Német jegybankelnök: a City elvesztheti hozzáférést az EU belső piacához
A német jegybank vezetője szerint a londoni City pénzügyi központjának bankjai elveszíthetik szolgáltatásnyújtási engedélyüket a kontinentális EU-gazdaságokban, ha Nagy-Britannia úgy távozik az Európai Unióból, hogy az uniós belső piaccal is megszakítja a kapcsolatokat.
Hétfői brit sajtóértesülések szerint ebben a kérdésben ellentétek feszülnek a brit kormány meghatározó tagjai között is.
Jens Weidmann, a Bundesbank elnöke a The Guardian című baloldali brit napilapnak adott, hétfőn ismertetett interjúban kijelentette: a "hard Brexit" - a teljes brit kivonulás az Európai Unió mellett az EU belső piacáról is, amit a kormányzó brit Konzervatív Párt vezetésének EU-szkeptikus tagjai közül többen is szorgalmaznak - "automatikusan" azzal járna, hogy a City pénzügyi szolgáltató szektorának vállalatai elveszítenék a passporting-jogokat, vagyis a kontinentális - főleg az euróövezeti - gazdaságokra kiterjedő pénzügyi szolgáltatásnyújtási engedélyüket.
Weidmann szerint ugyanis a passporting-jogok az uniós belső piachoz kötődnek, és automatikusan megszűnne hatályuk a londoni Cityben, ha Nagy-Britannia nem maradna tagja legalább az Európai Gazdasági Térségnek (EEA).
A német jegybank vezetője hozzátette: ebben a helyzetben több pénzügyi intézmény is "átgondolhatja", hogy hol legyen központi telephelye. Frankfurt "vonzó" alternatívát kínálhat, és "szívesen is látná a (Londonból) újonnan érkezőket" - tette hozzá.
Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy nem számít "tömeges átvándorlásra" a Cityből Frankfurtba.
A passporting-jogok elveszítésének kockázataira már nagy londoni elemzőházak is felhívták a figyelmet.
A világ egyik legnagyobb munkapiaci szolgáltató csoportja, a ManpowerGroup új negyedéves felmérésében megállapította, hogy a City vállalatvezetőinek körében különösen jelentős mértékben gyengült a foglalkoztatási kilátások megítélése a brit EU-tagságról tartott júniusi népszavazás óta.
A Manpower szakértői szerint a Londonban megtelepedett pénzügyi szolgáltató cégek legfőbb aggálya az, hogy a City bankjai megtarthatják-e a passporting-jogokat Nagy-Britannia EU-tagságának megszűnése után is.
A cég szerint a citybeli pénzügyi cégek munkaerőtoborzási hajlandóságának gyengülése azt tükrözi, hogy a szektor borúlátóan ítéli meg e jogok megtarthatóságának esélyeit.
A Manpower hangsúlyozta, hogy a londoni City két legnagyobb kontinentális riválisa, Párizs és Frankfurt máris "udvarol" a City nagy cégeinek.
A felmérés adatai szerint a dublini pénzügyi szolgáltatási állásokra Londonból beadott jelentkezések száma 800 százalékkal ugrott meg a brit népszavazás óta.
Az Economist Intelligence Unit (EIU), a világ egyik legnagyobb gazdasági-pénzügyi elemzőháza ugyanerről összeállított legutóbbi tanulmányában közölte: veszélybe kerülhet London globális pénzügyi központként betöltött szerepe, mivel a City pénzügyi szolgáltató cégei szinte biztosan elveszítenék passporting-jogaikat, ha Nagy-Britannia nem őrzi meg maradéktalan hozzáférését az egységes uniós piachoz.
Az EIU elemzői hangsúlyozták: a City közvetlenül 350 ezer, közvetve ennél kétszer több alkalmazottat tart el - többet, mint ahányan a legfőbb kontinentális vetélytársnak tartott Frankfurtban összesen laknak.
A City esetleges leépülése a brit költségvetést is súlyosan érintené, hiszen a londoni pénzügyi központ adja a brit adóbevételek tíz százalékát.
A Financial Times kormányforrásokat idéző hétfői beszámolója szerint a brit kormányon belül Philip Hammond pénzügyminiszter a fő szószólója annak, hogy Nagy-Britannia a Brexit után is őrizze meg "a lehető legnagyobb mértékű" hozzáférését az uniós belső piachoz.
