A személyiségünk melyik részét nyomtuk el?

A Symbolon horoszkóp segít, hogy újra felfedezzük önmagunkat.Az emberek többféle tulajdonsággal rendelkeznek, de olykor előfordul, hogy a személyiség egyik része dominál, míg a másik annyira háttérbe szorul, hogy talán el is felejtjük, hogy valaha létezett.

A Symbolon horoszkóp most abban segít, hogy a csillagjegyünk alapján megtudjuk, hogy melyik személyiségünkről feledkeztünk el.

Kos – Harcos: Jellemző ránk, hogy nem veszünk tudomást a bennünk rejlő harcosról. Gyakran érezzük, hogy tele vagyunk dühvel, agresszióval, amiket képtelenek vagyunk levezetni, de elfogadni sem szeretnénk a jelenlétüket.

Ennek oka az lehet, hogy túl finomnak érezzük magunkat ezekhez, és úgy érezzük, hogy nem illenek a karakterünkhöz. A Harcos oldalunk viszont rá akar vezetni, hogy az ész, ravaszság mellett a düh és agresszió is megvan bennünk.

Amíg nem fogadjuk el a Harcos személyiségünket, addig stagnáló helyzetben leszünk, az érzések pedig tovább fognak feszíteni. Mi arra születtünk, hogy a tettek mezejére lépjünk, ne pedig szavakkal, gondolatokkal harcoljunk. Sokkal erősebbek vagyunk annál, mint eddig hittük.

Bika – A Szerető: Értéktelennek érezzük magunkat mélyen, legbelül. Ennek oka az, hogy figyelmen kívül hagyjuk a Szerető oldalunkat. Nem szeretjük önmagunkat, ezért áldozatnak, kisebbrendűnek látjuk a személyiségünket.

Valószínűleg már a külső megjelenésünk sem tesz boldoggá, pedig ezzel próbáltuk korrigálni az önbizalomhiányunkon. Mindig azzal foglalkozunk, kinek tetszünk, ki szeret, mekkora a hatalmunk mások felett.

Oka van ezeknek a lelket marcangoló érzéseknek, mert a feladatunk az, hogy szabadjára eresszük a bennünk raboskodó Szeretőt! Tanuljuk meg értékelni, megbecsülni a testünket és lelkünket. Ezeket ne olyan eszköznek lássuk, amivel boldoggá tehetjük önmagunkat, és szeretet kényszeríthetünk ki másokból!

Ikrek – A Közvetítő: Úgy érezhetjük, hogy elegünk van a jelenlegi helyzetünkből, mindent túl unalmasnak, felszínesnek érzünk, és még az emberekből is elegünk van. Ennek oka, hogy elfelejtettük, hogy Közvetítők vagyunk.

Legbelül érezzük a szárnyalás utáni vágyat, amit akkor érzünk, amikor a világban csavargunk, és híreszteljük a tudásunkat, valamint üzeneteket közvetítünk. Vizsgáljuk meg távolabbról, más szemszögből a problémáinkat, majd mondjuk ki, hogy mi az, ami zavar!

Törekedjünk arra, hogy semlegesen álljuk hozzá a gondokhoz és induljunk útnak! Ha újra nekivágunk a nagyvilágnak, és betöltjük az isteni hírvivői feladatainkat, akkor meg fognak szűnni a problémáink, az embereket pedig máshogy fogjuk látni.

Rák – Az Anya: Ha van gyerekünk, ha nincs, akkor is félünk a bennünk rejtőző Anya szereptől, mert lehet, hogy úgy érezzük, hogy nem nőttünk fel a szülői feladathoz. Nem érezzük, hogy megvan bennünk a nagyfokú törődés, kötelesség, ami a gyerekneveléshez elengedhetetlen.

Úgy véljük, hogy tehetetlen, erőtlen emberek vagyunk, aki anyai szeretetre szorul. Ne hallgassunk az eszünkre, mert az tévútra visz, hiszen nagyon is, hogy megvan bennünk minden, ami ahhoz kell, hogy jó szülők legyünk!

