A német lakosság 81 százaléka támogatja a legalább részleges burkaviselési tilalmat
Németországban a lakosság 81 százaléka támogatja a burka vagy a test egészét eltakaró más muzulmán női öltözék nyilvános viselésének valamilyen mértékű tilalmát - mutatta ki egy pénteken ismertetett felmérés.
Az ARD országos köztelevízió ARD-Deutschlandtrend elnevezésű felmérésének adatai szerint a lakosság 51 százaléka az általános, 30 százaléka a részleges - például a közszolgálatban és az iskolákban való viselésének - tilalmat pártolja, 15 százalék pedig ellenzi az egész testet, illetve az arcot elfedő muzulmán női öltözékek - a burka és a nikáb - nyilvános viselésének tilalmát.
Az ügyet a kormányzó CDU/CSU jobboldali pártszövetség emelte a politikai napirendre, javaslata szerint részleges tilalmat kell bevezetni, a többi között az oktatási intézményekben, hivatalokban, demonstrációkon és a közúti közlekedésben szükséges tiltani a burka viselését, illetve az arc elfátyolozását.
A burkaviselés körüli vitában megszólalt a Németországi Muzulmánok Központi Tanácsának (ZMD) elnöke, Aiman Mazyek is, aki egy augusztus közepén adott nyilatkozatában kiemelte, hogy a "belpolitika elburkaizálódása" nem szerencsés, mert elvonja a figyelmet a valóban fontos ügyektől.
Aláhúzta, hogy elenyésző számban viselnek nők Németországban burkát. Mint mondta, bárkivel hajlandó fogadni egy rekesz ayranban - hagyományos török joghurtital -, hogy nem talál egy időben ötnél több burkás nőt a német utcákon és tereken.
A 82 milliós Németországban nagyjából 4-4,5 millió muszlim él, többségük szunnita török. Tavaly a menekülthullám révén valószínűleg több mint félmillióval nőtt a muszlimok száma az országban. Az ARD felmérésében azt is vizsgálták, hogy a lakosság szerint melyek a legfontosabb ügyek a 2013 őszén kezdődött kormányzati ciklus következő, utolsó évére.
Az első helyen a közbiztonság és a terrorizmus elleni harc áll, ezt a válaszadók 25 százaléka említette első számú ügyként. A második a nyugdíjrendszer és az időkori elszegényedés elleni küzdelem 24 százalékkal, a harmadik az oktatás, képzés, továbbképzés ügye 20 százalékkal.
A negyedik helyen a menekültek integrációja áll 12 százalékkal, majd a munkaerőpiac és a gazdaság következik 10 százalékkal, a hatodik az egészségügy, amely a németek 6 százaléka szerint a legfontosabb téma a ciklus utolsó évében.
Az ARD-Deutschlandtrend felméréssorozat új eredményei szerint az Angela Merkel kancellár vezette CDU és a bajor testvérpárt, a CSU szövetsége a szavazatok 33 százalékát szerezné meg, ha most vasárnap lenne a szövetségi parlamenti (Bundestag-) választás, ami 1 százalékpontos csökkenés az előző, augusztus elején mért szinthez képest. A koalíciós társ szociáldemokrata párt (SPD) változatlanul 22 százalékon áll.
A Bundestag ellenzéki oldalán a Zöldek támogatottsága 1 százalékponttal 12 százalékra csökkent, a Baloldal 9 százalékon stagnál. A legnagyobb parlamenten kívüli párt, az Alternatíva Németország (AfD) támogatottsága 1 százalékponttal 13 százalékra emelkedett, a liberális FDP változatlanul 5 százalékon áll.
Az ARD felmérését az infratest dimap kutatóintézet végezte 1008 ember telefonos megkérdezésével augusztus 23-án és 24-én. Az adatok a szavazókorú népességre nézve reprezentatívak.
(Forrás: MTI)
Az ARD országos köztelevízió ARD-Deutschlandtrend elnevezésű felmérésének adatai szerint a lakosság 51 százaléka az általános, 30 százaléka a részleges - például a közszolgálatban és az iskolákban való viselésének - tilalmat pártolja, 15 százalék pedig ellenzi az egész testet, illetve az arcot elfedő muzulmán női öltözékek - a burka és a nikáb - nyilvános viselésének tilalmát.Az ügyet a kormányzó CDU/CSU jobboldali pártszövetség emelte a politikai napirendre, javaslata szerint részleges tilalmat kell bevezetni, a többi között az oktatási intézményekben, hivatalokban, demonstrációkon és a közúti közlekedésben szükséges tiltani a burka viselését, illetve az arc elfátyolozását.
A burkaviselés körüli vitában megszólalt a Németországi Muzulmánok Központi Tanácsának (ZMD) elnöke, Aiman Mazyek is, aki egy augusztus közepén adott nyilatkozatában kiemelte, hogy a "belpolitika elburkaizálódása" nem szerencsés, mert elvonja a figyelmet a valóban fontos ügyektől.
Aláhúzta, hogy elenyésző számban viselnek nők Németországban burkát. Mint mondta, bárkivel hajlandó fogadni egy rekesz ayranban - hagyományos török joghurtital -, hogy nem talál egy időben ötnél több burkás nőt a német utcákon és tereken.
A 82 milliós Németországban nagyjából 4-4,5 millió muszlim él, többségük szunnita török. Tavaly a menekülthullám révén valószínűleg több mint félmillióval nőtt a muszlimok száma az országban. Az ARD felmérésében azt is vizsgálták, hogy a lakosság szerint melyek a legfontosabb ügyek a 2013 őszén kezdődött kormányzati ciklus következő, utolsó évére.
Az első helyen a közbiztonság és a terrorizmus elleni harc áll, ezt a válaszadók 25 százaléka említette első számú ügyként. A második a nyugdíjrendszer és az időkori elszegényedés elleni küzdelem 24 százalékkal, a harmadik az oktatás, képzés, továbbképzés ügye 20 százalékkal.
A negyedik helyen a menekültek integrációja áll 12 százalékkal, majd a munkaerőpiac és a gazdaság következik 10 százalékkal, a hatodik az egészségügy, amely a németek 6 százaléka szerint a legfontosabb téma a ciklus utolsó évében.
Az ARD-Deutschlandtrend felméréssorozat új eredményei szerint az Angela Merkel kancellár vezette CDU és a bajor testvérpárt, a CSU szövetsége a szavazatok 33 százalékát szerezné meg, ha most vasárnap lenne a szövetségi parlamenti (Bundestag-) választás, ami 1 százalékpontos csökkenés az előző, augusztus elején mért szinthez képest. A koalíciós társ szociáldemokrata párt (SPD) változatlanul 22 százalékon áll.
A Bundestag ellenzéki oldalán a Zöldek támogatottsága 1 százalékponttal 12 százalékra csökkent, a Baloldal 9 százalékon stagnál. A legnagyobb parlamenten kívüli párt, az Alternatíva Németország (AfD) támogatottsága 1 százalékponttal 13 százalékra emelkedett, a liberális FDP változatlanul 5 százalékon áll.
Az ARD felmérését az infratest dimap kutatóintézet végezte 1008 ember telefonos megkérdezésével augusztus 23-án és 24-én. Az adatok a szavazókorú népességre nézve reprezentatívak.
(Forrás: MTI)
Hozzászólások