Szijjártó: 2014-ben a magyar gazdaság tartós növekedési pályára áll
A kormány által az elmúlt négy évben egy világos gazdaságstratégia mentén meghozott intézkedések egységes struktúrává álltak össze, és odavezettek, hogy 2014-ben a magyar gazdaság tartós növekedési pályára áll - mondta Szijjártó Péter, a Miniszterelnökség külügyi és külgazdasági államtitkára csütörtökön egy szakmai konferencián.
Az államtitkár a Világgazdaság című gazdasági napilap konferenciáján kiemelte: 2014-ben a GDP várhatóan 2 százalékkal emelkedik, és 2015-2016-ban is a gazdaság bővülésére számít a kormány, 2014-ben a belső kereslet is erősödni fog.
A kormány idén is újabb stratégiai megállapodásokat kíván kötni nagy vállalatcsoportok magyarországi leánycégeivel, az Eximbank pedig idén 280 milliárd forint új kihelyezést tervez a magyar kivitel segítésére, ezzel is támogatva a gazdaság további bővülését - mondta Szijjártó Péter.
Szijjártó Péter az elmúlt évek gazdasági folyamatairól elmondta: 2010-ben a választások után az új kormánynak rendbe kellett tennie az ország pénzügyeit, az államháztartási hiányt a GDP 3 százaléka alá kellett levinnie, az ország versenyképességét növelnie kellett és fenn kellett tartania az ország gazdasági, társadalmi stabilitást.
2010-ben még hektikusabb nemzetközi környezettel szembesült a kormány, mint most. Az egyik lehetőség az volt, hogy próbáljon meg a kormány "túlélésre játszani", próbálja meg túlélni a válságot - mondta.
Szijjártó Péter rámutatott: fenntartható, a külső és belső egyensúlyra egyaránt építő, egészséges növekedés elérését fogalmazta meg célként a kormány, az Európai Unió nem minden országa tudott megfelelni ennek a hármas kihívásnak.
Szijjártó Péter emlékeztetett: beruházásösztönző, munkahelyteremtő, és a belső fogyasztásra is épülő növekedési pályát kellett megalapozni.
Ezeknek a céloknak az együttes megvalósítását vetítette előre az a célkitűzés, hogy "mi legyünk Európa termelési központja, mert azok az államok, amelyek a szolgáltatásokra helyezték a hangsúlyt, sokkal kevésbé ellenállóbbak a válsággal szemben, mint azok az országok, amelyek erős iparral rendelkeznek" - közölte az államtitkár.
Rámutatott: a 2010 óta hozott intézkedések célja volt, hogy a magyar gazdaságot pozitív spirálba juttassa.
A kormány felismerte, hogy 1,8 millió adófizetővel nem lehet fenntartani egy 10 millió lakosú országot, "ahol megéri eltitkolni a jövedelmet, mintsem becsületesen dolgozni". Az arányos adórendszer megteremtésével, az új Munka törvénykönyvével, amely az EU egyik legrugalmasabb rendszerét teremtette meg, érte el Magyarország azt, hogy az ország Európa termelési központja legyen. Ezt szolgálta az oktatási rendszer átszervezése is - jelentette ki a politikus.
Szijjártó Péter rámutatott: "a keleti nyitás" célja az volt, hogy azokkal a gyorsan fejlődő régiókkal, feltörekvő országokkal építsen ki Magyarország stratégiai kapcsolatokat, amelyekről korábban nem gondolták volna, hogy gyors fejlődést tudnak produkálni.
A cél az, hogy 2018-ra a teljes magyar export egyharmadának Európán kívülre kell irányulnia, ez az aránya ma 12 százalék. Most az export 77 százaléka az EU-ba megy - mondta az államtitkár.
Szijjártó Péter kiemelte: az olcsó energia biztosítása érdekében megtett intézkedések - a rezsicsökkentés, a paksi atomerőmű bővítéséről szóló államközi egyezmény - pozitívan hatnak majd. Rámutatott: a következő években attól függ majd a nemzetgazdaságok teljesítménye, hogy olcsó energiához jut-e az adott gazdaság.
