hogy ki és milyen módon igényelheti vissza az EU joggal ellentétesen kivetett adót - fejti ki az ügyvédi iroda.
Mivel az Európai Bíróság ítélete nem mondta ki a kiskereskedelmi különadóról szóló jogszabály uniós joggal ellentétes voltát, csak azt, hogy az az EU-joggal ellentétesnek bizonyulhat, ezért az érintett vállalkozásoknak egyelőre nem kell cselekedniük - írja az ügyvédi iroda.
A Mazars Könyvvizsgáló és Tanácsadó háttéranyagában arra hívja fel a figyelmet, hogy az Európai Bíróság döntésének költségvetést is érintő következményei is lehetnek. Emlékeztetetnek: a 2012. végéig érvényben lévő különadó adó alapja az árbevétel volt, a mértéke az árbevételtől függően erősen progresszív, míg az alsó sávban, 500 millió és 30 milliárd forint közé eső árbevétel esetén az adóalap 0,1 százaléka, addig a felső sávban, az adóalap 100 milliárd forintot meghaladó része után 2,5 százalék.
Szmicsek Sándor, a Mazars adópartnere kiemelte: Magyarországon 100 milliárd forintot meghaladó árbevétel nehezen képzelhető el egyetlen vállalatcsoporthoz sem tartozó vállalkozásnál, ezért várakozása szerint be fog bizonyosodni, hogy leginkább a nemzetközi vállalatcsoportokat sújtotta a kiskereskedelmi különadó.
MTI
Az Európai Bíróság a napokban meghozott ítéletében megállapította, hogy a kapcsolt vállalkozásoknál felveti a hátrányos megkülönböztetés lehetőségét a bolti kiskereskedelem árbevételére kivetett magyar különadó. A testület ugyanakkor a magyar bíróságra bízza annak vizsgálatát, hogy a magyar piacon a hátrányos megkülönböztetés megvalósult-e.A Hervis-ügyben szerdán kihirdetett ítéletet a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) úgy értékelte, hogy ezzel az utolsó, ágazati különadót érintő uniós eljárás Magyarország számára pozitív eredménnyel lezárult. Az NGM szerint ugyanis a döntés megerősíti azt a magyar álláspontot, hogy a kiskereskedelmi különadó nem jelentett diszkriminációt a különböző értékesítési formák között. A minisztérium ugyanakkor elismeri, hogy az ítélet nyitva hagyja azt a kérdést, hogy a kapcsolt vállalakozásoknál sértheti-e az uniós jogot a különadó árbevétel-összeszámítási szabálya.
A Székesfehérvári Törvényszék a Hervis Sport- és Divatkereskedelmi Kft. és a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Közép-dunántúli Regionális Adó Főigazgatósága jogvitájával kapcsolatban azzal a kérdéssel fordult az uniós igazságszolgáltatási fórumhoz, hogy az EB állapítsa meg: a szóban forgó különadó összhangban van-e az uniós joggal.
A Jalsovszky Ügyvédi Iroda MTI-hez pénteken eljuttatott háttéranyaga szerint, amennyiben a magyar bíróság úgy találja, hogy a külföldi vállalatcsoportok nem túlreprezentáltak abban a körben, ahol a legfelső, progresszív adókulccsal kell megfizetni az adót, akkor előreláthatólag el fogja utasítani a Hervis keresetét. Ha a magyar bíróság úgy dönt, hogy a kiskereskedelmi különadóról szóló törvény diszkriminatív, úgy az érintett adózóknak lesz jogi lehetőségük arra, hogy az általuk megfizetett többletadót visszaigényeljék. Az is elképzelhető, hogy egy ilyen esetben a jogalkotó általános érvénnyel fogja rendezni, hogy ki és milyen módon igényelheti vissza az EU joggal ellentétesen kivetett adót - fejti ki az ügyvédi iroda.
Mivel az Európai Bíróság ítélete nem mondta ki a kiskereskedelmi különadóról szóló jogszabály uniós joggal ellentétes voltát, csak azt, hogy az az EU-joggal ellentétesnek bizonyulhat, ezért az érintett vállalkozásoknak egyelőre nem kell cselekedniük - írja az ügyvédi iroda.
A Mazars Könyvvizsgáló és Tanácsadó háttéranyagában arra hívja fel a figyelmet, hogy az Európai Bíróság döntésének költségvetést is érintő következményei is lehetnek. Emlékeztetetnek: a 2012. végéig érvényben lévő különadó adó alapja az árbevétel volt, a mértéke az árbevételtől függően erősen progresszív, míg az alsó sávban, 500 millió és 30 milliárd forint közé eső árbevétel esetén az adóalap 0,1 százaléka, addig a felső sávban, az adóalap 100 milliárd forintot meghaladó része után 2,5 százalék.
Szmicsek Sándor, a Mazars adópartnere kiemelte: Magyarországon 100 milliárd forintot meghaladó árbevétel nehezen képzelhető el egyetlen vállalatcsoporthoz sem tartozó vállalkozásnál, ezért várakozása szerint be fog bizonyosodni, hogy leginkább a nemzetközi vállalatcsoportokat sújtotta a kiskereskedelmi különadó.
MTI
Hozzászólások