A német iparvállalatok szövetsége az emberi jogok tiszteletét kéri a kínai vezetéstől
Dieter Kempf hangsúlyozta, hogy a német ipar Kínával együttműködő és Kínában termelő vállalkozásainak üzleti kilátásait "beárnyékolják politikai tényezők". Az emberi jogok helyzete Hongkongban és Hszincsiang-Ujgur Autonóm Területen "megterhelik kapcsolatainkat" - tette hozzá a Németország hazai össztermékének (GDP) nagyjából 25 százalékát előállító iparvállalatok érdekképviseletének vezetője.
Kifejtette, hogy a német ipar számára az alapvető jogok és az emberi jogok természettől fogva adott, magától értetődő értékek, amelyeket nem lehet megkérdőjelezni. "Pekingnek tudnia kell, hogy a politikai és társadalmi konfliktusok rendezésének mikéntje mindig hatással van a gazdasági kapcsolatokra" - húzta alá Dieter Kempf.
A német ipar szereplői "aggodalommal tekintenek az európai-kínai kapcsolatokra" - tette hozzá, kiemelve, hogy az EU és Kína tervezett beruházási megállapodása ügyében a kínai vezetésnek "több mint harminc tárgyalási forduló után végre bizonyítania kell a politikai akarat meglétét és elfogadható ajánlatot kell tennie".
Az EU-nak határozottan kell fellépnie a tárgyalásokon és nem szabad elfogadnia egy túl kevés lényegi elemet tartalmazó megállapodást. Üdvös volna, ha a megállapodást még az idén, a német soros EU-elnökség alatt meg lehetne kötni, de "a gazdaságnak a minőség számít". Ezért csak olyan megállapodást szabad elfogadni, amely hozzáférést és mozgásteret biztosít az európai vállalatoknak a kínai piacokon - szögezte le a BDI vezetője.
A német soros EU-elnökség programjának kiemelt eleme volt egy EU-Kína csúcstalálkozó, amelyet éppen hétfőre, szeptember 14-re ütemeztek és Lipcsében terveztek megrendezni. A találkozót a koronavírus-világjárvány miatt elnapolták, helyette videokonferenciát tartanak, amelyen Charles Michel, az Európai Tanács elnöke, Angela Merkel német kancellár és Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke tárgyal Hszi Csin-ping kínai államfővel.
(Forrás: MTI)
Hozzászólások