Nem baj az, ha emellett gyerekek is vagyunk, mert senki sem mondta, hogy az egyik oldalt el kell engedni a másikért. Vegyük észre az Anya oldalunkat, elégítsük a szükségleteit, hiszen csak akkor taníthatunk másoknak érettséget, felnőttséget, és úgy adhatunk törődést, ha közben önmagunktól sem tagadjuk meg mindezt. Ha van gyerekünk, akkor tanuljunk vele!

Oroszlán – Az Egó: Nem találjuk a lelkünk mélyén rejtőző életerőt, örömöt? Esetleg elvesztettük a hatalmunkat, nincs erőnk, és ezt a külvilágból próbáljuk visszaszerezni? Nos, a problémáink forrása az, hogy valamiért elvesztettük a személyiségünk Egó részét.

Ebből a gödörből csak akkor mászhatunk ki, ha előbb elfogadjuk a helyzetet. Lehet, hogy most vesztettünk, de nem baj, mert legközelebb újra megkapjuk a nyerés lehetőségét. Ismerjük meg újra önmagunkat, és azt, hogy hogyan fejezzük ki ezt.

Ideje, hogy újra önmagunk legyünk, és ne foglalkozzunk azzal, hogy másoknak mi erről a véleménye! Éljük az életünket a lehető legbátrabban!

Szűz – A Szolgáló: Az életünk pillanatnyi helyzetében nem vagyunk képesek arra, hogy meghajoljunk, elfogadjuk, megtagadjuk az engedelmességet a sors, az életünk, és mindenki más előtt.

Ha baj van, akkor mindenki mást okolunk érte, és eszünkbe se jut, hogy magunknak köszönhetjük a problémát. Ebből az ördögi körből csak akkor van menekvés, ha lenyeljük a keserű pirulát, és nem szállunk harcba.

Ideje engedelmeskedni, alkalmazkodni az életünk adott körülményeihez. Foglalkozzunk a saját feladatainkkal, mert ettől nem leszünk kevesebbek, de tapasztaltabbak és bölcsebbek igen. Ha uralkodni akarunk, akkor előbb szolgálnunk kell!

Mérleg – A Partner: Képtelenek vagyunk belenézni a tükörbe, mert attól félünk, hogy meglátjuk benne önmagunkat. Ez a tükör pedig lehet, hogy a párunk, akitől nem akarjuk elfogadni az általa közvetített visszacsatolást, ami önmagunkról szólna. A legrosszabb, hogy ezért ellenségként kezeljük a párunkat.

A feladatunk az lenne, hogy utat engedjünk a Partner oldalunknak, ám ez csak akkor működhet, ha hajlandóak vagyunk belenézni, elmerülni a párunk által mutatott tükörbe, hiszen ő látja magát abban a tükörben, amit mi mutatunk róla önmagának.

Tanuljuk meg, hogy szükségünk van a partnerünkre, mert egyedül sosem futunk be a célba! A partnerünk erőt, támogatást ad. Emlékezzünk, hogy szükségünk van egy személyre, aki képes rávenni minket arra, hogy újra kinyissuk a szemünket.

Skorpió – A Csábító: Nem veszett el bennünk a Csábító, hanem átváltozott sötét kísértővé, aminek oka az, hogy egy hamis ideába hajszoltuk bele magunkat. Ezért sok mindent képesek vagyunk megtenni, de azt nem vesszük észre, hogy feláldoztuk a jobbik oldalunkat annak a reményében, hogy valami még jobbat szerezzünk meg.

Ez az elképzelésünk rossz, mert az erőnk az alvilágtól származik. Ideje megfejtenünk, hogy milyen hamis vágy, elképzelés ejtett fogságba, hogy megszabadulhassunk tőle. Lehet, hogy az a berögződésünk, hogy még jobbnak kell lennünk. Mi nem arra születtünk, hogy csábítóként eltiporjunk másokat, hanem arra, hogy inspiráljunk, elbűvöljünk másokat.

