Szijjártó Péter: vendégmunkások csak akkor tölhetnek be munkahelyeket, ha nincs rájuk magyar ember
A kormány álláspontja egyértelmű: a hazai munkahelyeket vendégmunkások csak akkor tölhetik be, ha azokra nincs magyar ember - jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter csütörtökön Budapesten.A Külgazdasági és Külügyminisztérium közleménye szerint a tárcavezető az Országgyűlés külügyi bizottságának ülésén a vendégmunkásokkal kapcsolatban feltett képviselői kérdésre válaszolva kiemelte: tényszerűen nem igaz, hogy a hazánkban dolgozó külföldiek a magyaroktól vennék el a munkalehetőségeket.
"Magyarországon ma 128 ezer harmadik országból érkezett foglalkoztatott dolgozik. Magyarországon ma 71 ezer üres álláshely van, amit nem sikerül betölteni" - húzta alá. Majd leszögezte, hogy a kormány álláspontja egyértelmű a kérdésben: a magyarországi munkahelyeket vendégmunkások csak akkor tölhetik be, ha nincs rájuk magyar ember.
Illetve kifejtette, hogy csakis akkor kaphat egy cég állami támogatást a beruházásához, ha többségében magyar embereket foglalkoztat, és minden álláshelyet először magyarokkal próbál feltölteni.
"Az elmúlt időszakban több olyan helyzet előállt, hogy ha egy vállalat kapacitásainak bővítésénél nem sikerült volna vendégmunkásokkal feltölteni a magyar emberek által nem feltöltött munkahelyeket, akkor az egész vállalat elköltözött volna Magyarországról, több ezer magyar ember munkahelyét veszélyeztetve" - mondta.
Szijjártó Péter tudatta, hogy hazánkban a vendégmunkások aránya a foglalkoztatottak teljes számához képest 2,6 százalék, ez Szlovákiában 3,8 százalék, Lengyelországban 6,4 százalék, Csehországban pedig 17 százalék.
"Tehát a visegrádi országok közt a legalacsonyabb aránya a vendégmunkásoknak Magyarországon van" - jegyezte meg. A miniszter ezt követően érintette az akkumulátorgyártást is, és hangsúlyozta, hogy a nemzetgazdasági stratégia nem kizárólag erre épül, az ugyanis helytelen lenne. Közölte, hogy a közúti közlekedés elektromos átállása nélkül nem lenne lehetséges a környezetvédelmi célok elérése sem, minthogy a globális károsanyag-kibocsátás 17 százalékát ez a szektor adja, márpedig ez abba az irányba mutat, hogy egyre nagyobb teret fognak nyerni az elektromos járművek.
"Az ilyen nagy technológiai átalakulások nem úgy történnek, hogy puff, egyszer csak létrejöttek, aztán jó napot kívánok, hanem ciklikusan történik az átállás. Az elején mindig van egy nagy lendületvétel, utána van egy kis visszaesés, majd pedig jön a tömeges adaptáció" - mondta. "Azt hiszem, hogy így végig lehet követni az összes nagy technológiai átalakulást a világban. Így van ez az elektromos autózásra történő átállással is" - tette hozzá.
Végül üdvözölte, hogy hazánk ma a világ negyedik legnagyobb elektromos-akkumulátorgyártási kapacitásával rendelkezik és ha a jelenleg zajló beruházások végigmennek, akkor előreléphet a második helyre.
(Forrás: MTI)
"Magyarországon ma 128 ezer harmadik országból érkezett foglalkoztatott dolgozik. Magyarországon ma 71 ezer üres álláshely van, amit nem sikerül betölteni" - húzta alá. Majd leszögezte, hogy a kormány álláspontja egyértelmű a kérdésben: a magyarországi munkahelyeket vendégmunkások csak akkor tölhetik be, ha nincs rájuk magyar ember.
Illetve kifejtette, hogy csakis akkor kaphat egy cég állami támogatást a beruházásához, ha többségében magyar embereket foglalkoztat, és minden álláshelyet először magyarokkal próbál feltölteni.
"Az elmúlt időszakban több olyan helyzet előállt, hogy ha egy vállalat kapacitásainak bővítésénél nem sikerült volna vendégmunkásokkal feltölteni a magyar emberek által nem feltöltött munkahelyeket, akkor az egész vállalat elköltözött volna Magyarországról, több ezer magyar ember munkahelyét veszélyeztetve" - mondta.
Szijjártó Péter tudatta, hogy hazánkban a vendégmunkások aránya a foglalkoztatottak teljes számához képest 2,6 százalék, ez Szlovákiában 3,8 százalék, Lengyelországban 6,4 százalék, Csehországban pedig 17 százalék.
"Tehát a visegrádi országok közt a legalacsonyabb aránya a vendégmunkásoknak Magyarországon van" - jegyezte meg. A miniszter ezt követően érintette az akkumulátorgyártást is, és hangsúlyozta, hogy a nemzetgazdasági stratégia nem kizárólag erre épül, az ugyanis helytelen lenne. Közölte, hogy a közúti közlekedés elektromos átállása nélkül nem lenne lehetséges a környezetvédelmi célok elérése sem, minthogy a globális károsanyag-kibocsátás 17 százalékát ez a szektor adja, márpedig ez abba az irányba mutat, hogy egyre nagyobb teret fognak nyerni az elektromos járművek.
"Az ilyen nagy technológiai átalakulások nem úgy történnek, hogy puff, egyszer csak létrejöttek, aztán jó napot kívánok, hanem ciklikusan történik az átállás. Az elején mindig van egy nagy lendületvétel, utána van egy kis visszaesés, majd pedig jön a tömeges adaptáció" - mondta. "Azt hiszem, hogy így végig lehet követni az összes nagy technológiai átalakulást a világban. Így van ez az elektromos autózásra történő átállással is" - tette hozzá.
Végül üdvözölte, hogy hazánk ma a világ negyedik legnagyobb elektromos-akkumulátorgyártási kapacitásával rendelkezik és ha a jelenleg zajló beruházások végigmennek, akkor előreléphet a második helyre.
(Forrás: MTI)
Hozzászólások