Emlékeztetett: a kormány eddig 37 nagyvállalttal kötött stratégiai megállapodást, és a cél az volt, hogy az adott nagyvállat magyar cégét versenyelőnybe hozza a kormány.
Az államtitkár kiemelte: a stratégiai megállapodások óta 650 milliárd forint összegű új beruházást hajtottak végre ezek a vállalkozások, és 5500 új munkahelyet teremtettek.
Rámutatott: 2013-ban növekedési fordulat következett be, 2014-ben tartós növekedési pályára áll a magyar gazdaság. Mint mondta: az elmúlt évben a harmadik negyedben 1,8 százalékkal nőtt a GDP, ezzel a visegrádi országokban az első helyre került az ország.
A termelő ágazatoknak volt köszönhető a legutóbbi növekedési adat, az építőipar teljesítménye is bővült, ez is segítette a tavalyi növekedést - emelte ki Szijjártó Péter.
Ismertette: a külkereskedelemben a teljes árukivitel 4 százalékkal nőtt tavaly, és november végéig 7 milliárd euró volt a külkereskedelmi többlet. Eredményként értékelte, hogy a távol-keleti országokba tudta növelni Magyarország az exportját, és a kereskedőházak is segítik majd az idei bővülést.
Törökországgal is javul a magyar külkereskedelem, köszönhetően a kereskedőháznak - fejtette ki az államtitkár.
Az alacsony jegybanki alapkamat és az MNB növekedési hitelprogramja is segítette a bővülést, ennek idén is lesz hatása – említette.
Szijjártó Páter elmondta: 2014-ben a reáljövedelmek növekedése, az alacsony kamatkörnyezet is támogatja a lakossági fogyasztást, a beruházások növelése érdekében pedig újabb vállalatokkal köt majd stratégiai megállapodást a kormány.
Közölte: a magyar kereskedőházak megnyitása tovább folytatódik: Ukrajnában, Grúziában, Algériában, Kuvaitban, Vietnámban és Szingapúrban nyit majd kereskedőházat Magyarország.
Brazíliában, és Szkopjében is nyílik magyar kereskedőház - tette hozzá.
MTI
Az államtitkár a Világgazdaság című gazdasági napilap konferenciáján kiemelte: 2014-ben a GDP várhatóan 2 százalékkal emelkedik, és 2015-2016-ban is a gazdaság bővülésére számít a kormány, 2014-ben a belső kereslet is erősödni fog.A kormány idén is újabb stratégiai megállapodásokat kíván kötni nagy vállalatcsoportok magyarországi leánycégeivel, az Eximbank pedig idén 280 milliárd forint új kihelyezést tervez a magyar kivitel segítésére, ezzel is támogatva a gazdaság további bővülését - mondta Szijjártó Péter.
Szijjártó Péter az elmúlt évek gazdasági folyamatairól elmondta: 2010-ben a választások után az új kormánynak rendbe kellett tennie az ország pénzügyeit, az államháztartási hiányt a GDP 3 százaléka alá kellett levinnie, az ország versenyképességét növelnie kellett és fenn kellett tartania az ország gazdasági, társadalmi stabilitást.
2010-ben még hektikusabb nemzetközi környezettel szembesült a kormány, mint most. Az egyik lehetőség az volt, hogy próbáljon meg a kormány "túlélésre játszani", próbálja meg túlélni a válságot - mondta.
Szijjártó Péter rámutatott: fenntartható, a külső és belső egyensúlyra egyaránt építő, egészséges növekedés elérését fogalmazta meg célként a kormány, az Európai Unió nem minden országa tudott megfelelni ennek a hármas kihívásnak.
Szijjártó Péter emlékeztetett: beruházásösztönző, munkahelyteremtő, és a belső fogyasztásra is épülő növekedési pályát kellett megalapozni.