Nyilas – A Prédikátor: Valamiért azt tartjuk helyesnek, ha ráerőltetjük másokra a véleményünket, tudásunkat. Amíg azon munkálkodunk, hogy hatalmat, hírnevet szerezzünk, addig a lelkünk úgy kiszárad, mint a Szahara.

Ennek oka, hogy túlságosan nagyvilági életet kezdtünk élni, a létünk pedig másoktól függ. Korábban pozitív, de most már negatív Prédikátorok lettünk. Ez azt jelenti, hogy rá akarjuk erőszakolni másokra az eszménket, tudásunkat.

Sajnos elfelejtettük, hogy a Prédikátor szerepnek csak akkor van értelme, ha nem várunk érte cserébe sikert, köszönetet, elismerést, semmit. Régen ennek ellenére is szerettük a Prédikátor oldalunkat, most pedig az a dolgunk, hogy ezt újra felfedezzük.

Térjünk vissza a jó szándéktól vezérelt, segítőkész Prédikátor személyiségünkhöz! Ehhez először önmagunkba kell fordulnunk, hogy újra felvirágoztassuk a kiszáradt lelkünket. Ezt egyedül kell megtennünk.

Bak – A Mester: Miért fordultunk el ennyire a világtól? Miért nem tanítunk, miért nem segítünk? Falat húztunk magunk köré, páncélt öltöttünk, és senkinek sem engedjük, hogy a közelünkbe férkőzzön.

Szokásunkká vált, hogy elítélünk másokat, sőt, az sem kizárt, hogy most már utáljuk az embereket, pedig nem ők, és nem is a világ a hibás azért, mert ennyire befelé fordultunk. Ezt csak magunknak köszönhetjük, mert egyszerűen elegünk lett.

Valamiért úgy döntöttünk, hogy elmenekülünk a problémáink elől, de a kérdés az, hogy mi volt az a gond, ami erre késztettet. Ha újra előtérbe akarjuk hozni a bölcs, érett, nyugodt, intelligens Mester személyiségünket, akkor előbb fel kell tárnunk a problémáink forrását!

Vízöntő – Az Udvari Bolond: Habár mindig szabadságra vágytunk, most mégsem tudjuk, hogy mit kezdjünk ezzel. Jelenleg csak sodródunk a nagyvilágban. Egyszer arra vágyunk, hogy bárcsak újra rabok lennénk, de máskor hangos szavakkal tiltakozunk a béklyók ellen.

Nem tudjuk feltárni, hogy mi lenne számunkra a legjobb. Ennek oka az, hogy a bennünk élő Udvari Bolond azt akarja, hogy találjunk célt az életünknek, és tervezzük meg az ahhoz vezető lépéseket!

Akkor lehetünk igazán szabadok, ha megértjük, hogy az élet egy játszótér, ahol a kalandozás mókás lehet. Amikor végre megtanulunk nevetni önmagunkon, a kudarcainkra pedig legyintünk, akkor többé nem lesz félelmetes a szabadság.

Halak – Az Angyal: Hiba, hogy elbújunk, és hamis eszmékkel áltatjuk magunkat. Folyton menekülünk a problémáink elől, és nem vagyunk hajlandók szembenézni a valósággal. Az életünket másoknak adjuk, és keressük a szent küldetésünket.

Állandóan azt kutatjuk, hogy hol, kinek segíthetünk, mert addig sem kell a saját problémáinkkal foglalkoznunk. A bennünk élő Angyal ezt nem tűri el. Ő azt akarja, hogy úgy lássuk el a szent küldetésünket, hogy közben nem menekülünk el a saját bajaink elől.

Szabadítsuk ki a személyiségünk Angyal részét úgy, hogy többé nem menekülünk, hanem félrevonulunk a külvilágtól. Nézzünk önmagunkba, mert csak ennyit kell tennünk.

(Forrás: noiportal.hu)