Szijjártó Péter: a kormány feladata a versenyképesség javítása a mai negatív európai környezetben is
A kormány feladata annak a biztosítása, hogy még a mai negatív európai környezetben is folyamatosan javuljon a magyar gazdaság versenyképessége - közölte a tárca tájékoztatása szerint Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter csütörtökön Budapesten.
A tárcavezető az Amerikai Kereskedelmi Kamara (AmCham) rendezvényén aláhúzta, hogy az emberiség évek óta a veszélyek korában él, és ezekre a válságokra az Európai Unió rendre rossz válaszokat adott, aminek következtében a kontinens mára jelentősen meggyengült a nemzetközi porondon.
"És ez a helyzet világosan mutatja, hogy mi a magyar kormány feladata: biztosítani, hogy még ebben a negatív európai környezetben is folyamatosan javuljon a gazdaság versenyképessége" - hangsúlyozta.
Úgy vélekedett, hogy az elmúlt tíz év során Magyarország újraiparosítása sikeres volt, az ipari termelés értéke több mint kétszeresére nőtt, így az új feladat a gazdaság dimenzióváltásának felgyorsítása, azaz a gyártás mellett fokozni kell a kutatás-fejlesztést és az innovációt.
"Ebben a tekintetben 2025 kifejezetten sikeres év volt. Magyarország nem csupán a kontinens egyik fő gyártási központjává, hanem regionális innovációs központtá is vált" - fejtette ki.
Sérelmezte viszont, hogy a világ gyors léptekkel halad az ismételt blokkosodás felé, amin Magyarország egyszer már súlyosan rajtavesztett, ezért inkább a konnektivitásban érdekelt. Ezzel kapcsolatban kiemelte, hogy a blokkosodást támogató politika igen rossz eredményeket hoz, amit bizonyítanak az elmúlt évek brüsszeli intézkedései is, hiszen ezek nyomán az EU jócskán elszigetelődött a világgazdaság legfontosabb szereplőitől.
Szijjártó Péter erre példaként hozta fel az Egyesült Államokkal nemrég kötött és Európa szempontjából rendkívül kedvezőtlen vámmegállapodást. Illetve érintette a kínai elektromos autóiparra kivetett vámokat és az Oroszország elleni szankciókat is, amelyek felszámolták a fejlett nyugati technológiák és az olcsó keleti energiahordozók kombinációjára épülő eddigi európai gazdasági növekedés modellt.
Leszögezte, hogy ezért Magyarország számára az egyetlen észszerű út a "gazdasági semlegesség", hogy az ország továbbra is Kelet és Nyugat fontos találkozási pontja lehessen. Szavai szerint ennek eredményei leginkább az autóiparban mutatkoznak meg, minthogy Magyarország egyike a világ azon három országának, ahol mind a három prémium német autómárkának gyára van, s ennek nyomán mára hazánk lett a kínai beruházások legelső számú célpontja Európában.
"2023-ban a Kínából Európába érkező befektetések 44 százaléka Magyarországon valósult meg" - jegyezte meg. Valamint rámutatott, hogy ugyan a paksi atomerőmű bővítésének fő kivitelezője az orosz Roszatom, a projekten német és francia cégek is dolgoznak, ami ugyancsak tanúsítja a magyar kormányzati stratégia sikerét.
A miniszter arra figyelmeztetett, hogy a beruházásokért egyre élesebb nemzetközi verseny folyik, ezen a téren azonban Magyarország jól teljesít: tavaly 77 beruházás támogatásáról született megállapodás több mint tízmilliárd eurónyi értékben, míg Lengyelországban ez 53 beruházás és 2,4 milliárd euró volt, Szlovákiában és Csehországban pedig egyaránt 28 projekt és mintegy kétmilliárd euró.
Végül emlékeztetett, hogy Donald Trump elnök januári beiktatása óta már nyolc amerikai beruházást jelenthettek be Magyarországon, és további négy-öt előkészítés alatt áll.
"Az idei év tehát a magyar-amerikai gazdasági együttműködés szempontjából is különösen sikeresnek ígérkezik (…) Ahogyan számítottunk is rá, a jó politikai együttműködés mindig kedvezőbb gazdasági és befektetési feltételeket teremt" - összegzett.
