Vízgazdálkodási fejlesztések a Tisza mentén
Vízgazdálkodási fejlesztések valósulnak meg a Tisza mentén, a Közép-Tisza fejlesztései közül folyamatban van például a Szolnok és Kisköre között futó hullámtér kezelési projekt - közölte a Közép-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság (Kötivizig) igazgatója kedden Szolnokon, az Országgyűlés fenntartható fejlődés bizottsága kihelyezett ülésén.
Lovas Attila elmondta: a projekt folytatása, a Szolnok-Csongrád közötti hullámtér kezelése, jelenleg előkészítés alatt áll. A további fejlesztések között említette a jászsági vízgazdálkodási rendszer rekonstrukcióját, az üzemirányító és monitoring hálózat, a nagyműtárgyak, a belvízcsatornák fejlesztését, valamint az energetikai korszerűsítést.
Szólt arról, hogy az Országos Vízügyi Főigazgatóság és a Közép-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság konzorciumában megvalósuló VTT (Vásárhelyi terv továbbfejlesztése) hullámtér rendezése a Közép-Tiszán elnevezésű uniós projekt keretében újabb 410 méteres szakaszon kezdődhet töltésfejlesztés Tószeg belterületén.
Czédli Herta, a Debreceni Egyetem docense elmondta: a Tisza mente, a Tisza-vidék és maga a Tisza vízfolyás - Magyarország jövője, fennmaradása és utódaink életminősége alapján - megérdemel annyit, hogy egy új Tisza-kutatás megvalósulhasson. A kutatásfejlesztés és innováció ezen a területen igen jelentős eredményeket hozhatna - jelentette ki, hangsúlyozva: a vízfolyásokat, víztereket folyamatosan kell vizsgálni, mert csak így lehet a vágyott "jó ökológiai állapotot" elérni.
Füstös Gábor halgazdálkodási szakértő egyebek mellett arról beszélt, hogy komplex kutatások hiányában a 2000. évi tiszai cianid-mérgezés utóhatásaira vonatkozó pontos adatok nem ismertek, de az biztos, hogy a fogás mennyisége csökkent, az invazív fajok - a busa, a törpeharcsa, a hullámtéren a gyalogakác - pedig előretörtek.
Hozzátette: az ívóhelyek csökkenése, illetve a jelenlegi hatalmas "horgász nyomás" mellett a természetes vizekben a megfelelő halállomány pusztán telepítésekkel nem biztosítható. A szakértő egy lehetséges jövőnek nevezte az ökológiai szemléletű halgazdálkodást, ahol a populációk kölcsönhatásait, az élőhely jellemzőit figyelembe veszik halgazdálkodási szinten és egy ésszerű fenntartható hasznosítási igény jelenik meg.
Többek között fontosnak nevezte az ívóhely-rekonstrukciót, a szakemberképzést, egyben kiemelte egy összeurópai kormoránstratégia szükségességét. Schmidt András, a Földművelésügyi Minisztérium képviseletében a Tisza élővilágáról, főbb természeti értékeiről tartott előadást, amelyben kiemelte az Országos Natura 2000 priorizált intézkedési tervet.
Szalay Ferenc, Szolnok polgármestere (Fidesz-KDNP) az ülésen elmondta: minden Szolnokon indult fejlődés a vasúthoz és a Tiszához köthető. Szólt arról, hogy a Modern városok program egyik fontos eleme Szolnokon a kikötőfejlesztés, ez összhangban áll a turizmus és idegenforgalom fellendítésével, amely a következő időszak fontos feladata. A város iparűzésiadó-bevétele a tervezetthez képest 1 milliárd forinttal nőtt az elmúlt négy évben, a város gazdasága 12 százalékkal erősödött.
Lovas Attila elmondta: a projekt folytatása, a Szolnok-Csongrád közötti hullámtér kezelése, jelenleg előkészítés alatt áll. A további fejlesztések között említette a jászsági vízgazdálkodási rendszer rekonstrukcióját, az üzemirányító és monitoring hálózat, a nagyműtárgyak, a belvízcsatornák fejlesztését, valamint az energetikai korszerűsítést.
Szólt arról, hogy az Országos Vízügyi Főigazgatóság és a Közép-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság konzorciumában megvalósuló VTT (Vásárhelyi terv továbbfejlesztése) hullámtér rendezése a Közép-Tiszán elnevezésű uniós projekt keretében újabb 410 méteres szakaszon kezdődhet töltésfejlesztés Tószeg belterületén.
Czédli Herta, a Debreceni Egyetem docense elmondta: a Tisza mente, a Tisza-vidék és maga a Tisza vízfolyás - Magyarország jövője, fennmaradása és utódaink életminősége alapján - megérdemel annyit, hogy egy új Tisza-kutatás megvalósulhasson. A kutatásfejlesztés és innováció ezen a területen igen jelentős eredményeket hozhatna - jelentette ki, hangsúlyozva: a vízfolyásokat, víztereket folyamatosan kell vizsgálni, mert csak így lehet a vágyott "jó ökológiai állapotot" elérni.
Füstös Gábor halgazdálkodási szakértő egyebek mellett arról beszélt, hogy komplex kutatások hiányában a 2000. évi tiszai cianid-mérgezés utóhatásaira vonatkozó pontos adatok nem ismertek, de az biztos, hogy a fogás mennyisége csökkent, az invazív fajok - a busa, a törpeharcsa, a hullámtéren a gyalogakác - pedig előretörtek.
Hozzátette: az ívóhelyek csökkenése, illetve a jelenlegi hatalmas "horgász nyomás" mellett a természetes vizekben a megfelelő halállomány pusztán telepítésekkel nem biztosítható. A szakértő egy lehetséges jövőnek nevezte az ökológiai szemléletű halgazdálkodást, ahol a populációk kölcsönhatásait, az élőhely jellemzőit figyelembe veszik halgazdálkodási szinten és egy ésszerű fenntartható hasznosítási igény jelenik meg.
Többek között fontosnak nevezte az ívóhely-rekonstrukciót, a szakemberképzést, egyben kiemelte egy összeurópai kormoránstratégia szükségességét. Schmidt András, a Földművelésügyi Minisztérium képviseletében a Tisza élővilágáról, főbb természeti értékeiről tartott előadást, amelyben kiemelte az Országos Natura 2000 priorizált intézkedési tervet.
Szalay Ferenc, Szolnok polgármestere (Fidesz-KDNP) az ülésen elmondta: minden Szolnokon indult fejlődés a vasúthoz és a Tiszához köthető. Szólt arról, hogy a Modern városok program egyik fontos eleme Szolnokon a kikötőfejlesztés, ez összhangban áll a turizmus és idegenforgalom fellendítésével, amely a következő időszak fontos feladata. A város iparűzésiadó-bevétele a tervezetthez képest 1 milliárd forinttal nőtt az elmúlt négy évben, a város gazdasága 12 százalékkal erősödött.
(Forrás: MTI)
Hozzászólások