A londoni gazdasági napilap forrásai szerint Hammond rendszeresen felhívja Theresa May miniszterelnök figyelmét a teljes kivonulás veszélyeire, a "hard Brexit" hívei - mindenekelőtt Boris Johnson külügyminiszter - azonban a teljes szakítást szorgalmazzák, beleértve a kivonulást az EU egységes piacáról.
MTI
Hétfői brit sajtóértesülések szerint ebben a kérdésben ellentétek feszülnek a brit kormány meghatározó tagjai között is.
Jens Weidmann, a Bundesbank elnöke a The Guardian című baloldali brit napilapnak adott, hétfőn ismertetett interjúban kijelentette: a "hard Brexit" - a teljes brit kivonulás az Európai Unió mellett az EU belső piacáról is, amit a kormányzó brit Konzervatív Párt vezetésének EU-szkeptikus tagjai közül többen is szorgalmaznak - "automatikusan" azzal járna, hogy a City pénzügyi szolgáltató szektorának vállalatai elveszítenék a passporting-jogokat, vagyis a kontinentális - főleg az euróövezeti - gazdaságokra kiterjedő pénzügyi szolgáltatásnyújtási engedélyüket.
Weidmann szerint ugyanis a passporting-jogok az uniós belső piachoz kötődnek, és automatikusan megszűnne hatályuk a londoni Cityben, ha Nagy-Britannia nem maradna tagja legalább az Európai Gazdasági Térségnek (EEA).
A német jegybank vezetője hozzátette: ebben a helyzetben több pénzügyi intézmény is "átgondolhatja", hogy hol legyen központi telephelye. Frankfurt "vonzó" alternatívát kínálhat, és "szívesen is látná a (Londonból) újonnan érkezőket" - tette hozzá.
Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy nem számít "tömeges átvándorlásra" a Cityből Frankfurtba.
A passporting-jogok elveszítésének kockázataira már nagy londoni elemzőházak is felhívták a figyelmet.
A világ egyik legnagyobb munkapiaci szolgáltató csoportja, a ManpowerGroup új negyedéves felmérésében megállapította, hogy a City vállalatvezetőinek körében különösen jelentős mértékben gyengült a foglalkoztatási kilátások megítélése a brit EU-tagságról tartott júniusi népszavazás óta.
A Manpower szakértői szerint a Londonban megtelepedett pénzügyi szolgáltató cégek legfőbb aggálya az, hogy a City bankjai megtarthatják-e a passporting-jogokat Nagy-Britannia EU-tagságának megszűnése után is.
A cég szerint a citybeli pénzügyi cégek munkaerőtoborzási hajlandóságának gyengülése azt tükrözi, hogy a szektor borúlátóan ítéli meg e jogok megtarthatóságának esélyeit.
A Manpower hangsúlyozta, hogy a londoni City két legnagyobb kontinentális riválisa, Párizs és Frankfurt máris "udvarol" a City nagy cégeinek.
A felmérés adatai szerint a dublini pénzügyi szolgáltatási állásokra Londonból beadott jelentkezések száma 800 százalékkal ugrott meg a brit népszavazás óta.
Az Economist Intelligence Unit (EIU), a világ egyik legnagyobb gazdasági-pénzügyi elemzőháza ugyanerről összeállított legutóbbi tanulmányában közölte: veszélybe kerülhet London globális pénzügyi központként betöltött szerepe, mivel a City pénzügyi szolgáltató cégei szinte biztosan elveszítenék passporting-jogaikat, ha Nagy-Britannia nem őrzi meg maradéktalan hozzáférését az egységes uniós piachoz.
Az EIU elemzői hangsúlyozták: a City közvetlenül 350 ezer, közvetve ennél kétszer több alkalmazottat tart el - többet, mint ahányan a legfőbb kontinentális vetélytársnak tartott Frankfurtban összesen laknak.
A City esetleges leépülése a brit költségvetést is súlyosan érintené, hiszen a londoni pénzügyi központ adja a brit adóbevételek tíz százalékát.
A Financial Times kormányforrásokat idéző hétfői beszámolója szerint a brit kormányon belül Philip Hammond pénzügyminiszter a fő szószólója annak, hogy Nagy-Britannia a Brexit után is őrizze meg "a lehető legnagyobb mértékű" hozzáférését az uniós belső piachoz.
A londoni gazdasági napilap forrásai szerint Hammond rendszeresen felhívja Theresa May miniszterelnök figyelmét a teljes kivonulás veszélyeire, a "hard Brexit" hívei - mindenekelőtt Boris Johnson külügyminiszter - azonban a teljes szakítást szorgalmazzák, beleértve a kivonulást az EU egységes piacáról.
MTI
Hozzászólások