Lassult a vállalatok banki hitelezésének növekedése az eurózónában
A háztartások és a nem pénzügyi vállalkozások hitelállományának alakulása fontos mutatója annak, hogy mennyire eredményes az EKB nem hagyományos eszközöket felvonultató monetáris politikája. Ha a hitelezés növekedése tovább lassul, az akadálynak bizonyulhat a mennyiségi enyhítési program kivezetésére és a kamatemelésre készülő euróövezeti jegybank útján.
A szűken értelmezett M1 pénzmennyiség, amely az azonnal felhasználható pénzt és a látra szóló betétek egyenlegét jelenti, 8,4 százalékkal nőtt februárban az előző havi 8,8 százalékos emelkedés után. A tágabban értelmezett M3 pénzmennyiség, amely az M1 mutató mellett tartalmazza a határidős betéteket és a takarékleveleket is, 4,2 százalékkal nőtt a januári 4,5 százalékos emelkedés után.
A bankoknak nyújtott olcsó hitelekkel, a rekordalacsony kamatokkal és a jelenleg havi 60 milliárd eurós kötvényvásárlásokkal a döntéshozók készpénzt próbálnak pumpálni a pénzügyi rendszerbe és ezen keresztül a reálgazdaságba. Azt remélik, hogy a könnyebb hitelfelvétel beruházásokra, új munkahelyek teremtésére, illetve költekezésre bátorítja a vállalatokat és háztartásokat, aminek köszönhetően élénkül a gazdasági növekedés és felpörög az infláció.
Az euróövezet gazdasága 2,3 százalékkal nőtt tavaly, gyorsult a növekedés a 2016-ban mért 1,8 százalékhoz képest. A pénzromlás éves üteme viszont makacsul alacsony maradt, tavaly csak 1,4 százalékot tett ki. Az EKB inflációs célszáma 2 százalék, és az euróövezeti jegybank vezetői többször kinyilvánították, hogy a bank csak akkor hagy fel kötvényvásárlási programjával, ha biztosnak látja, hogy az infláció támogatás nélkül is közeledik a kitűzött célhoz.
(Forrás: MTI)
Hozzászólások