Az ILO szakértője a munkanélküliség miatt aggódik
Jeronim Capaldo, az amerikai Tufts Egyetem kutatója és a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) szakértője szerint az Egyesült Államok és az Európai Unió közötti szabadkereskedelmi egyezmény gazdasági zsugorodáshoz, növekvő munkanélküliséghez és nagyobb társadalmi egyenlőtlenségekhez vezetne az Európai Unióban.
A közgazdász kedden, a Magyar Természetvédők Szövetsége által rendezett budapesti sajtó-háttérbeszélgetésen elmondta, hogy saját tanulmányt készített a témában, mert a Transzatlanti Kereskedelmi és Beruházási Partnerségről (TTIP) az eddig publikált tanulmányok előfeltételezéseit nem tartotta realisztikusnak.
Ezek ugyanis teljes foglalkoztatottságot feltételeztek a TTIP előtt és után is, a munkajövedelem változatlanságával számoltak, amikor inkább a tőkejövedelem növekedése jellemző a világgazdaságban - jelezte. Hozzátette: a tanulmányok a költségvetési hiánnyal sem foglalkoznak.
Kifejtette: tanulmányához az ENSZ globális szakpolitika-modelljét alapul véve szimulálta a Transzatlanti Kereskedelmi és Beruházási Partnerség (TTIP) várható gazdasági hatásait a világgazdaságra, Európára és az Egyesült Államokra fókuszálva.
A kereskedelem liberalizációja, az egyes országok komparatív előnyeinek kihasználása régi ötlet - mondta. Hozzátette: korábban nem volt keresleti probléma, az iparosodott társadalmakban azonban többet termelnek, és nem biztos, hogy azt sikerül értékesíteni is.
Arra a felvetésre, hogy Magyarország jól járna a nagyarányú járműipari export miatt a TTIP-vel, azt mondta: autóból már most is sokat exportál Európa az Egyesült Államokba, így nem biztos, hogy az egyezmény ezen sokat segítene. Rámutatott: a TTIP azzal is jár, hogy csökkenhet az unión belüli kereskedelem, tehát a közösségi integráció, kereskedelmi kapcsolatok szorosabbá fűzése ellen hat.
A szakértő az MTI-nek kiemelte: a TTIP-hez kapcsolódó egyezmények ugyanakkor gyengítik a munkavállalók helyzetét, ami gazdasági instabilitáshoz, válsághoz vezet. A társadalmi igazságosság miatt, de gazdasági szempontból is az lenne a legjobb, ha a munkavállalók jobb jövedelmi helyzetbe kerülnének, mert így a gazdaság is növekedésnek indulhat, bátrabban terveznének a cégek, ha tudják, hogy van kereslet a termékeikre - fejtette ki.
A Transzatlanti Kereskedelmi és Beruházási Partnerség (Transatlantic Trade and Investment Partnership, TTIP) tárgyalások 2013 szeptembere óta tartanak, céljuk a kereskedelem előtt álló akadályok lebontása a gazdasági ágazatok széles körében, hogy könnyebbé váljon az áruk és szolgáltatások adása és vétele az EU és az Egyesült Államok között.
A megkötendő megállapodás a tervek szerint nem csupán arról szól, hogy lebontják a jelenleg is viszonylag alacsony vámkorlátokat, hanem arról is, hogy összehangolják az áruk és szolgáltatások előállítására, illetve forgalmazására vonatkozó európai és amerikai szabályozást.
Az MTI korábban hírt adott arról, hogy a 2013 júliusában megkezdett tárgyalások egyelőre nem hoztak áttörést, aminek fő oka az, hogy az európai politikai közvélemény egy része aggodalommal tekint a tervezett ügyletre, attól tart, hogy az megnyitja majd az utat a tőkeerős, globális szerepet játszó amerikai nagyvállalatok - környezet-, illetve fogyasztóvédelmi szempontokon átgázoló - érdekeinek európai érvényesítése előtt.
