Végleges helyére került a századik, radioaktív hulladékkal teli konténer Bátaapátiban
Elhelyezték a századik konténert a Bátaapáti Nemzeti Radioaktívhulladék-tárolóban (NRHT). Ezzel már 900 hordónyi, a paksi atomerőműben keletkezett radioaktív hulladék került végleges helyére a mórágyi rögben kialakított mélygeológiai tárolóban.
Az elmúlt év végén helyezték el az első konténert a földalatti tárolókamrában, az "üzemszerű" betárolás májusban kezdődött, előtte tesztkonténereken gyakorolta be a munkafázisokat az NRHT személyzete - tájékoztatta az MTI-t Barnabás István, a Radioaktív Hulladékokat Kezelő(RHK) Nonprofit Kft. üzemeltetési igazgatója.
A vastag vasbetonkonténer üregeit betonnal töltik ki, így kerül a hulladék 200-250 méterrel a föld alá egy gránittömbbe - ismertette a szakember, hozzátéve, hogy ilyen mélygeológiai tároló csupán három működik a világon, kettő Finnországban, egy Svédországban.
Az idén még 140 konténert terveznek betárolni, jövőre 220 darabot. Az első kamra 2015-ben telik be, addigra üzembe helyezik a másodikat is, amelyet már kirobbantottak. Az új kamrában már egy mostanitól eltérő, annál hatékonyabb, gazdaságosabb szisztémát alkalmaznak.
Nős Bálint, az RHK Kft. stratégiai és mérnöki irodájának vezetője az MTI kérdésére kifejtette, hogy folyamatosan keresik azokat a megoldásokat, amelyek a biztonság szintjének megtartása mellett költségmegtakarítást, hatékonyságnövelést eredményeznek.
A bátaapáti létesítményre eddig 70 milliárd forintot költöttek, az első kamramező, azaz hat vájat kialakításáig még 20 milliárd forintra van szükség, ami az új elhelyezési koncepció eredményeképpen 18-20 milliárddal kevesebb, mint az eredeti terv.
Az első kamramező kapacitása elegendő az atomerőmű tervezett üzemideje és leszerelése alatt keletkező kis- és közepes aktivitású radioaktív hulladékok elhelyezésére, de van bővítési lehetőség, le tudjuk követni az üzemidő hosszabbítást és a tervezett bővítést is - fűzte hozzá Nős Bálint.
1993-ban indult el az a nemzeti projekt, amelynek az atomerőművi kis- és közepes aktivitású hulladékok befogadására alkalmas tároló telephelyének kijelölése volt a célja. 2003-ban a hatóság kimondta a mórágyi rög földtani alkalmasságát. A kivitelezés 2008-ban kezdődött, 2010-ben átadták a felszíni létesítményeket, 2012 végén pedig az első földalatti kamrát.
MTI
Az elmúlt év végén helyezték el az első konténert a földalatti tárolókamrában, az "üzemszerű" betárolás májusban kezdődött, előtte tesztkonténereken gyakorolta be a munkafázisokat az NRHT személyzete - tájékoztatta az MTI-t Barnabás István, a Radioaktív Hulladékokat Kezelő(RHK) Nonprofit Kft. üzemeltetési igazgatója.
A vastag vasbetonkonténer üregeit betonnal töltik ki, így kerül a hulladék 200-250 méterrel a föld alá egy gránittömbbe - ismertette a szakember, hozzátéve, hogy ilyen mélygeológiai tároló csupán három működik a világon, kettő Finnországban, egy Svédországban.
Az idén még 140 konténert terveznek betárolni, jövőre 220 darabot. Az első kamra 2015-ben telik be, addigra üzembe helyezik a másodikat is, amelyet már kirobbantottak. Az új kamrában már egy mostanitól eltérő, annál hatékonyabb, gazdaságosabb szisztémát alkalmaznak.
Nős Bálint, az RHK Kft. stratégiai és mérnöki irodájának vezetője az MTI kérdésére kifejtette, hogy folyamatosan keresik azokat a megoldásokat, amelyek a biztonság szintjének megtartása mellett költségmegtakarítást, hatékonyságnövelést eredményeznek.
A bátaapáti létesítményre eddig 70 milliárd forintot költöttek, az első kamramező, azaz hat vájat kialakításáig még 20 milliárd forintra van szükség, ami az új elhelyezési koncepció eredményeképpen 18-20 milliárddal kevesebb, mint az eredeti terv.
Az első kamramező kapacitása elegendő az atomerőmű tervezett üzemideje és leszerelése alatt keletkező kis- és közepes aktivitású radioaktív hulladékok elhelyezésére, de van bővítési lehetőség, le tudjuk követni az üzemidő hosszabbítást és a tervezett bővítést is - fűzte hozzá Nős Bálint.
1993-ban indult el az a nemzeti projekt, amelynek az atomerőművi kis- és közepes aktivitású hulladékok befogadására alkalmas tároló telephelyének kijelölése volt a célja. 2003-ban a hatóság kimondta a mórágyi rög földtani alkalmasságát. A kivitelezés 2008-ban kezdődött, 2010-ben átadták a felszíni létesítményeket, 2012 végén pedig az első földalatti kamrát.
MTI
Hozzászólások