Moody's: javuló szerkezetű növekedés és stabilizálódó adósság Közép - és Kelet-Európában
A pénzügyi válság előttinél alacsonyabb ütemű, de jobb szerkezetű növekedés és stabilizálódó adósságráták támasztják alá a közép- és kelet-európai EU-gazdaságok adósosztályzatainak stabil kilátását - áll a Moody's Investors Service szerdán Londonban ismertetett átfogó térségi elemzésében.
A nemzetközi hitelminősítő 22 oldalas helyzetértékelése szerint a vizsgált hét országban - Magyarországon, Csehországban, Szlovákiában, Szlovéniában, Lengyelországban, Romániában és Bulgáriában (CEE7) - átlagosan 2,5-3 százalékos átlagos éves reálnövekedésre számít az idén és jövőre.
A Moody's szerint ez ugyan elmarad a pénzügyi válság előtt mért "figyelemreméltó" ütemektől, ám a korábbi évek elsősorban exportvezérelt növekedése után az elmúlt két évben folyamatosan egyre nagyobb szerepet kapott a hazai kereslet, ami stabilabb és a külső sokkokkal szemben ellenállóbb növekedést tesz lehetővé ezekben a gazdaságokban.
A cég várakozása szerint az egyes térségi gazdaságok növekedési ütemei a régiós átlagon belül viszonylag szűk sávban mozognak. Az éllovas a Moody's előrejelzése szerint Lengyelország lesz az idén és jövőre, 3 százalékot jóval meghaladó éves reálnövekedésekkel. A hitelminősítő Magyarországon és Szlovéniában 2 százalék körüli növekedési ütemeket vár, Bulgáriában pedig 1 százalékos éves növekedést valószínűsít.
A londoni elemzői közösségben vannak ennél jóval derűlátóbb előrejelzések is a magyar gazdaság várható teljesítményére.
A Morgan Stanley bankcsoport londoni befektetési részlegének elemzői a közép- és kelet-európai térség gazdasági kilátásairól összeállított, minap ismertetett új prognózisukban közölték, hogy a magyar gazdaságban az idén 3,5 százalékos növekedést sem tartanak kizártnak. A ház 2016-ban is legalább 2,5 százalékos magyarországi GDP-növekedéssel számol.
Ezek jelentősen javított előrejelzések: a ház a felülvizsgálat előtt 2015-re 2,9 százalékos, 2016-ra 2,3 százalékos GDP-növekedési prognózist tartott érvényben a magyar gazdaságra.
A Morgan Stanley londoni elemzői indoklásukban kiemelték, hogy a cég szintén javította az euróövezetre - a közép- és kelet-európai gazdaságok elsőszámú exportpiacára - adott növekedési becsléseit, 2015-re 0,4 százalékponttal 1,4 százalékra, 2016-ra 0,5 százalékponttal 2,2 százalékra.
A Moody's ugyanakkor több kockázati tényezőt is kiemel szerdai elemzésében. Ezek közé sorolja az orosz-ukrán válságot, amely a cég szerint gazdasági és geopolitikai kockázatot egyaránt jelent a szomszédos közép- és kelet-európai térségre.
A hitelminősítő súlyos recessziót vár Oroszországban és Ukrajnában is: az orosz gazdaságban a Moody's előrejelzése az idén 5,5 százalékos, jövőre további 3 százalékos visszaesést valószínűsít, és a cég az ukrán gazdaságban is 5,5 százalékos GDP-zuhanást jósol 2015-ben.
A Moody's hangsúlyozza ugyanakkor, hogy a járványhatást enyhítő tényezők közé tartozik Oroszország korlátozott részaránya a CEE7-térség exportjában. A hitelminősítő számításai szerint a hét közép- és kelet-európai EU-gazdaság teljes kivitelének átlagosan a 3 százalékát veszi fel az orosz piac, bár az átlagon belül Magyarország és Szlovénia áru- és szolgáltatásexportján belül valamivel magasabb, 4 százalék az orosz piac aránya.