A felek szeretnének még az idén, Barack Obama amerikai elnök mandátumának lejárta előtt megállapodásra jutni, szakértők szerint azonban erre kevés az esély.
MTI
A közgazdász kedden, a Magyar Természetvédők Szövetsége által rendezett budapesti sajtó-háttérbeszélgetésen elmondta, hogy saját tanulmányt készített a témában, mert a Transzatlanti Kereskedelmi és Beruházási Partnerségről (TTIP) az eddig publikált tanulmányok előfeltételezéseit nem tartotta realisztikusnak.
Ezek ugyanis teljes foglalkoztatottságot feltételeztek a TTIP előtt és után is, a munkajövedelem változatlanságával számoltak, amikor inkább a tőkejövedelem növekedése jellemző a világgazdaságban - jelezte. Hozzátette: a tanulmányok a költségvetési hiánnyal sem foglalkoznak.
Kifejtette: tanulmányához az ENSZ globális szakpolitika-modelljét alapul véve szimulálta a Transzatlanti Kereskedelmi és Beruházási Partnerség (TTIP) várható gazdasági hatásait a világgazdaságra, Európára és az Egyesült Államokra fókuszálva.
A kereskedelem liberalizációja, az egyes országok komparatív előnyeinek kihasználása régi ötlet - mondta. Hozzátette: korábban nem volt keresleti probléma, az iparosodott társadalmakban azonban többet termelnek, és nem biztos, hogy azt sikerül értékesíteni is.
Arra a felvetésre, hogy Magyarország jól járna a nagyarányú járműipari export miatt a TTIP-vel, azt mondta: autóból már most is sokat exportál Európa az Egyesült Államokba, így nem biztos, hogy az egyezmény ezen sokat segítene. Rámutatott: a TTIP azzal is jár, hogy csökkenhet az unión belüli kereskedelem, tehát a közösségi integráció, kereskedelmi kapcsolatok szorosabbá fűzése ellen hat.
A szakértő az MTI-nek kiemelte: a TTIP-hez kapcsolódó egyezmények ugyanakkor gyengítik a munkavállalók helyzetét, ami gazdasági instabilitáshoz, válsághoz vezet. A társadalmi igazságosság miatt, de gazdasági szempontból is az lenne a legjobb, ha a munkavállalók jobb jövedelmi helyzetbe kerülnének, mert így a gazdaság is növekedésnek indulhat, bátrabban terveznének a cégek, ha tudják, hogy van kereslet a termékeikre - fejtette ki.
A Transzatlanti Kereskedelmi és Beruházási Partnerség (Transatlantic Trade and Investment Partnership, TTIP) tárgyalások 2013 szeptembere óta tartanak, céljuk a kereskedelem előtt álló akadályok lebontása a gazdasági ágazatok széles körében, hogy könnyebbé váljon az áruk és szolgáltatások adása és vétele az EU és az Egyesült Államok között.
A megkötendő megállapodás a tervek szerint nem csupán arról szól, hogy lebontják a jelenleg is viszonylag alacsony vámkorlátokat, hanem arról is, hogy összehangolják az áruk és szolgáltatások előállítására, illetve forgalmazására vonatkozó európai és amerikai szabályozást.
Az MTI korábban hírt adott arról, hogy a 2013 júliusában megkezdett tárgyalások egyelőre nem hoztak áttörést, aminek fő oka az, hogy az európai politikai közvélemény egy része aggodalommal tekint a tervezett ügyletre, attól tart, hogy az megnyitja majd az utat a tőkeerős, globális szerepet játszó amerikai nagyvállalatok - környezet-, illetve fogyasztóvédelmi szempontokon átgázoló - érdekeinek európai érvényesítése előtt.
A felek szeretnének még az idén, Barack Obama amerikai elnök mandátumának lejárta előtt megállapodásra jutni, szakértők szerint azonban erre kevés az esély.
MTI
Hozzászólások