(Forrás: MTI)
A tárcavezető az Amerikai Kereskedelmi Kamara (AmCham) rendezvényén aláhúzta, hogy az emberiség évek óta a veszélyek korában él, és ezekre a válságokra az Európai Unió rendre rossz válaszokat adott, aminek következtében a kontinens mára jelentősen meggyengült a nemzetközi porondon."És ez a helyzet világosan mutatja, hogy mi a magyar kormány feladata: biztosítani, hogy még ebben a negatív európai környezetben is folyamatosan javuljon a gazdaság versenyképessége" - hangsúlyozta.
Úgy vélekedett, hogy az elmúlt tíz év során Magyarország újraiparosítása sikeres volt, az ipari termelés értéke több mint kétszeresére nőtt, így az új feladat a gazdaság dimenzióváltásának felgyorsítása, azaz a gyártás mellett fokozni kell a kutatás-fejlesztést és az innovációt.
"Ebben a tekintetben 2025 kifejezetten sikeres év volt. Magyarország nem csupán a kontinens egyik fő gyártási központjává, hanem regionális innovációs központtá is vált" - fejtette ki.
Sérelmezte viszont, hogy a világ gyors léptekkel halad az ismételt blokkosodás felé, amin Magyarország egyszer már súlyosan rajtavesztett, ezért inkább a konnektivitásban érdekelt. Ezzel kapcsolatban kiemelte, hogy a blokkosodást támogató politika igen rossz eredményeket hoz, amit bizonyítanak az elmúlt évek brüsszeli intézkedései is, hiszen ezek nyomán az EU jócskán elszigetelődött a világgazdaság legfontosabb szereplőitől.
Szijjártó Péter erre példaként hozta fel az Egyesült Államokkal nemrég kötött és Európa szempontjából rendkívül kedvezőtlen vámmegállapodást. Illetve érintette a kínai elektromos autóiparra kivetett vámokat és az Oroszország elleni szankciókat is, amelyek felszámolták a fejlett nyugati technológiák és az olcsó keleti energiahordozók kombinációjára épülő eddigi európai gazdasági növekedés modellt.
Leszögezte, hogy ezért Magyarország számára az egyetlen észszerű út a "gazdasági semlegesség", hogy az ország továbbra is Kelet és Nyugat fontos találkozási pontja lehessen. Szavai szerint ennek eredményei leginkább az autóiparban mutatkoznak meg, minthogy Magyarország egyike a világ azon három országának, ahol mind a három prémium német autómárkának gyára van, s ennek nyomán mára hazánk lett a kínai beruházások legelső számú célpontja Európában.
"2023-ban a Kínából Európába érkező befektetések 44 százaléka Magyarországon valósult meg" - jegyezte meg. Valamint rámutatott, hogy ugyan a paksi atomerőmű bővítésének fő kivitelezője az orosz Roszatom, a projekten német és francia cégek is dolgoznak, ami ugyancsak tanúsítja a magyar kormányzati stratégia sikerét.
A miniszter arra figyelmeztetett, hogy a beruházásokért egyre élesebb nemzetközi verseny folyik, ezen a téren azonban Magyarország jól teljesít: tavaly 77 beruházás támogatásáról született megállapodás több mint tízmilliárd eurónyi értékben, míg Lengyelországban ez 53 beruházás és 2,4 milliárd euró volt, Szlovákiában és Csehországban pedig egyaránt 28 projekt és mintegy kétmilliárd euró.
Végül emlékeztetett, hogy Donald Trump elnök januári beiktatása óta már nyolc amerikai beruházást jelenthettek be Magyarországon, és további négy-öt előkészítés alatt áll.
"Az idei év tehát a magyar-amerikai gazdasági együttműködés szempontjából is különösen sikeresnek ígérkezik (…) Ahogyan számítottunk is rá, a jó politikai együttműködés mindig kedvezőbb gazdasági és befektetési feltételeket teremt" - összegzett.
(Forrás: MTI)
Hozzászólások