IEA: tavaly 8 százalékkal csökkentek az energiaipari beruházások
Tavaly nyolc százalékkal csökkentek globálisan az energiaipari beruházások, mivel a megújítható energiaforrásokba, áramelosztó hálózatokba és hatékonyságnövelő fejlesztésbe fektetett összegeket bőven ellensúlyozta a szénhidrogén-feldolgozóipari beruházások visszaesése - állapítja meg a Nemzetközi Energiaügynökség, az IEA (International Energy Agency) szerdán közzétett tanulmánya.
Az energiaipari beruházások 1,8 ezer milliárd dollárra csökkentek tavaly a 2014-es 2,0 ezer milliárd dollárról.
A legnagyobb energiaipari beruházásokat Kína hajtotta végre tavaly 315 milliárd dollár értékben.
A rangsorban második Egyesült Államokban az energiaipari beruházások 75 milliárd dollárral csökkentek az előző évihez képest 2015-ben 280 milliárd dollárra.
Az Európai Unió 140 milliárd dollár energiaipari beruházást hajtott végre 2015-ben, a rangsorban negyedik Oroszország 85 milliárd dollár, az ötödik India pedig 65 milliárd dollár értékben.
A legnagyobb beruházási terület a szénhidrogén-feldolgozóipar volt, ami 583 milliárd dollár beruházást vett fel tavaly, 25 százalékkal kevesebbet, mint 2014-ben. Az IEA szerint az idén további 24 százalékos csökkenés várható.
A "karbonmentes" energiatermelés 33 százalékkal több elektromos áramot állított elő tavaly annak ellenére is, hogy a beruházási összeg nem változott az előző évhez képest. Az újonnan hálózatra kapcsolt áramtermelő kapacitás karbon-kibocsátási mutatója 20 százalékkal javult tavaly a meglévő infrastruktúrához képest.
Atomenergia-ipari beruházásokra 21 milliárd dollárt, megújuló energiaforrások (nap, szél, stb.) kiaknázására 313 milliárd dollárt, energiatermelési hatékonyságot növelő beruházásokra pedig 221 milliárd dollárt fordítottak tavaly.
A megújítható energiaforrások fejlesztésére Kína fordította a legnagyobb összeget, 90 milliárd dollárt, a globális ráfordítás több, mint hatvan százalékát. Kína hajtotta végre a legnagyobb napenergia- és termálenergia hasznosító beruházásokat is, 15 milliárd dollár értékben. Kína vezeti az atomerőmű beruházások és az energia-hatékony járművekre fordított kiadások rangsorát is.
Az EU 55 milliárd dollárt fordított megújítható energiaforrások kiaknázására, energiatermelési beruházásainak 85 százalékát. Ennek több, mint a fele szélenergia volt. Az Egyesült Államok 40 milliárd dollárt fordított megújítható energiaforrásokra, energiatermelési beruházásainak 90 százalékát.
Áramelosztó hálózatokra 260 milliárd fordítottak tavaly globálisan, 14 százalékkal többet, mint 2014-ben. Ennek 55 százaléka új szállító kapacitás létesítése volt, 35 százaléka az elavult infrastruktúra felújítása, 10 százaléka pedig különféle megújuló források hálózati integrálása.
Tavaly 21 milliárd dolláros beruházással 10 gigawattal nőtt a globális atomenergia termelési kapacitás, több mint két évtizede a legnagyobb mértékben. A kapacitásnövelés túlnyomó részét Kína hajtotta végre és a kivitelezés alatt álló 70 gigawatt termelési kapacitás nagy része is Kínára esik.
Az energiahatékonyság javítására az előző évinél hat százalékkal többet, 221 milliárd dollárt fordítottak tavaly.
MTI
Az energiaipari beruházások 1,8 ezer milliárd dollárra csökkentek tavaly a 2014-es 2,0 ezer milliárd dollárról.
A legnagyobb energiaipari beruházásokat Kína hajtotta végre tavaly 315 milliárd dollár értékben.
A rangsorban második Egyesült Államokban az energiaipari beruházások 75 milliárd dollárral csökkentek az előző évihez képest 2015-ben 280 milliárd dollárra.
Az Európai Unió 140 milliárd dollár energiaipari beruházást hajtott végre 2015-ben, a rangsorban negyedik Oroszország 85 milliárd dollár, az ötödik India pedig 65 milliárd dollár értékben.
A legnagyobb beruházási terület a szénhidrogén-feldolgozóipar volt, ami 583 milliárd dollár beruházást vett fel tavaly, 25 százalékkal kevesebbet, mint 2014-ben. Az IEA szerint az idén további 24 százalékos csökkenés várható.
A "karbonmentes" energiatermelés 33 százalékkal több elektromos áramot állított elő tavaly annak ellenére is, hogy a beruházási összeg nem változott az előző évhez képest. Az újonnan hálózatra kapcsolt áramtermelő kapacitás karbon-kibocsátási mutatója 20 százalékkal javult tavaly a meglévő infrastruktúrához képest.
Atomenergia-ipari beruházásokra 21 milliárd dollárt, megújuló energiaforrások (nap, szél, stb.) kiaknázására 313 milliárd dollárt, energiatermelési hatékonyságot növelő beruházásokra pedig 221 milliárd dollárt fordítottak tavaly.
A megújítható energiaforrások fejlesztésére Kína fordította a legnagyobb összeget, 90 milliárd dollárt, a globális ráfordítás több, mint hatvan százalékát. Kína hajtotta végre a legnagyobb napenergia- és termálenergia hasznosító beruházásokat is, 15 milliárd dollár értékben. Kína vezeti az atomerőmű beruházások és az energia-hatékony járművekre fordított kiadások rangsorát is.
Az EU 55 milliárd dollárt fordított megújítható energiaforrások kiaknázására, energiatermelési beruházásainak 85 százalékát. Ennek több, mint a fele szélenergia volt. Az Egyesült Államok 40 milliárd dollárt fordított megújítható energiaforrásokra, energiatermelési beruházásainak 90 százalékát.
Áramelosztó hálózatokra 260 milliárd fordítottak tavaly globálisan, 14 százalékkal többet, mint 2014-ben. Ennek 55 százaléka új szállító kapacitás létesítése volt, 35 százaléka az elavult infrastruktúra felújítása, 10 százaléka pedig különféle megújuló források hálózati integrálása.
Tavaly 21 milliárd dolláros beruházással 10 gigawattal nőtt a globális atomenergia termelési kapacitás, több mint két évtizede a legnagyobb mértékben. A kapacitásnövelés túlnyomó részét Kína hajtotta végre és a kivitelezés alatt álló 70 gigawatt termelési kapacitás nagy része is Kínára esik.
Az energiahatékonyság javítására az előző évinél hat százalékkal többet, 221 milliárd dollárt fordítottak tavaly.
MTI
Hozzászólások