A "Grexit", vagyis Görögország távozása az euróövezetből nem a Moody's alapeseti előrejelzése, de a cég szerdai elemzése szerint az elmúlt hónapokban növekedett e fejlemény bekövetkeztének kockázata. A Moody's szerint az esetleges "Grexitet" és az ebből eredő görög szuverén törlesztési csődöt a CEE7-gazdaságok közül az euróövezeti tag Szlovákia és Szlovénia érezné meg közvetlenül, egyebek mellett az első görög mentőcsomag keretében nyújtott kétoldalú hitelek és az EFSF pénzügyi mentőrendszeren belül vállalt garanciák miatt.
A hitelminősítő számításai szerint Szlovákia GDP-arányos teljes görögországi kitettsége 3 százalék, Szlovéniáé 3,5 százalék. Az euróövezeten kívüli CEE7-gazdaság görögországi kitettsége nem éri el éves GDP-értékük 1 százalékát, bár Bulgária görögországi exportjának értéke a bolgár hazai össztermék 3,5 százaléka - áll a Moody's szerdai elemzésében.
A ház szerint az eurójegybank (EKB) eszközvásárlási programja teremtette likviditásbőség segíti a tőkeáramlást a CEE7-térség szuverén adósságeszközeibe, az amerikai jegybank szerepét betöltő Federal Reserve várható idei monetáris szigorítása azonban valószínűleg portfolió-átcsoportosítást indít el a dollárban denominált eszközök felé, felfelé ható nyomást gyakorolva a közép- és kelet-európai állampapírok hozamaira.
E kockázat szempontjából a Moody's megítélése szerint Csehország és Lengyelország van a legjobb helyzetben, tekintettel arra, hogy a piac a két gazdaságot térségi befektetési menedékként tartja számon. Magyarország, Románia és Bulgária esetében ugyanakkor a hitelminősítő szerint nagyobb a portfolió-átcsoportosítás megindulásának kockázata, mivel e gazdaságok szuverén adósprofilja gyengébb Csehországénál és Lengyelországénál.
MTI
A nemzetközi hitelminősítő 22 oldalas helyzetértékelése szerint a vizsgált hét országban - Magyarországon, Csehországban, Szlovákiában, Szlovéniában, Lengyelországban, Romániában és Bulgáriában (CEE7) - átlagosan 2,5-3 százalékos átlagos éves reálnövekedésre számít az idén és jövőre.A Moody's szerint ez ugyan elmarad a pénzügyi válság előtt mért "figyelemreméltó" ütemektől, ám a korábbi évek elsősorban exportvezérelt növekedése után az elmúlt két évben folyamatosan egyre nagyobb szerepet kapott a hazai kereslet, ami stabilabb és a külső sokkokkal szemben ellenállóbb növekedést tesz lehetővé ezekben a gazdaságokban.
A cég várakozása szerint az egyes térségi gazdaságok növekedési ütemei a régiós átlagon belül viszonylag szűk sávban mozognak. Az éllovas a Moody's előrejelzése szerint Lengyelország lesz az idén és jövőre, 3 százalékot jóval meghaladó éves reálnövekedésekkel. A hitelminősítő Magyarországon és Szlovéniában 2 százalék körüli növekedési ütemeket vár, Bulgáriában pedig 1 százalékos éves növekedést valószínűsít.
A londoni elemzői közösségben vannak ennél jóval derűlátóbb előrejelzések is a magyar gazdaság várható teljesítményére.
A Morgan Stanley bankcsoport londoni befektetési részlegének elemzői a közép- és kelet-európai térség gazdasági kilátásairól összeállított, minap ismertetett új prognózisukban közölték, hogy a magyar gazdaságban az idén 3,5 százalékos növekedést sem tartanak kizártnak. A ház 2016-ban is legalább 2,5 százalékos magyarországi GDP-növekedéssel számol.
