Tudd meg, hogy melyik mítosz szól a csillagjegyedről!

Ókori görög és római történetek állnak az asztrológia jegyek keletkezésének hátterében.A csillagjegyekről általában azt tudjuk, hogy mi rájuk a jellemző, hogyan befolyásolja őket az aktuális bolygóhatások, de arról ritkán esik szó, hogy milyen ókori görög vagy római mítosz tartozik hozzájuk.

Most azonban te is megtudhatod, hogy melyik mítoszból keletkezett a csillagjegyed!

A Kos-mítosz: Atamasz, Théba királyának a felesége úgy döntött, hogy meg kell szabadulnia a férje első házasságból született gyermekeitől. A cél érdekében Ino megmérgezte a termést, majd azt mondta a népnek, hogy az éhínségnek csak az vethet véget, ha feláldozzák az isteneknek Phrixoszt és Hellét.

Természetesen Nephele, az első feleség és a gyermekek anyja, nem hagyta, hogy megöljék a kicsiket, akiket egy kosra ültettet, hogy elmenekülhessenek. Útközben a kislány, Helle a tengerbe fulladt, de a bátyja életben maradt.

A fiú feláldozta a kost az isteneknek. Az állat csillagok közé emelkedett, ahonnan bátorságot, optimizmust, őszinteséget és hatalmas életörömöt sugároz. A Kos csillagjegy az áldozatkészséget, állandó célra törést jelképezi. Ő soha nem támad hátulról, és nem bánkódik, ha valami nem sikerül, amibe belevágott.

A Bika-mítosz: Amikor Zeusz, a görög főisten, beleszeretett Agenor király fiatal leányába, Európába, akkor fehér bikává változva jelent meg a kiszemeltje előtt. Európa megsimogatta az állatot, majd felült a hátára. A bika ekkor elrohant a lánnyal, akit Krétán a kedvesévé tett.

A Bika csillagjegyű emberekre jellemző, hogy megbízhatóak, a durva külsejük érzékeny szívet takar, türelmesek, ha pedig valamit szeretnének, akkor azt elérik.

Az Ikrek-mítosz: Léda, a gyönyörű spártai királyné ikreknek adott életet. Az egyik gyerek, Pollux, halhatatlan volt, amit annak köszönhetett, hogy apja Zeusz volt. A másik gyerek, Castor viszont halandóként jött a világra, mert az ő apja egy ember volt.

Amikor Castort megölték, akkor az őt szerető tetvére, Pollux arra kérte Zeuszt, hogy vegye el a halhatatlanságát, de a görög főisten ezt nem tette meg. Az ikrek azóta is szüntelen kergeti egymást a túlvilágon és az égbolton.

Az Ikrek csillagjegyű emberekre jellemző, hogy gyorsan változik a hangulatuk, nagyon jó a humoruk, társaságkedvelő teremtések, akik a problémákon gyorsan túlteszik magukat és nem tépelődnek a múlton.

A Rák-mítosz: Zeusz felesége, Héra végezni akart Héraklésszel, ezért amikor a hős a vízikígyóval harcolt, akkor az istennő még egy hatalmas rákot is rákeresztett, hogy ölje meg a férfit. A nagy erejéről híres Héraklész azonban mind a két ellenségét legyőzte. Habár Héra terve megbukott, az istennő mégis adott a ráknak egy helyet az égbolton.

A Rák csillagjegy szülöttei barátságos, békés emberek, de könnyen agresszívvé válhatnak, ha nem ők állnak a figyelem középpontjában.

Az Oroszlán-mítosz: Eurüsztheusz, mükénéi király, azzal a feladattal bízta meg Héraklészt, hogy végezzen a birodalmát rettegésben tartó szörnyeteggel. Ez a lény egy csillogó bundájú oroszlán volt, és egy nagyon biztonságos, titkos barlangban élt.

Annak érdekében, hogy kicsalja az állatot, a nagyon erős hősnek le kellett zárnia az összes kijáratot, egyet kivéve. A barlangból kisétáló oroszlán csapdába esett, Héraklész pedig puszta kézzel legyőzte.

Az Oroszlán csillagjegyű emberek elképesztő erővel rendelkeznek, szeretik a luxust, az első osztályú dolgokat, nagy a szívük és szeretetre méltóak.

A Szűz-mítosz: Az alvilág görög istene, Hadész, beleszeretett Zeusz szépséges, szűz lányába Perszephonéba, akit elrabolt, hogy az alvilágban feleségül vegye. A lány anyja, Demeter dühében tönkretette a termést a földön, ezzel éhínséget hozva az emberekre.

Annak érdekében, hogy az emberiség ne haljon éhen. Zeusz úgy döntött, hogy Perszephoné az év egyik felét töltse az alvilágban, a másik felét az anyjával, a Földön. Így született meg a Szűz csillagjegy az égbolton.

