A Brexitről és az önkormányzatiság helyreállításáról tárgyal Észak-Írországban az új brit kormányfő
A brit európai uniós tagság megszűnéséről (Brexit) és a felekezetközi önkormányzatiság helyreállításáról folytat tárgyalásokat szerdán az új brit kormányfő Észak-Írországban. Boris Johnson az öt legjelentősebb párt vezetőjét hívta találkozóra.
A miniszterelnök, aki kedd este érkezett Belfastba, elsőként a kisebbségben lévő konzervatív brit kormány külső támogatójával, a Demokratikus Unionista Párt (DUP) képviselőivel folytatott megbeszélést. Az északí-írországi brit fennhatóságot pártoló protestáns többség legnagyobb politikai erejének vezetője, Arlene Foster a találkozó után közölte, a Brexittel kapcsolatban mindketten hangsúlyozták, hogy megállapodással záruló kilépést akarnak. Véleményük szerint az ír kormánynak és az Európai Uniónak változtatnia kell retorikáján, és nyitottnak kell lennie egy új megállapodás elfogadására, nemcsak az Egyesült Királyság, hanem Írország és Európa egésze érdekében.
Az Észak-Írország és Írország közötti szárazföldi határ ellenőrzésének ügye mélyen megosztja a helyi pártokat. A Brexit jelenleg érvényes határnapja, október 31. után ez a 499 kilométeres szakasz lesz az egyedüli szárazföldi határ az Európai Unió és az Egyesült Királyság között, amelyen azonban már hosszú ideje nincs fizikai határellenőrzés, és a felekezeti konfliktust lezáró 1998-as nagypénteki béke is garantálja a határ nyitva tartását.
Az Európai Unió és az előző, Theresa May vezette brit kormány között létrejött Brexit-megállapodásban az úgynevezett tartalékmegoldás rendelkezik az említett határszakaszról. Eszerint az Egyesült Királyság vámuniós viszonyrendszerben maradna az EU-val, ha nem sikerül olyan kétoldalú kereskedelmi megállapodásra jutni, amely önmagában feleslegessé tenné a tartalékmegoldás alkalmazását. A kormányzó brit Konzervatív Párt keményvonalas Brexit-tábora - amelynek a múlt szerda óta hivatalban lévő Johnson az egyik szószólója - és a Demokratikus Unionista Párt (DUP) viszont határozottan elveti a tartalékomegoldást.
Boris Johnson belfasti tárgyalásainak másik központi eleme a felekezeti hatalommegosztásra alapuló önkormányzatiság helyreállítása. A tárgyalások felújításáról még tavasszal állapodott meg Theresa May és Leo Varadkar ír miniszterelnök, a májusban kezdődött folyamatban a brit és az ír kormány mellett az összes nagy észak-írországi politikai párt is részt vesz.
A 21 évvel ezelőtti nagypénteki egyezmény által elindított megbékélési folyamat eredményeként a Demokratikus Unionista Párt és a britellenes katolikus mozgalom vezető pártja, a Sinn Féin évekig együtt kormányozta Észak-Írországot, korábban teljesen elképzelhetetlen koalíciót alkotva. A felekezeti hatalommegosztásra alapuló önkormányzatiság azonban 2017 januárja óta nem működik, mivel súlyos vita robbant ki a két nagy koalíciós párt között, névleg a megújuló fűtőanyag-források használatának ösztönzését célzó, ám pénzügyi botrányba fulladt támogatási program miatt. A viszály hosszabb ideje orvosolatlan egyéb feszültségeket is a felszínre hozott, köztük az ír nyelv észak-írországi hivatalos használatáról szóló régi vitát.
