Varga Mihály: az export és a fogyasztás bővülése járul hozzá leginkább a gazdasági növekedéshez
Az export és a hazai fogyasztás bővülése járul hozzá leginkább a gazdasági növekedéshez - mondta Varga Mihály pénzügyminiszter péntek reggel a Tv2 Mokka című műsorában.
A miniszter cáfolta, hogy csak az uniós források növelnék a magyar gazdaságot. Ha ez így lenne, akkor valószínűleg minden kelet-közép-európai ország gazdasága nagyjából hasonló mértékben növekedne. Ehhez képest Lengyelország gazdasága kicsit több mint 4 százalékkal nőtt tavaly, Szlovákiáé és Csehországé 2 és 2,5 százalék között, míg Magyarországé 5 százalék körül.
Ez szerintem alapvetően az a kormányzati gazdaságpolitika, amely a munkahelyteremtésre fókuszál" - hangsúlyozta, hozzáfűzve, megpróbálnak minél több olyan beruházást létrehozni, amelyen keresztül a magyar gazdaság növekedése egyrészt munkahely tekintetében szélesebb, másrészt pedig nemcsak egy ágazat húzza, hanem több.
Rámutatott, ma 4,5 millió ember dolgozik az országban és a járműipar mellett a mezőgazdaság, az élelmiszeripar és az építőipar is hozzájárul a gazdaság növekedéséhez. Varga Mihály szerint két nagy terület van, amely a növekedésben jelentős szerepet játszik: az egyik az export, amelynek forgalma 100 milliárd euró évente, a másik pedig a hazai fogyasztás növekedése, amely évente 5-6 százalékkal bővül.
Kérdésre elmondta, az állam jó gazda módjára kezelte az állami vagyont, ami jelentős mértékben nőtt az utóbbi években. A legfontosabb vagyonelemeknek az energiaszektorban lévőket, illetve az ingatlanokat nevezte. Kifejtette, 2010-ben körülbelül 10-11 ezer milliárd forint volt az állami vagyon, ami 2018-ra majdnem 18 ezer milliárdra nőtt; ennek 62 százaléka ingatlantulajdonban van - tette hozzá.
"Örülünk neki, hogy a magyar gazdaság növekedését nem az hajtja, hogy eladósodunk, vagy az állami vagyont értékesítjük, tehát privatizálunk, hanem éppen ellenkezőleg, a növekedés mellett még az állami vagyon mértéke is növekedni tudott" - fogalmazott. Az államadósságra kitérve elmondta, nehéz helyzetet örököltek 2010-ben, hiszen akkor a nemzeti jövedelem 83 százalékát tette ki az adósság. Az elmúlt években sikerült elérni, hogy ez csökkenjen, így 2019 végén már csak 66 százalék volt az adósság aránya. "Tehát egyre jobban közeledünk ahhoz a bűvös 60 százalékhoz, ami az euró bevezetésének a kritériumának tartanak" - fűzte hozzá.
Rámutatott, 2010-ben az államadósság mintegy fele volt devizában, mára ez kevesebb mint 20 százalék; tehát a forint árfolyamának a változása kisebb mértékben érinti az államadósság törlesztését, de tény, hogy az a 20 százalék is "fáj azért még" - emelte ki. Elmondta azt is, meglepetés volt a januári magas infláció, amelynek mértékére 2010 óta nem volt példa. Ez leginkább az üzemanyag és az élelmiszerárakat érintette, amelyek közül az előbbire nem sok ráhatása van a magyar kormánynak, hiszen a világpiaci eseményektől függ. Az élelmiszeráraknál pedig azt tapasztalták, hogy a sertéshús árának változása - a sertéspestis miatt - döntő mértékben befolyásolta az áremelkedést.
A műsorban kitértek arra is, felmerül, hogy csökkenteni kellene a társasági adó mértékét. Varga Mihály hangsúlyozta, ez az a terület, ahol adócsökkentéssel ösztönözni lehetne a gazdaságot. A helyi iparűzési adóból származó bevétel 827 milliárd forint volt tavaly, a társasági adóból pedig körülbelül 300 milliárd folyt be. "Tehát azt tudom mondani, hogy a kormány a maga részéről a házi feladatot elvégezte és csökkentette az adók mértékét. Ahol a versenyképességet lehet még esetleg javítani, az a helyi iparűzési adó területe, hiszen ez egy nagyon jelentős teher a kis- és középvállalkozásokon" - mondta.
