Magyar EBRD-igazgatósági tag: jók a magyar bankpiac konszolidációs és növekedési esélyei
Az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) eddigi stratégiájának középpontjában "a nyugatról keletre terjeszkedés" állt, ám az orosz-ukrán válság miatt ebben most bekövetkezett egy irányváltás, amit lehetőségként lehet értékelni a fejlettebb közép-európai térség gazdaságai, így a magyar bankpiac konszolidációs és növekedési esélyeinek szempontjából - mondta az MTI-nek Nikoletti Antal.
Az 1991-ben alakult londoni pénzintézet igazgatótanácsának Magyarországért, Csehországért, Szlovákiáért, Horvátországért és Grúziáért felelős igazgatótanácsi tagja - aki az év elején állt munkába az EBRD-nél - az interjúban mindenekelőtt az utóbbi időszak olyan, jelentős horderejű fejleményeire tért ki, amelyek érdemben érintik az EBRD magyarországi és térségi tevékenységét.
Elmondta: az oroszországi tevékenység beszűkülésével párhuzamosan bővültek a bank finanszírozási programjai Ukrajnában, Törökországban, valamint a működési terület országai közé néhány éve felvett észak-afrikai és közel-keleti arab gazdaságokban.
Ennek eredményeként az EBRD-finanszírozások legnagyobb felvevő gazdasága immár Törökország és Lengyelország, annak ellenére, hogy a bank Törökországban csak hat éve kezdte meg tevékenységét, a lengyel piacon pedig 3-4 éve még alig volt új ügylet.
Az EBRD tavaly 1,4 milliárd euró finanszírozást nyújtott törökországi fejlesztési programokra.
Nikoletti Antal jó iránynak nevezte, hogy a felelősségi körébe tartozó országcsoport is támogatja az EBRD törökországi tevékenységének bővítését.
Az EBRD Ukrajnában is jelentősen fokozta finanszírozásait, a bank ugyanakkor érzékelhetően visszafogottabb a fejlettebb közép-európai EU-gazdaságokban. Ezekben a gazdaságokban azonban többféle forrás áll rendelkezésre, a piacon nem lehetett ezt érzékelni - hangsúlyozta a magyar EBRD-igazgató.
Nikoletti Antal ezzel kapcsolatban elmondta: ezekben az országokban fejlett a banki piaci infrastruktúra, tehát nem biztos, hogy azok a finanszírozási programok, amelyek jók például Üzbegisztánban vagy Ukrajnában, megfelelnek a működési terület fejlett EU-tagállamaiban is.
Hozzátette: egy fejlettebb és olcsó bankpiacon sokkal nehezebb megtalálni azokat a lehetőségeket, amelyekhez az EBRD hozzáadott értéket tud nyújtani például a kereskedelmi bankrendszer, vagy az Európai Beruházási Bank (EIB) és az Európai Unió finanszírozásaihoz képest.
A közép-európai piac kevesebb kockázattal jár, politikailag és gazdaságilag kiszámíthatóbb környezet, ezért is tartozik Magyarország, Csehország és Szlovákia a külföldi magántőke kedvelt befektetési területei közé.
Ez olyan lehetőség, amelyre az EBRD is rá tudna csatlakozni, és kár lenne ezt nem kihasználni - mondta Nikoletti Antal.
Hozzátette: mindezek alapján a kihívás az, hogy e fejlett banki piacokon az EBRD megtalálja azokat a lehetséges programtípusokat, amelyekbe érdemes beszállnia. Az EBRD egyik küldetése az átalakulás, a negyedszázada indult rendszerváltás támogatása. Ez hosszú idő, de ez az átalakulás még mindig zajlik, egyebek mellett a balkáni térségben, az ázsiai egykori szovjet köztársaságokban, de Ukrajnában is.
Ugyanakkor a fejlettebb országokban is van tennivaló, az egyik kulcskérdés a kis- és középvállalatok, az innovatív, exportorientált középvállalkozások további fejlődése.
Nikoletti Antal hangsúlyozta: még a londoni Cityben is kevés olyan befektetési intézmény van, amelynek az EBRD-hez hasonló átfogó szaktudása lenne a közép- és kelet-európai térségben végzett infrastrukturális, energiaipari, pénzügyi szektorbeli és egyéb finanszírozási tevékenységhez. Az EBRD-ben megvan az ehhez szükséges szellemi kapacitás.
A magyar kormány, az Erste Bank és az EBRD között nemrég aláírt együttműködési megállapodásról az EBRD térségi igazgatója elmondta: ez nemcsak egy ügylet. Minden kormánynak érdeke a stabil bankrendszer, és a pénzügyi válság megmutatta, mennyire sebezhető az a bankrendszer, amely nem a tényleges igényekre alapul.
Nikoletti Antal szavai szerint a bankadót a kormány "nem nevelési célzattal" vezette be, hanem azért, hogy a gazdaság legjövedelmezőbb szegmense is kivegye részét válság következményeinek enyhítéséből és a költségvetési hiány csökkentéséből.
Mindig is következetes volt a szándék a bankadó csökkentésére abban az esetben, ha a költségvetés ezt megengedi. Ez az idő most jött el, és az EBRD egyértelműen pozitív fordulópontnak értékeli ezt a megállapodást - mondta Nikoletti Antal a bank és a magyar kormány által Budapesten nemrégiben aláírt memorandumra utalva.