Ezek jelentősen javított előrejelzések: a ház a felülvizsgálat előtt 2015-re 2,9 százalékos, 2016-ra 2,3 százalékos GDP-növekedési prognózist tartott érvényben a magyar gazdaságra.
A Morgan Stanley londoni elemzői indoklásukban kiemelték, hogy a cég szintén javította az euróövezetre - a közép- és kelet-európai gazdaságok elsőszámú exportpiacára - adott növekedési becsléseit, 2015-re 0,4 százalékponttal 1,4 százalékra, 2016-ra 0,5 százalékponttal 2,2 százalékra.
A Moody's ugyanakkor több kockázati tényezőt is kiemel szerdai elemzésében. Ezek közé sorolja az orosz-ukrán válságot, amely a cég szerint gazdasági és geopolitikai kockázatot egyaránt jelent a szomszédos közép- és kelet-európai térségre.
A hitelminősítő súlyos recessziót vár Oroszországban és Ukrajnában is: az orosz gazdaságban a Moody's előrejelzése az idén 5,5 százalékos, jövőre további 3 százalékos visszaesést valószínűsít, és a cég az ukrán gazdaságban is 5,5 százalékos GDP-zuhanást jósol 2015-ben.
A Moody's hangsúlyozza ugyanakkor, hogy a járványhatást enyhítő tényezők közé tartozik Oroszország korlátozott részaránya a CEE7-térség exportjában. A hitelminősítő számításai szerint a hét közép- és kelet-európai EU-gazdaság teljes kivitelének átlagosan a 3 százalékát veszi fel az orosz piac, bár az átlagon belül Magyarország és Szlovénia áru- és szolgáltatásexportján belül valamivel magasabb, 4 százalék az orosz piac aránya.
A "Grexit", vagyis Görögország távozása az euróövezetből nem a Moody's alapeseti előrejelzése, de a cég szerdai elemzése szerint az elmúlt hónapokban növekedett e fejlemény bekövetkeztének kockázata. A Moody's szerint az esetleges "Grexitet" és az ebből eredő görög szuverén törlesztési csődöt a CEE7-gazdaságok közül az euróövezeti tag Szlovákia és Szlovénia érezné meg közvetlenül, egyebek mellett az első görög mentőcsomag keretében nyújtott kétoldalú hitelek és az EFSF pénzügyi mentőrendszeren belül vállalt garanciák miatt.
A hitelminősítő számításai szerint Szlovákia GDP-arányos teljes görögországi kitettsége 3 százalék, Szlovéniáé 3,5 százalék. Az euróövezeten kívüli CEE7-gazdaság görögországi kitettsége nem éri el éves GDP-értékük 1 százalékát, bár Bulgária görögországi exportjának értéke a bolgár hazai össztermék 3,5 százaléka - áll a Moody's szerdai elemzésében.
A ház szerint az eurójegybank (EKB) eszközvásárlási programja teremtette likviditásbőség segíti a tőkeáramlást a CEE7-térség szuverén adósságeszközeibe, az amerikai jegybank szerepét betöltő Federal Reserve várható idei monetáris szigorítása azonban valószínűleg portfolió-átcsoportosítást indít el a dollárban denominált eszközök felé, felfelé ható nyomást gyakorolva a közép- és kelet-európai állampapírok hozamaira.
E kockázat szempontjából a Moody's megítélése szerint Csehország és Lengyelország van a legjobb helyzetben, tekintettel arra, hogy a piac a két gazdaságot térségi befektetési menedékként tartja számon. Magyarország, Románia és Bulgária esetében ugyanakkor a hitelminősítő szerint nagyobb a portfolió-átcsoportosítás megindulásának kockázata, mivel e gazdaságok szuverén adósprofilja gyengébb Csehországénál és Lengyelországénál.
MTI
Hozzászólások