Újraindulnak a terepi munkák a nagy radioaktivitású hulladéktároló helyének megtalálására
Újraindulnak a terepi munkálatok jövő év elején Boda térségében a Paksi Atomerőmű nagy radioaktivitású hulladékainak tárolására szolgáló létesítmény legoptimálisabb helyének megtalálására - jelentette be a Radioaktív Hulladékokat Kezelő Kft. ügyvezetője a baranyai Bodán szombaton.
Kereki Ferenc a lakosságnak a hulladéktároló-beruházás előkészületeivel kapcsolatos informálására immár tizedik alkalommal rendezett Tájoló Nap keretében tartott sajtótájékoztatón elmondta: a munkálatokra kijelölt 87 négyzetkilométeres területen fúrásokat és geofizikai méréseket végeznek, kutatóárkot alakítanak ki. A projekt három évig tart, mintegy 10 milliárd forintos költségére a Központi Nukleáris Pénzügyi Alap nyújt fedezetet. Az ügyvezető utalt arra, hogy felszín és föld alatti kutatások korábban is folytak már a térségben, de mivel a cég tevékenységében az elmúlt években prioritást élvezett a bátaapáti kis- és közepes aktivitású hulladékok tárolójának kialakítása, szüneteltették azokat.
Szakemberek korábban azért választották Bodát a kutatások helyszínéül, mert itt található a bodai aleurolit, a világon egyedülálló, alacsony vízáteresztő képességű kőzet, amely akár évezredekre biztonságos helyet nyújthat a veszélyes, sugárzó anyagok föld alatti tárolásához. Kereki Ferenc elmondta, hogy az újrainduló terepi kutatások eredményeképp 2017-re elkészül a terület-rangsorolás, melynek alapján ki tudják jelölni a tároló befogadására alkalmas 10-15 négyzetkilométeres környezetet. Ott épül meg a felszín alatti kutatólaboratórium, majd a tervek szerint a 2040-es évek végétől a mélygeológiai tároló. A beruházás teljes költsége több százmilliárd forintos nagyságrendű lesz.
E létesítményben helyezik el az atomerőmű addigra felhalmozódó 18 ezer 500 kiégett fűtőelemének és más nagy aktivitású hulladékát, amely összesen tíz átlagos családi háznyi mennyiséget jelent. A létesítmény megnyitásáig folyamatosan bővítik a paksi átmeneti radioktavhulladék-tárolót.
Az ügyvezető szólt arról is, hogy a ma használt atomerőművi fűtőanyagok élettartama a korábbiaknál hosszabb, ezért a hulladék keletkezésének üteme csökken. Hozzátette: felmerült a kazetták újrahasznosítása is, a bodai tárolóra ennek ellenére szükség lesz. Kovács Győző, a Nyugat-Mecseki Társadalmi Információs és Területfejlesztési Önkormányzati Társulás elnöke, Boda polgármestere azt mondta: a térség településeinek lakosságának döntő része érdeklődik a beruházás iránt és várja a terepi munkák megkezdését. A legfrissebb adatok alapján a megkérdezettek 85 százaléka ismeri a hulladékkezelő cég Nyugat-Mecsekre vonatkozó terveit, 73 százalékuk pozitívan áll hozzá a fejlesztéshez, s 82 százalékuk gondolja, hogy a településeknek előnye származik belőle - tette hozzá.
forrás:MTI
Kereki Ferenc a lakosságnak a hulladéktároló-beruházás előkészületeivel kapcsolatos informálására immár tizedik alkalommal rendezett Tájoló Nap keretében tartott sajtótájékoztatón elmondta: a munkálatokra kijelölt 87 négyzetkilométeres területen fúrásokat és geofizikai méréseket végeznek, kutatóárkot alakítanak ki. A projekt három évig tart, mintegy 10 milliárd forintos költségére a Központi Nukleáris Pénzügyi Alap nyújt fedezetet. Az ügyvezető utalt arra, hogy felszín és föld alatti kutatások korábban is folytak már a térségben, de mivel a cég tevékenységében az elmúlt években prioritást élvezett a bátaapáti kis- és közepes aktivitású hulladékok tárolójának kialakítása, szüneteltették azokat.
Szakemberek korábban azért választották Bodát a kutatások helyszínéül, mert itt található a bodai aleurolit, a világon egyedülálló, alacsony vízáteresztő képességű kőzet, amely akár évezredekre biztonságos helyet nyújthat a veszélyes, sugárzó anyagok föld alatti tárolásához. Kereki Ferenc elmondta, hogy az újrainduló terepi kutatások eredményeképp 2017-re elkészül a terület-rangsorolás, melynek alapján ki tudják jelölni a tároló befogadására alkalmas 10-15 négyzetkilométeres környezetet. Ott épül meg a felszín alatti kutatólaboratórium, majd a tervek szerint a 2040-es évek végétől a mélygeológiai tároló. A beruházás teljes költsége több százmilliárd forintos nagyságrendű lesz.E létesítményben helyezik el az atomerőmű addigra felhalmozódó 18 ezer 500 kiégett fűtőelemének és más nagy aktivitású hulladékát, amely összesen tíz átlagos családi háznyi mennyiséget jelent. A létesítmény megnyitásáig folyamatosan bővítik a paksi átmeneti radioktavhulladék-tárolót.
Az ügyvezető szólt arról is, hogy a ma használt atomerőművi fűtőanyagok élettartama a korábbiaknál hosszabb, ezért a hulladék keletkezésének üteme csökken. Hozzátette: felmerült a kazetták újrahasznosítása is, a bodai tárolóra ennek ellenére szükség lesz. Kovács Győző, a Nyugat-Mecseki Társadalmi Információs és Területfejlesztési Önkormányzati Társulás elnöke, Boda polgármestere azt mondta: a térség településeinek lakosságának döntő része érdeklődik a beruházás iránt és várja a terepi munkák megkezdését. A legfrissebb adatok alapján a megkérdezettek 85 százaléka ismeri a hulladékkezelő cég Nyugat-Mecsekre vonatkozó terveit, 73 százalékuk pozitívan áll hozzá a fejlesztéshez, s 82 százalékuk gondolja, hogy a településeknek előnye származik belőle - tette hozzá.
forrás:MTI
Hozzászólások