Gyenge kezdés várható az európai tőzsdéken

Indexcsökkenésre lehet számítani kedden a vezető európai értékpapírpiacokon. A tőzsdén kívüli forgalomban kialakult árfolyamok alapján a főbb európai árfolyamindexek 0,3-0,4 százalékos csökkenése várható a kereskedés kezdetén.Hétfőn az európai indexek gyengén zártak az Oroszország ellen életbe léptetett szankciók hatásaitól tartva. A páneurópai FTSE EuroFirst 300 index 0,21 százalékkal, a Stoxx Europe 600 index 0,09 százalékkal csökkent, az euróövezeti EuroStoxx50 index 1,17 százalékkal végzett alacsonyabban. Londonban 0,42 százalékkal csökkent az FTSE-100 index, a frankfurti DAX 0,73 százalékkal, a párizsi CAC-40 1,39 százalékkal zárt alacsonyabban. A milánói tőzsde 1,39 százalékos, a madridi 0,09 százalékos indexcsökkenéssel fejezte be a hétfői kereskedést.
    

Az Egyesült Királyság, az Egyesült Államok, az EU, Kanada és Japán megállapodott abban, hogy a kulcsfontosságú orosz bankokat kizárják a SWIFT bankközi rendszerből, miközben befagyasztják az orosz központi bank eszközeit, Washington pedig megtiltotta amerikai magánszemélyeknek és cégeknek, hogy az orosz központi bankkal, az orosz nemzeti vagyonalapokkal és a pénzügyminisztériummal tranzakciókat bonyolítsanak.


Az európai tőzsdéken a pénzügyi részvények vezették a veszteséges ágazatokat. Párizsban a Societe Generale (-10,3 százalék) vezetésével, mivel a hitelező a leányvállalatán, a Rosbankon keresztül erősen ki van téve az orosz piacnak. Az ukrajnai háború és a nyugati szankciók szigorodása miatt például az olasz UniCredit részvényei a héten 22 százalékkal zuhantak. Madridban is mínuszban zártak a bankok, a Banco Sabadell (-5 százalék) és a Banco Santander (-4,3 százalék) csökkenésével.
    

Ezzel szemben a megújuló energiaszektor vállalatai jelentős nyereséget könyvelhettek el, élükön a Siemens Gamesa (14,4 százalék), a Solaria (10,8 százalék) és az Iberdrola (2,6 százalék) vállalatokkal, mivel a befektetők arra számítnak, hogy az új energiaformák iránti kereslet Európában növekedni fog, ahogy az olajárak emelkednek és a tagállamok kezdik csökkenteni az orosz gáztól való függőségüket.
    

Más részről viszont például a Newcastle-i szén határidős jegyzése először lépte át a 270 dolláros tonnánkénti árfolyamot, amit a villamos energia és a villamos energia iránti növekvő kereslet, különösen az európai országok részéről, valamint a szűkös kínálat idézett elő az orosz-ukrán háború közepette. A keresletet növeli, hogy Németország szénkészleteket hoz létre a villamosenergia-erőművek üzemeltetői számára; Olaszország bejelentette, hogy újraindíthat néhány bezárt szénerőművet. Az Európai Unió szénimportja januárban 55,8 százalékkal, 10,8 millió tonnára emelkedett az egy évvel korábbihoz képest, amelynek 43 százalékát Oroszország szállította.
    

Az olaj ára kedden reggel emelkedett, az európai piacok nyitása előtt két órával az amerikai WTI ára 96,70 dolláron állt, 1,02 százalékkal magasabban, a Brent ára pedig 1,12 százalékkal emelkedett 99,07 dollárral. A WTI nyersolaj hétfőn közel 5 százalékkal 96 dollár fölé emelkedett hordónként, és ezzel már a harmadik egymást követő havi emelkedést könyvelhette el. A brit olajtípus pedig közel 8 százalékkal emelkedett, mivel a nyugati országok újabb szankciókat vezettek be Oroszországgal szemben, ami aggodalmat keltett a piacokon a világ egyik legnagyobb olajexportőre szállítási zavaraival kapcsolatban.
    

Februárt a WTI 12 százalékos, a Brent 13 százalékos áremelkedéssel fejezte be. Az év eleje óta mindkét olajtípus ára 28 százalékkal emelkedett. Az amerikai irányadó árfolyam 2014 óta először haladta meg a 100 dollárt. Az arany kedden unciánként 1900 dollár közelében tartózkodott, miután tavaly május óta a legjobb hónapját zárta 5,9 százalékos emelkedéssel. Az ár az év eleji kezdést is 5,9 százalékkal haladja meg.
    

Kedden reggel az európai nyitás előtt két órával az arany spot ára unciánként 1906,05 dolláron állt 0,10 százalékos csökkenéssel. Az euró 1,12 dollár alá gyengült, és ezzel 2020 júniusa óta a leggyengébb szintet érte el. Az Oroszország ellen bejelentett szankciók miatt ugyanis a nyersanyag- és energiaárak emelkedésével fokozták az euróövezet gazdaságának geopolitikai kockázatait. Februárt az euró 0,3 százalékos csökkenéssel fejezte be, az év eleje óta pedig 1,5 százalékot adott le. Az eurót 1,11957 dolláron jegyezték kedden reggel 0,20 százalékos csökkenéssel.


(Forrás: MTI)