A franciák jobb véleménnyel vannak Angela Merkelről, mint a hazájukról
A franciák jelentős többségének (72 százalék) jó véleménye van Angela Merkel német kancelláról, hazájáról azonban csak 59 százalékuk gondolkodik így - derül ki két friss felmérésből.
Miközben a francia reformokat érintő bírálatai miatt a múlt héten a francia politikusok nyíltan kritizálták a német kancellárt, az IFOP közvélemény-kutatóintézetnek a Journal du Dimache című vasárnapi lapban megjelent felmérése szerint a franciák kevesebb mint harmadának (29 százalék) van rossz véleménye a Német Kereszténydemokrata Unió (CDU) újjáválasztott elnökéről.
A jobboldali szavazók 95, a baloldali tábor 64 százaléka, a szélsőjobboldali Nemzeti Front szimpatizánsainak pedig 68 százaléka kedveli Merkelt.
A megkérdezettek 73 százaléka "a francia-német viszont szempontjából sajnálatosnak találja, hogy a francia politikusok hevesen bírálják Németországot".
A december 11-12-én 1011 nagykorú megkérdezésével készült reprezentatív felmérés szerint a franciák 64 százaléka azt gondolja, hogy Franciaországnak példát kellene vennie a Németországban végrehajtott reformokról.
Mindazonáltal a megkérdezettek 74 százaléka úgy véli, hogy "Németország túl erős befolyással bír az Európai Unió politikájára". A franciák 76 százaléka arról is meg van győződve, hogy Németországban gondot jelentenek az alacsony fizetések és a szegénység.
A CSA közvélemény-kutatóintézet pénteken nyilvánosságra hozott felmérése szerint egyébként a franciák nem túl büszkék a hazájukra.
Míg a svédek 89, a németek 78, a britek 67 és az amerikaiak 64 százaléka jó véleménnyel van hazájáról, a franciáknál csak 59 százalékos ez az arány, s úgy érzik: Franciaország kudarcos helyzetet él át, 84 százalékuk úgy véli, hogy az országot meg kellene reformálni. Közülük 28 százalék szerint radikálisan.
A legnagyobb elvárás az állami kiadások rendbetételére (88 százalék) vonatkozik, ezt követi az adópolitika (82 százalék), a gazdasági fellendülés (82 százalék) és a bevándorlási politika (74 százalék).
Előre megadott válaszok felsorolása nélkül a megkérdezettek 25 százaléka a politikusok lecserélését tartaná a legfontosabb feladatnak.
A CSA tanulmánya szerint a franciák ugyanakkor nagyon ragaszkodnak mindahhoz, ami a francia modell alapjait jelenti: 78 százalékuk megtartaná a gondviselő államot, 56 százalékuk pozitívan gondolkodik a központosított államberendezkedésről, s 60 százalékuk azt kedveli Franciaországban, hogy a legfontosabb szolgáltatókat a közlekedésben, az energia és a távközlési szektorban az állam működteti.
A franciák 73 százaléka támogatja, hogy mindenkinek jár a társadalombiztosítás és a felosztó-kirovó nyugdíjrendszer (60 százalék).
A november 6. és 13. között 2006 nagykorú megkérdezésével készült reprezentatív felmérésben a reformokat illetően a legtöbben a túlzott szabályozások megszüntetését, az egyéni erőfeszítések jobb értékelését és a nagyobb egyéni felelősségvállalást várják el.
A franciák fele támogatná, hogy könnyebben lehessen a munkahelyekről az embereket elbocsátani, de 48 százalék ezt nem támogatná, 59 százalék a hivatalos munkaidő reformja mellett foglalt állást, s 79 százalék szerint a boltoknak akkor kellene nyitva tartani, amikor az jó nekik, beleértve a vasárnapokat és az estéket is.
MTI
Miközben a francia reformokat érintő bírálatai miatt a múlt héten a francia politikusok nyíltan kritizálták a német kancellárt, az IFOP közvélemény-kutatóintézetnek a Journal du Dimache című vasárnapi lapban megjelent felmérése szerint a franciák kevesebb mint harmadának (29 százalék) van rossz véleménye a Német Kereszténydemokrata Unió (CDU) újjáválasztott elnökéről.A jobboldali szavazók 95, a baloldali tábor 64 százaléka, a szélsőjobboldali Nemzeti Front szimpatizánsainak pedig 68 százaléka kedveli Merkelt.
A megkérdezettek 73 százaléka "a francia-német viszont szempontjából sajnálatosnak találja, hogy a francia politikusok hevesen bírálják Németországot".
A december 11-12-én 1011 nagykorú megkérdezésével készült reprezentatív felmérés szerint a franciák 64 százaléka azt gondolja, hogy Franciaországnak példát kellene vennie a Németországban végrehajtott reformokról.
Mindazonáltal a megkérdezettek 74 százaléka úgy véli, hogy "Németország túl erős befolyással bír az Európai Unió politikájára". A franciák 76 százaléka arról is meg van győződve, hogy Németországban gondot jelentenek az alacsony fizetések és a szegénység.
A CSA közvélemény-kutatóintézet pénteken nyilvánosságra hozott felmérése szerint egyébként a franciák nem túl büszkék a hazájukra.
Míg a svédek 89, a németek 78, a britek 67 és az amerikaiak 64 százaléka jó véleménnyel van hazájáról, a franciáknál csak 59 százalékos ez az arány, s úgy érzik: Franciaország kudarcos helyzetet él át, 84 százalékuk úgy véli, hogy az országot meg kellene reformálni. Közülük 28 százalék szerint radikálisan.
A legnagyobb elvárás az állami kiadások rendbetételére (88 százalék) vonatkozik, ezt követi az adópolitika (82 százalék), a gazdasági fellendülés (82 százalék) és a bevándorlási politika (74 százalék).
Előre megadott válaszok felsorolása nélkül a megkérdezettek 25 százaléka a politikusok lecserélését tartaná a legfontosabb feladatnak.
A CSA tanulmánya szerint a franciák ugyanakkor nagyon ragaszkodnak mindahhoz, ami a francia modell alapjait jelenti: 78 százalékuk megtartaná a gondviselő államot, 56 százalékuk pozitívan gondolkodik a központosított államberendezkedésről, s 60 százalékuk azt kedveli Franciaországban, hogy a legfontosabb szolgáltatókat a közlekedésben, az energia és a távközlési szektorban az állam működteti.
A franciák 73 százaléka támogatja, hogy mindenkinek jár a társadalombiztosítás és a felosztó-kirovó nyugdíjrendszer (60 százalék).
A november 6. és 13. között 2006 nagykorú megkérdezésével készült reprezentatív felmérésben a reformokat illetően a legtöbben a túlzott szabályozások megszüntetését, az egyéni erőfeszítések jobb értékelését és a nagyobb egyéni felelősségvállalást várják el.
A franciák fele támogatná, hogy könnyebben lehessen a munkahelyekről az embereket elbocsátani, de 48 százalék ezt nem támogatná, 59 százalék a hivatalos munkaidő reformja mellett foglalt állást, s 79 százalék szerint a boltoknak akkor kellene nyitva tartani, amikor az jó nekik, beleértve a vasárnapokat és az estéket is.
MTI
Hozzászólások