Hozzátette: az EBRD szívesen részt vesz a magyar bankpiac konszolidálásában, ez az egyik kulcseleme a bank Magyarország-stratégiájának is.
MTI
Az 1991-ben alakult londoni pénzintézet igazgatótanácsának Magyarországért, Csehországért, Szlovákiáért, Horvátországért és Grúziáért felelős igazgatótanácsi tagja - aki az év elején állt munkába az EBRD-nél - az interjúban mindenekelőtt az utóbbi időszak olyan, jelentős horderejű fejleményeire tért ki, amelyek érdemben érintik az EBRD magyarországi és térségi tevékenységét.Elmondta: az oroszországi tevékenység beszűkülésével párhuzamosan bővültek a bank finanszírozási programjai Ukrajnában, Törökországban, valamint a működési terület országai közé néhány éve felvett észak-afrikai és közel-keleti arab gazdaságokban.
Ennek eredményeként az EBRD-finanszírozások legnagyobb felvevő gazdasága immár Törökország és Lengyelország, annak ellenére, hogy a bank Törökországban csak hat éve kezdte meg tevékenységét, a lengyel piacon pedig 3-4 éve még alig volt új ügylet.
Az EBRD tavaly 1,4 milliárd euró finanszírozást nyújtott törökországi fejlesztési programokra.
Nikoletti Antal jó iránynak nevezte, hogy a felelősségi körébe tartozó országcsoport is támogatja az EBRD törökországi tevékenységének bővítését.
Az EBRD Ukrajnában is jelentősen fokozta finanszírozásait, a bank ugyanakkor érzékelhetően visszafogottabb a fejlettebb közép-európai EU-gazdaságokban. Ezekben a gazdaságokban azonban többféle forrás áll rendelkezésre, a piacon nem lehetett ezt érzékelni - hangsúlyozta a magyar EBRD-igazgató.
Nikoletti Antal ezzel kapcsolatban elmondta: ezekben az országokban fejlett a banki piaci infrastruktúra, tehát nem biztos, hogy azok a finanszírozási programok, amelyek jók például Üzbegisztánban vagy Ukrajnában, megfelelnek a működési terület fejlett EU-tagállamaiban is.
Hozzátette: egy fejlettebb és olcsó bankpiacon sokkal nehezebb megtalálni azokat a lehetőségeket, amelyekhez az EBRD hozzáadott értéket tud nyújtani például a kereskedelmi bankrendszer, vagy az Európai Beruházási Bank (EIB) és az Európai Unió finanszírozásaihoz képest.
A közép-európai piac kevesebb kockázattal jár, politikailag és gazdaságilag kiszámíthatóbb környezet, ezért is tartozik Magyarország, Csehország és Szlovákia a külföldi magántőke kedvelt befektetési területei közé.
Ez olyan lehetőség, amelyre az EBRD is rá tudna csatlakozni, és kár lenne ezt nem kihasználni - mondta Nikoletti Antal.
Hozzátette: mindezek alapján a kihívás az, hogy e fejlett banki piacokon az EBRD megtalálja azokat a lehetséges programtípusokat, amelyekbe érdemes beszállnia. Az EBRD egyik küldetése az átalakulás, a negyedszázada indult rendszerváltás támogatása. Ez hosszú idő, de ez az átalakulás még mindig zajlik, egyebek mellett a balkáni térségben, az ázsiai egykori szovjet köztársaságokban, de Ukrajnában is.
Ugyanakkor a fejlettebb országokban is van tennivaló, az egyik kulcskérdés a kis- és középvállalatok, az innovatív, exportorientált középvállalkozások további fejlődése.
Nikoletti Antal hangsúlyozta: még a londoni Cityben is kevés olyan befektetési intézmény van, amelynek az EBRD-hez hasonló átfogó szaktudása lenne a közép- és kelet-európai térségben végzett infrastrukturális, energiaipari, pénzügyi szektorbeli és egyéb finanszírozási tevékenységhez. Az EBRD-ben megvan az ehhez szükséges szellemi kapacitás.
A magyar kormány, az Erste Bank és az EBRD között nemrég aláírt együttműködési megállapodásról az EBRD térségi igazgatója elmondta: ez nemcsak egy ügylet. Minden kormánynak érdeke a stabil bankrendszer, és a pénzügyi válság megmutatta, mennyire sebezhető az a bankrendszer, amely nem a tényleges igényekre alapul.
Nikoletti Antal szavai szerint a bankadót a kormány "nem nevelési célzattal" vezette be, hanem azért, hogy a gazdaság legjövedelmezőbb szegmense is kivegye részét válság következményeinek enyhítéséből és a költségvetési hiány csökkentéséből.
Mindig is következetes volt a szándék a bankadó csökkentésére abban az esetben, ha a költségvetés ezt megengedi. Ez az idő most jött el, és az EBRD egyértelműen pozitív fordulópontnak értékeli ezt a megállapodást - mondta Nikoletti Antal a bank és a magyar kormány által Budapesten nemrégiben aláírt memorandumra utalva.
Hozzátette: az EBRD szívesen részt vesz a magyar bankpiac konszolidálásában, ez az egyik kulcseleme a bank Magyarország-stratégiájának is.
MTI
Hozzászólások