(Forrás: MTI)
A miniszterelnök, aki kedd este érkezett Belfastba, elsőként a kisebbségben lévő konzervatív brit kormány külső támogatójával, a Demokratikus Unionista Párt (DUP) képviselőivel folytatott megbeszélést. Az északí-írországi brit fennhatóságot pártoló protestáns többség legnagyobb politikai erejének vezetője, Arlene Foster a találkozó után közölte, a Brexittel kapcsolatban mindketten hangsúlyozták, hogy megállapodással záruló kilépést akarnak. Véleményük szerint az ír kormánynak és az Európai Uniónak változtatnia kell retorikáján, és nyitottnak kell lennie egy új megállapodás elfogadására, nemcsak az Egyesült Királyság, hanem Írország és Európa egésze érdekében.
Arlene Foster szerint a megállapodás nélküli Brexit csak azért van napirenden, mert ahelyett, hogy egy mindkét fél számára előnyős megállapodásra törekedne, az Európai Unió szét akarja szakítani az Egyesült Királyságot.
"Ebben azonban egyetlen brit kormányfő sem működhet közre" - jelentette ki. Arra a kérdésre nem adott egyenes választ az újságíróknak, hogy támogatja-e a megállapodás nélküli Brexitet, amellyel kapcsolatban Boris Johnson rendre azt hangoztatja, hogy az Egyesült Királyság október 31-én mindenképp távozik az Európai Unióból, ha kell rendezetlen körülmények között is. Észak-Írországban a többség, csaknem 56 százalék a bennmaradásra szavazott a 2016-os Brexit-népszavazáson.
Az Észak-Írország és Írország közötti szárazföldi határ ellenőrzésének ügye mélyen megosztja a helyi pártokat. A Brexit jelenleg érvényes határnapja, október 31. után ez a 499 kilométeres szakasz lesz az egyedüli szárazföldi határ az Európai Unió és az Egyesült Királyság között, amelyen azonban már hosszú ideje nincs fizikai határellenőrzés, és a felekezeti konfliktust lezáró 1998-as nagypénteki béke is garantálja a határ nyitva tartását.
Az Európai Unió és az előző, Theresa May vezette brit kormány között létrejött Brexit-megállapodásban az úgynevezett tartalékmegoldás rendelkezik az említett határszakaszról. Eszerint az Egyesült Királyság vámuniós viszonyrendszerben maradna az EU-val, ha nem sikerül olyan kétoldalú kereskedelmi megállapodásra jutni, amely önmagában feleslegessé tenné a tartalékmegoldás alkalmazását. A kormányzó brit Konzervatív Párt keményvonalas Brexit-tábora - amelynek a múlt szerda óta hivatalban lévő Johnson az egyik szószólója - és a Demokratikus Unionista Párt (DUP) viszont határozottan elveti a tartalékomegoldást.
Boris Johnson belfasti tárgyalásainak másik központi eleme a felekezeti hatalommegosztásra alapuló önkormányzatiság helyreállítása. A tárgyalások felújításáról még tavasszal állapodott meg Theresa May és Leo Varadkar ír miniszterelnök, a májusban kezdődött folyamatban a brit és az ír kormány mellett az összes nagy észak-írországi politikai párt is részt vesz.
A 21 évvel ezelőtti nagypénteki egyezmény által elindított megbékélési folyamat eredményeként a Demokratikus Unionista Párt és a britellenes katolikus mozgalom vezető pártja, a Sinn Féin évekig együtt kormányozta Észak-Írországot, korábban teljesen elképzelhetetlen koalíciót alkotva. A felekezeti hatalommegosztásra alapuló önkormányzatiság azonban 2017 januárja óta nem működik, mivel súlyos vita robbant ki a két nagy koalíciós párt között, névleg a megújuló fűtőanyag-források használatának ösztönzését célzó, ám pénzügyi botrányba fulladt támogatási program miatt. A viszály hosszabb ideje orvosolatlan egyéb feszültségeket is a felszínre hozott, köztük az ír nyelv észak-írországi hivatalos használatáról szóló régi vitát.
(Forrás: MTI)
Hozzászólások