Ezeknek a céloknak az együttes megvalósítását vetítette előre az a célkitűzés, hogy "mi legyünk Európa termelési központja, mert azok az államok, amelyek a szolgáltatásokra helyezték a hangsúlyt, sokkal kevésbé ellenállóbbak a válsággal szemben, mint azok az országok, amelyek erős iparral rendelkeznek" - közölte az államtitkár.
Rámutatott: a 2010 óta hozott intézkedések célja volt, hogy a magyar gazdaságot pozitív spirálba juttassa.
A kormány felismerte, hogy 1,8 millió adófizetővel nem lehet fenntartani egy 10 millió lakosú országot, "ahol megéri eltitkolni a jövedelmet, mintsem becsületesen dolgozni". Az arányos adórendszer megteremtésével, az új Munka törvénykönyvével, amely az EU egyik legrugalmasabb rendszerét teremtette meg, érte el Magyarország azt, hogy az ország Európa termelési központja legyen. Ezt szolgálta az oktatási rendszer átszervezése is - jelentette ki a politikus.
Szijjártó Péter rámutatott: "a keleti nyitás" célja az volt, hogy azokkal a gyorsan fejlődő régiókkal, feltörekvő országokkal építsen ki Magyarország stratégiai kapcsolatokat, amelyekről korábban nem gondolták volna, hogy gyors fejlődést tudnak produkálni.
A cél az, hogy 2018-ra a teljes magyar export egyharmadának Európán kívülre kell irányulnia, ez az aránya ma 12 százalék. Most az export 77 százaléka az EU-ba megy - mondta az államtitkár.
Szijjártó Péter kiemelte: az olcsó energia biztosítása érdekében megtett intézkedések - a rezsicsökkentés, a paksi atomerőmű bővítéséről szóló államközi egyezmény - pozitívan hatnak majd. Rámutatott: a következő években attól függ majd a nemzetgazdaságok teljesítménye, hogy olcsó energiához jut-e az adott gazdaság.
Emlékeztetett: a kormány eddig 37 nagyvállalttal kötött stratégiai megállapodást, és a cél az volt, hogy az adott nagyvállat magyar cégét versenyelőnybe hozza a kormány.
Az államtitkár kiemelte: a stratégiai megállapodások óta 650 milliárd forint összegű új beruházást hajtottak végre ezek a vállalkozások, és 5500 új munkahelyet teremtettek.
Rámutatott: 2013-ban növekedési fordulat következett be, 2014-ben tartós növekedési pályára áll a magyar gazdaság. Mint mondta: az elmúlt évben a harmadik negyedben 1,8 százalékkal nőtt a GDP, ezzel a visegrádi országokban az első helyre került az ország.
A termelő ágazatoknak volt köszönhető a legutóbbi növekedési adat, az építőipar teljesítménye is bővült, ez is segítette a tavalyi növekedést - emelte ki Szijjártó Péter.
Ismertette: a külkereskedelemben a teljes árukivitel 4 százalékkal nőtt tavaly, és november végéig 7 milliárd euró volt a külkereskedelmi többlet. Eredményként értékelte, hogy a távol-keleti országokba tudta növelni Magyarország az exportját, és a kereskedőházak is segítik majd az idei bővülést.
Törökországgal is javul a magyar külkereskedelem, köszönhetően a kereskedőháznak - fejtette ki az államtitkár.
Az alacsony jegybanki alapkamat és az MNB növekedési hitelprogramja is segítette a bővülést, ennek idén is lesz hatása – említette.
Szijjártó Páter elmondta: 2014-ben a reáljövedelmek növekedése, az alacsony kamatkörnyezet is támogatja a lakossági fogyasztást, a beruházások növelése érdekében pedig újabb vállalatokkal köt majd stratégiai megállapodást a kormány.
Közölte: a magyar kereskedőházak megnyitása tovább folytatódik: Ukrajnában, Grúziában, Algériában, Kuvaitban, Vietnámban és Szingapúrban nyit majd kereskedőházat Magyarország.
Brazíliában, és Szkopjében is nyílik magyar kereskedőház - tette hozzá.
MTI
Hozzászólások