A brit külügyminiszter a Szerbiával fenntartott kapcsolat javítására szólította fel Koszovót
A Koha Ditore című pristinai napilap beszámolója szerint a brit diplomácia vezetője a koszovói parlamentben tartott beszédében kiemelte, hogy országa azt szeretné, ha Koszovó a balkáni béke és stabilitás egyik fő ereje lenne.
Hozzátette, hogy a térségbeli országoknak ugyanaz a céljuk: az Európai Unió tagjaivá kívánnak válni, még ha a csatlakozási folyamat más-más állomásán is vannak jelenleg. Mint fogalmazott, a múlt tele van fájdalommal, és senkitől sem várják el, hogy ezt elfelejtse, ugyanakkor Koszovónak és Szerbiának közösek az érdekei, amelyek magukban foglalják a kétoldalú kapcsolatok helyreállítását is.
Hozzátette, hogy Koszovó és Nagy-Britannia hasonló gondokkal küzd, és hasonló megoldásokra is van szükség. Szerinte Koszovónak küzdenie kell a terrorizmus, az erőszakos szélsőségek, a korrupció és a szervezett bűnözés ellen. Boris Johnson szerint "különösen nagy problémát jelentenek az albán bűnbandák", amelyek ellen a térségben küzdeni kell.
Felhívta a figyelmet arra, hogy törekedni kell a múltban elkövetett hibák kijavítására, a háborús bűnöket pedig mindkét oldalnak meg kell büntetnie, ezért jelentősnek nevezte a háborús bűnöket vizsgáló különleges bíróság létrehozását. A testület az 1998-1999-es koszovói konfliktus idején a gerillaakcióiról elhíresült Koszovói Felszabadítási Hadsereg (UCK) által elkövetett - feltételezett - háborús bűnöket vizsgálná. A brit külügyminiszter felhívta a figyelmet arra, hogy országa figyelemmel kíséri majd a bíróság munkáját.
A koszovói helyi viszonyokra reagálva arra intette a politikusokat, hogy tartózkodjanak a nepotizmustól, és adjanak lehetőséget az arra érdemes, egyetemet végzett fiataloknak ahelyett, hogy a pozíciókat a rokonoknak és ismerősöknek osztanák le.
Boris Johnson balkáni körútja második állomásaként érkezett Pristinába, ahonnan még csütörtökön Belgrádba utazik. Egy nappal korábban a horvát vezetéssel találkozott.
Koszovó 2008-ban kiáltotta ki függetlenségét Szerbiától, amit Belgrád azóta sem ismer el. Nagy-Britannia az első országok között ismerte el az önálló koszovói államot. Jelenleg 112 ország szerint független állam Koszovó, ugyanakkor Szerbia mellett Kína, Oroszország, valamint öt uniós tagállam - Szlovákia, Románia, Ciprus, Görögország és Spanyolország - is ezzel ellentétes nézőponton van.
MTI
Hozzátette, hogy a térségbeli országoknak ugyanaz a céljuk: az Európai Unió tagjaivá kívánnak válni, még ha a csatlakozási folyamat más-más állomásán is vannak jelenleg. Mint fogalmazott, a múlt tele van fájdalommal, és senkitől sem várják el, hogy ezt elfelejtse, ugyanakkor Koszovónak és Szerbiának közösek az érdekei, amelyek magukban foglalják a kétoldalú kapcsolatok helyreállítását is.
Hozzátette, hogy Koszovó és Nagy-Britannia hasonló gondokkal küzd, és hasonló megoldásokra is van szükség. Szerinte Koszovónak küzdenie kell a terrorizmus, az erőszakos szélsőségek, a korrupció és a szervezett bűnözés ellen. Boris Johnson szerint "különösen nagy problémát jelentenek az albán bűnbandák", amelyek ellen a térségben küzdeni kell.
Felhívta a figyelmet arra, hogy törekedni kell a múltban elkövetett hibák kijavítására, a háborús bűnöket pedig mindkét oldalnak meg kell büntetnie, ezért jelentősnek nevezte a háborús bűnöket vizsgáló különleges bíróság létrehozását. A testület az 1998-1999-es koszovói konfliktus idején a gerillaakcióiról elhíresült Koszovói Felszabadítási Hadsereg (UCK) által elkövetett - feltételezett - háborús bűnöket vizsgálná. A brit külügyminiszter felhívta a figyelmet arra, hogy országa figyelemmel kíséri majd a bíróság munkáját.
A koszovói helyi viszonyokra reagálva arra intette a politikusokat, hogy tartózkodjanak a nepotizmustól, és adjanak lehetőséget az arra érdemes, egyetemet végzett fiataloknak ahelyett, hogy a pozíciókat a rokonoknak és ismerősöknek osztanák le.
Boris Johnson balkáni körútja második állomásaként érkezett Pristinába, ahonnan még csütörtökön Belgrádba utazik. Egy nappal korábban a horvát vezetéssel találkozott.
Koszovó 2008-ban kiáltotta ki függetlenségét Szerbiától, amit Belgrád azóta sem ismer el. Nagy-Britannia az első országok között ismerte el az önálló koszovói államot. Jelenleg 112 ország szerint független állam Koszovó, ugyanakkor Szerbia mellett Kína, Oroszország, valamint öt uniós tagállam - Szlovákia, Románia, Ciprus, Görögország és Spanyolország - is ezzel ellentétes nézőponton van.
MTI
Hozzászólások