Vetőmag Szövetség: az évek óta tartó vízhiány a vetőmag-előállítás biztonságát is veszélyezteti

A súlyos, évek óta halmozódó vízhiány komoly kihívás elé állítja a magyar mezőgazdaságot és a vetőmagágazatot egyaránt: nemcsak a terméskilátásokat rontja, hanem a vetőmag-előállítás biztonságát is veszélyezteti - közölte a Vetőmag Szövetség hétfőn az MTI-vel.A szövetség közleménye szerint az exportpiaci bizonytalanságokkal és növekvő költségekkel párosulva olyan nehéz helyzet alakult ki, amelynek kezelésére széles összefogás mellett gyors alkalmazkodásra, innovatív nemesítésre és tervszerű cselekvésre, például fokozottabb öntözésfejlesztésre van szükség.

Idézték az 1236 tagú Vetőmag Szövetség Szakmaközi Szervezet és Terméktanács elnökét, Takács Gézát, aki hangsúlyozta, hogy Magyarországon 2025-ben mintegy 115 ezer hektáron történt vetőmag-szaporítás, az előállított vetőmagok értéke 190 milliárd forintot tett ki, és az ágazat évente több mint 100 különböző fajból, csaknem 1300 fajtából állít elő vetőmagot. Jelezte, hogy hazánk adottságai alapvetően kedvezőek a vetőmag-előállítás számára, ám az idei rendkívüli tavaszi aszály miatt különösen a kalászos vetőmagok előállítása nehéz helyzetbe került.

Kifejtette: a körülmények változása miatt az öntözés egyre fontosabb szerepet kap, annak fejlesztése kulcsfontosságú feladat, főként, hogy a kontinens vízhiánya 2018 óta folyamatosan halmozódik, és a legtöbb magyar régió azóta sem heverte ki a hiányt.

Arról is beszélt, hogy a hazai vetésszerkezet az elmúlt években átalakult: a kukorica korábbi vezető szerepe visszaesett, nőtt a napraforgó és az őszi kalászosok aránya, miközben a gazdálkodók a leginkább kitett területeken akár a termelés feladására kényszerülhetnek.

Potori Norbert, az AKI Agrárgazdasági és Információs Rendszerek Igazgatóságának vezetője szerint a kalászos gabonák esetében mind az Európai Unióban, mind globálisan magas készletszintek alakultak ki, ami alapvetően korlátozza az árak emelkedését.

Bár a következő szezon terméskilátásai egyre kevésbé bíztatóak, az időjárási kockázatok nőnek, a búza iránti igény várhatóan visszafogott marad, ezzel szemben a kukorica kereslete erőteljesebb lehet, mert kulcsfontosságú alapanyaga a bioetanolgyártásnak, amely a fosszilis üzemanyagok kiváltásában játszik szerepet. Hasonló tendencia figyelhető meg a növényolajok - közvetetten a napraforgó- és a repcemag - piacán is, ahol a felhasználás dinamikus bővülése tapasztalható, többek között a biodízel iránti kereslet erősödésének köszönhetően - tette hozzá.

Magyarországon mindeközben jól látható a vetésszerkezet átalakulása, a kukorica visszaszorulóban van, miközben a napraforgó és az őszi búza szerepe erősödik, ami részben a klímaváltozáshoz való alkalmazkodás következménye, és várhatóan tartós marad. Felhívta a figyelmet arra, hogy a tartós csapadékhiány komoly korlátot jelent a szántóföldi növénytermesztés számára, ezért hosszabb távon a szabadföldi kultúrák fokozatos visszaszorulása valószínűsíthető, miközben más ágazatok, például az állattenyésztés vagy a zárt termesztési rendszerek csak részben képesek ellensúlyozni ennek nemzetgazdasági hatásait.

(Forrás: MTI)