A horvát közszférában dolgozók szakszervezetei visszautasították a kormány béremelésre vonatkozó javaslatát
A horvát kormány 2009-ben olyan megállapodást kötött a szakszervezetekkel, miszerint a közszférában dolgozók bérét 6 százalékkal növelik, amennyiben két egymást követő negyedévben két százalék fölé emelkedik a horvát bruttó hazai termék (GDP).
Ez a feltétel már az idén teljesült, de a kormány szerint ekkora terhelést nem bír el a költségvetés.
Ezért a kabinet 2 százalékos bérnövekedést javasolt 2017 január 1-jétől, és egy újabb 2 százalékos béremelkedést 2017. december 1-jétől. A szakszervezetek azonban visszautasították a kormány javaslatát, és ragaszkodnak a 6 százalékos emeléshez. Vilim Ribic, az egyik szakszervezet elnöke azt mondta: megérti, hogy az egyezség nagy teher az államnak, de a dokumentum hitelességének kétségbe vonása "kétségbeesett jajkiáltásnak" tűnik.
A kormány kedden, a bértárgyalások kezdetén bejelentette, hogy még vizsgálja a béremelésről szóló dokumentum hitelességét. Horvátországban a jobboldali Horvát Demokratikus Közösség (HDZ) van kormányon, amely 2009-ben is, amikor a megállapodást aláírták. A szakszervezetek szerint a kabinet csak megpróbál kibújni a kötelezettségei alól. "Amennyiben a kormány elfogadja a 6 százalékos emelést, a szakszervezetek készek kompromisszumos megoldásra a 2016-os évet illetően" - jelezték.
Becslések szerint a 2009-ben megígért bérnövekedés ma 1,5-2 milliárd kunájába kerülne az államnak, avagy a horvát bruttó hazai termék (GDP) 0,5 százalékába.
A kormány ugyanakkor úgy véli: a közszférában dolgozók béremelése nem veszélyeztetheti a szükséges költségvetési konszolidációs erőfeszítéseket. Zágrábnak Brüsszel nyomására csökkentenie kell a költségvetési hiányt és az államadósságot.
Az utóbbi eléri a GDP 85 százalékát, míg a GDP-arányos költségvetési hiányt évek óta nem tudják az uniós referenciaértéknek számító 3 százalék alá csökkenteni. A horvát kormány 2017-ben 3,2 százalékos gazdasági növekedéssel és 1,6 százalékos központi költségvetési hiánnyal számol. A szakszervezetek azzal fenyegetőznek: amennyiben nem sikerül megállapodni, jogi útra terelik az ügyet.
MTI
Ez a feltétel már az idén teljesült, de a kormány szerint ekkora terhelést nem bír el a költségvetés.
Ezért a kabinet 2 százalékos bérnövekedést javasolt 2017 január 1-jétől, és egy újabb 2 százalékos béremelkedést 2017. december 1-jétől. A szakszervezetek azonban visszautasították a kormány javaslatát, és ragaszkodnak a 6 százalékos emeléshez. Vilim Ribic, az egyik szakszervezet elnöke azt mondta: megérti, hogy az egyezség nagy teher az államnak, de a dokumentum hitelességének kétségbe vonása "kétségbeesett jajkiáltásnak" tűnik.
A kormány kedden, a bértárgyalások kezdetén bejelentette, hogy még vizsgálja a béremelésről szóló dokumentum hitelességét. Horvátországban a jobboldali Horvát Demokratikus Közösség (HDZ) van kormányon, amely 2009-ben is, amikor a megállapodást aláírták. A szakszervezetek szerint a kabinet csak megpróbál kibújni a kötelezettségei alól. "Amennyiben a kormány elfogadja a 6 százalékos emelést, a szakszervezetek készek kompromisszumos megoldásra a 2016-os évet illetően" - jelezték.
Becslések szerint a 2009-ben megígért bérnövekedés ma 1,5-2 milliárd kunájába kerülne az államnak, avagy a horvát bruttó hazai termék (GDP) 0,5 százalékába.
A kormány ugyanakkor úgy véli: a közszférában dolgozók béremelése nem veszélyeztetheti a szükséges költségvetési konszolidációs erőfeszítéseket. Zágrábnak Brüsszel nyomására csökkentenie kell a költségvetési hiányt és az államadósságot.
Az utóbbi eléri a GDP 85 százalékát, míg a GDP-arányos költségvetési hiányt évek óta nem tudják az uniós referenciaértéknek számító 3 százalék alá csökkenteni. A horvát kormány 2017-ben 3,2 százalékos gazdasági növekedéssel és 1,6 százalékos központi költségvetési hiánnyal számol. A szakszervezetek azzal fenyegetőznek: amennyiben nem sikerül megállapodni, jogi útra terelik az ügyet.
MTI
Hozzászólások