A Szűz képviselői türelmesek, pontosak, szorgalmasak, nem ritkán munkamániások. Szeretnek kritizálni, de azt már rosszul tűrik, ha őket kritizálják.A Mérleg-mítosz: Az ókori görögök Aphroditének, a rómaiak Vénusznak nevezték el a szerelem és a szépség istennőjét, aki akkor született, amikor Kronosz levágta az apja, az égi isten, Uranosz nemi szervét, amit a tengerbe dobott, ezzel hatalmas hullámokat kovácsolva. Az egyik hullámból, egy kagylóhéjból kelt ki a csodaszép istennő.

A Mérleg csillagkép akkor keletkezett, amikor Julius Caesar naptárreformot hajtott végre. A Mérleg két serpenyőjében két világos csillag látható. Az ókori görögök azt hitték, hogy ez a Skorpió két ollóját jelképezi.

A Mérleg csillagjegyű emberek nagyon szeretik a harmóniát, a párkapcsolatot és a szép tárgyakat.

A Skorpió-mítosz: A görög istennők nagyon kedvelték a kiváló vadászt, Oriont, de ő beleszeretett a vadászat istennőjébe, Artemiszbe, aki egy hatalmas skorpiót küldött a férfira. Az ízeltlábú megölte Oriont. Az istenek a skorpiót és a vadászt is az égboltra helyezték, de úgy, hogy a skorpió soha ne érhesse utol Oriont: a nyári csillagkép Skorpió soha nem áll együtt a téli Orionnal.

A Skorpió születésű emberek remekül uralkodnak magukon, szenvedélyesek, a megnyerő kisugárzásukkal pedig bárkit elbűvölhetnek. Ha megsértik őket, akkor azt soha nem felejtik el, a bosszújukkal pedig kivárják a legjobb pillanatot.

A Nyilas mítosz: Zeusz és Szemelé fia, Dionüszosz, aki az ókori görögöknél a bor és a mámor istene volt, egyszer úgy döntött, hogy meg kellene mutatni Héraklésznek a mámorosság titkát, ezért azt tanácsolja a nagy erejű hősnek, hogy álljon meg Pholosz kentaurnál.

A bor illata azonban odacsalta a többi kentaurt is, akik között hamarosan kitört a harc. Héraklész a buzogányával és a mérgezett nyilaival elüldözte őket, ám az egyik nyíl véletlenül eltalálta a bölcs Kheirónt.

A hős nem tudta meggyógyítani a kentaurt, aki elviselhetetlenül szenvedett a fájdalomtól, amiből se felépülni, se belehalni nem tudott. Kheirón végül felajánlotta magát Zeusznak, aki az égboltra emelte.

A Nyilas csillagjegyű emberek híresek a hatalmas szívükről, segítőkészségükről. Mindig az igazságra törekszenek, vidámak, szórakoztatóak, néha pedig rendkívül makacsok.A Bak-mítosz: A görög mitológia szerint még az istenek is féltek, amikor a titánok megjelentek a Földön. Amikor az óriások az eget is meg akarták hódítani, akkor az istenek elmenekültek, vagy állattá változtatták magukat. Csak Zeusz szállt szembe a titánokkal.

Pán, az erdő istene varázspálcává változott, de látva, hogy Zeusz bajban van, megmentette a főistent. Zeuszt annyira lenyűgözte a baklábú, szarvval rendelkező Pán álruhája, hogy külön helyet adott neki az égbolton.

Bak csillagjegyű emberekre jellemző, hogy megbízhatóak, erős akarattal rendelkeznek, spórolósak és nehezen tudják kimutatni az érzéseiket.

A Vízöntő-mítosz: A görög mitológia alapján a Vízöntő nem mással azonos, mint Prométheusz és Klümené fiával, Deukaliónnal, aki az óceánon hajózott a kilenc napon át tartó vízözön idején, majd végül Parnasszoszon kötött ki, és ott lesz az emberiség új nemzedékének ősatyja.

Babilonban túlcsorduló edénynek látták a kancsót, a Vízöntőt pedig a tizenegyedik hónappal hozták összefüggésbe, amit égszakadásnak neveztek. Az egyiptomiak az élet vizét osztották szép a földön és az égen, a kancsóról pedig azt gondolták, hogy a jó szerencse forrása.

A Vízöntő csillagjegyű emberekre jellemző, hogy senki sem korlátozhatja őket, ugyan változékonyak, de nagyon jól tudják, hogy mit akarnak. Toleránsak, nagyvonalúak, a szabadság pedig mindennél fontosabb a számukra.

A Halak-mítosz: Az ókori görögöknél Aphroditéról és Erószról, míg a rómaiknál Vénuszról és fiáról, Cupidóról hitték azt, hogy rájuk támadt a szörnyeteg Tüphón. Az istennő és a gyermeke, hallá változva, az Eufráteszen próbált menekülni. Annak érdekében, hogy ne szakadjanak el egymástól, a két isten szalagot kötött egymás lábára. Ezt a szalagot a szeretet jelképének tartják.

A Halak csillagjegyű emberekre jellemző, hogy gyakran kevés az önbizalmuk, mély az érzelemviláguk és akkor örülnek igazán, ha másoknak segíthetnek.

(Forrás: noklapja.nlcafe.hu)