(Forrás: MTI)
A miniszter cáfolta, hogy csak az uniós források növelnék a magyar gazdaságot. Ha ez így lenne, akkor valószínűleg minden kelet-közép-európai ország gazdasága nagyjából hasonló mértékben növekedne. Ehhez képest Lengyelország gazdasága kicsit több mint 4 százalékkal nőtt tavaly, Szlovákiáé és Csehországé 2 és 2,5 százalék között, míg Magyarországé 5 százalék körül.
"Ez azt mutatja, hogy persze, az uniós támogatások is segítenek nekünk, de lennie kell valami más dolognak is, ami ezt a gazdasági növekedést viszi.
Rámutatott, ma 4,5 millió ember dolgozik az országban és a járműipar mellett a mezőgazdaság, az élelmiszeripar és az építőipar is hozzájárul a gazdaság növekedéséhez. Varga Mihály szerint két nagy terület van, amely a növekedésben jelentős szerepet játszik: az egyik az export, amelynek forgalma 100 milliárd euró évente, a másik pedig a hazai fogyasztás növekedése, amely évente 5-6 százalékkal bővül.
Kérdésre elmondta, az állam jó gazda módjára kezelte az állami vagyont, ami jelentős mértékben nőtt az utóbbi években. A legfontosabb vagyonelemeknek az energiaszektorban lévőket, illetve az ingatlanokat nevezte. Kifejtette, 2010-ben körülbelül 10-11 ezer milliárd forint volt az állami vagyon, ami 2018-ra majdnem 18 ezer milliárdra nőtt; ennek 62 százaléka ingatlantulajdonban van - tette hozzá.
"Örülünk neki, hogy a magyar gazdaság növekedését nem az hajtja, hogy eladósodunk, vagy az állami vagyont értékesítjük, tehát privatizálunk, hanem éppen ellenkezőleg, a növekedés mellett még az állami vagyon mértéke is növekedni tudott" - fogalmazott. Az államadósságra kitérve elmondta, nehéz helyzetet örököltek 2010-ben, hiszen akkor a nemzeti jövedelem 83 százalékát tette ki az adósság. Az elmúlt években sikerült elérni, hogy ez csökkenjen, így 2019 végén már csak 66 százalék volt az adósság aránya. "Tehát egyre jobban közeledünk ahhoz a bűvös 60 százalékhoz, ami az euró bevezetésének a kritériumának tartanak" - fűzte hozzá.
Rámutatott, 2010-ben az államadósság mintegy fele volt devizában, mára ez kevesebb mint 20 százalék; tehát a forint árfolyamának a változása kisebb mértékben érinti az államadósság törlesztését, de tény, hogy az a 20 százalék is "fáj azért még" - emelte ki. Elmondta azt is, meglepetés volt a januári magas infláció, amelynek mértékére 2010 óta nem volt példa. Ez leginkább az üzemanyag és az élelmiszerárakat érintette, amelyek közül az előbbire nem sok ráhatása van a magyar kormánynak, hiszen a világpiaci eseményektől függ. Az élelmiszeráraknál pedig azt tapasztalták, hogy a sertéshús árának változása - a sertéspestis miatt - döntő mértékben befolyásolta az áremelkedést.
A műsorban kitértek arra is, felmerül, hogy csökkenteni kellene a társasági adó mértékét. Varga Mihály hangsúlyozta, ez az a terület, ahol adócsökkentéssel ösztönözni lehetne a gazdaságot. A helyi iparűzési adóból származó bevétel 827 milliárd forint volt tavaly, a társasági adóból pedig körülbelül 300 milliárd folyt be. "Tehát azt tudom mondani, hogy a kormány a maga részéről a házi feladatot elvégezte és csökkentette az adók mértékét. Ahol a versenyképességet lehet még esetleg javítani, az a helyi iparűzési adó területe, hiszen ez egy nagyon jelentős teher a kis- és középvállalkozásokon" - mondta.
(Forrás: MTI)
Hozzászólások