Ötéves mélyponton a brit infláció
Jelentősen tovább lassult a múlt hónapban a brit infláció, amely immár ötéves mélyponton jár.
A brit statisztikai hivatal (ONS) keddi adatismertetése szerint a fogyasztói árindex szeptemberben 1,2 százalékkal volt magasabb az egy évvel korábbi szintnél. Ez 2009 szeptembere óta a legalacsonyabb éves drágulási ütem Nagy-Britanniában.
Az ONS augusztusban 1,5 százalékos, tavaly szeptemberben 2,7 százalékos tizenkét havi inflációt mért.
A piaci várakozások szerint - főleg a csökkenő energiahordozó-árak miatt - az idei év végéig 1 százalék körüli ütemre, sőt akár ez alá is lassulhat az éves brit infláció. A Bank of England - a brit jegybank - számára a kormány által előírt követendő inflációs cél 2 százalék.
A brit jegybanktörvény alapján ha ettől a céltól a tizenkét havi infláció bármelyik irányban 1 százalékponttal vagy annál nagyobb mértékben eltér, a Bank of England kormányzója nyílt levélben köteles magyarázatot adni a pénzügyminiszternek az okokról.
A Bank of England - az euróövezeten kívüli legnagyobb EU-gazdaság jegybankja - 2009 márciusa óta 0,5 százalékon tartja alapkamatát.
Ez abszolút mélységi rekord: a Bank of England 1694-es alapítása és a 0,5 százalékos alapkamat öt és fél évvel ezelőtti elérése között eltelt 315 évben soha nem csökkent 2 százalék alá a bank irányadó kamata.
A Bank of England monetáris politikájára jelenleg ellentétes irányú erők hatnak: a brit gazdaság messze jobban teljesít az európai uniós - és főleg az euróövezeti - átlagnál, és ezt a robusztus teljesítményt kíséri az igen alacsony és egyre lassuló infláció.
A statisztikai hivatal adatai szerint az idei második negyedévben a brit hazai össztermék (GDP) negyedéves összevetésben 0,9 százalékkal, éves összehasonlításban számolva 3,2 százalékkal bővült.
Londoni pénzügyi elemzők szerint azonban a brit jegybank ennek ellenére várhatóan nem kezd monetáris szigorításba a közeljövőben, tekintettel a világgazdasági növekedés egyre borúsabb kilátásaira és főleg az első számú brit exportpiac, az euróövezet különösen gyenge növekedési teljesítményére.
Az egyik legtekintélyesebb citybeli pénzügyi-gazdasági elemzőcég, a Centre for Economics and Business Research (CEBR) közgazdászai a szeptemberi inflációs adatok keddi ismertetése utáni gyorselemzésükben közölték: jóllehet egészen a legutóbbi időkig 2015 februárját tartották az első brit jegybanki kamatemelés valószínű dátumának, a jelenlegi hazai inflációs és külső növekedési környezetben azonban most már 2015 novemberét látják esélyesebbnek.
MTI
A brit statisztikai hivatal (ONS) keddi adatismertetése szerint a fogyasztói árindex szeptemberben 1,2 százalékkal volt magasabb az egy évvel korábbi szintnél. Ez 2009 szeptembere óta a legalacsonyabb éves drágulási ütem Nagy-Britanniában.
Az ONS augusztusban 1,5 százalékos, tavaly szeptemberben 2,7 százalékos tizenkét havi inflációt mért.
A piaci várakozások szerint - főleg a csökkenő energiahordozó-árak miatt - az idei év végéig 1 százalék körüli ütemre, sőt akár ez alá is lassulhat az éves brit infláció. A Bank of England - a brit jegybank - számára a kormány által előírt követendő inflációs cél 2 százalék.
A brit jegybanktörvény alapján ha ettől a céltól a tizenkét havi infláció bármelyik irányban 1 százalékponttal vagy annál nagyobb mértékben eltér, a Bank of England kormányzója nyílt levélben köteles magyarázatot adni a pénzügyminiszternek az okokról.
A Bank of England - az euróövezeten kívüli legnagyobb EU-gazdaság jegybankja - 2009 márciusa óta 0,5 százalékon tartja alapkamatát.
Ez abszolút mélységi rekord: a Bank of England 1694-es alapítása és a 0,5 százalékos alapkamat öt és fél évvel ezelőtti elérése között eltelt 315 évben soha nem csökkent 2 százalék alá a bank irányadó kamata.
A Bank of England monetáris politikájára jelenleg ellentétes irányú erők hatnak: a brit gazdaság messze jobban teljesít az európai uniós - és főleg az euróövezeti - átlagnál, és ezt a robusztus teljesítményt kíséri az igen alacsony és egyre lassuló infláció.
A statisztikai hivatal adatai szerint az idei második negyedévben a brit hazai össztermék (GDP) negyedéves összevetésben 0,9 százalékkal, éves összehasonlításban számolva 3,2 százalékkal bővült.
Londoni pénzügyi elemzők szerint azonban a brit jegybank ennek ellenére várhatóan nem kezd monetáris szigorításba a közeljövőben, tekintettel a világgazdasági növekedés egyre borúsabb kilátásaira és főleg az első számú brit exportpiac, az euróövezet különösen gyenge növekedési teljesítményére.
Az egyik legtekintélyesebb citybeli pénzügyi-gazdasági elemzőcég, a Centre for Economics and Business Research (CEBR) közgazdászai a szeptemberi inflációs adatok keddi ismertetése utáni gyorselemzésükben közölték: jóllehet egészen a legutóbbi időkig 2015 februárját tartották az első brit jegybanki kamatemelés valószínű dátumának, a jelenlegi hazai inflációs és külső növekedési környezetben azonban most már 2015 novemberét látják esélyesebbnek.
MTI
Hozzászólások