A nemzetközi együttműködés és a nemek közötti egyenlőség állt a közszolgálati egyetem konferenciájának fókuszában
A nemek közötti egyenlőség előmozdítása és a multilaterális együttműködés megerősítése került fókuszba az UN’80–Beijing’30 – Building a Future Together konferencián, amelyet az ENSZ alapításának 80., valamint a Pekingi Nyilatkozat és Cselekvési Platform elfogadásának 30. évfordulója alkalmából rendeztek hétfőn a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen.
A rendezvényt Deli Gergely, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem rektora nyitotta meg. Kiemelte, hogy az ENSZ az elmúlt nyolc évtizedben a béke, a fenntartható fejlődés és az emberi jogok egyik legfontosabb globális intézményévé vált, amelyre a jelenlegi, gyorsan változó geopolitikai helyzetben különösen nagy szükség van.
Rámutatott: a világot érintő összetett kihívások — a klímaváltozástól a háborús konfliktusokig — csak összehangolt nemzetközi együttműködéssel kezelhetők, ezért a multilateralizmus megőrzése nem választható opció, hanem közös felelősség. A rektor hangsúlyozta, hogy a Ludovika a magyar közszolgálat zászlóshajójaként olyan jövőbeli vezetőket képez, akik értik a nemzetközi intézmények működését, tisztelik a jogállamiságot és képesek aktívan hozzájárulni a közjóhoz.
Felidézte, hogy az egyetem és a Magyar ENSZ Társaság közötti együttműködés hosszú évek óta segíti a hallgatókat abban, hogy első kézből szerezhessenek ismereteket az ENSZ működéséről és a globális folyamatokról. Deli Gergely arra is emlékeztetett, hogy a Pekingi Nyilatkozat máig érvényes alapvetése szerint a nemek közötti egyenlőség a békésebb, igazságosabb és fenntarthatóbb társadalmak egyik sarokköve.
Bogyay Katalin, a Magyar ENSZ Társaság elnöke és a Women for Diplomacy International alapítója köszöntő beszédében hangsúlyozta, hogy a Pekingi Nyilatkozat és Cselekvési Platform a nemek közötti egyenlőség előmozdításának egyik legátfogóbb, máig ható nemzetközi referenciadokumentuma.
Bár az elmúlt három évtizedben világszerte jelentős előrelépések történtek, Bogyay rámutatott: a diplomáciában, a politikában és a gazdaságban továbbra is a nők előmenetelének fokozatos lemorzsolódása tapasztalható.
Hangsúlyozta, hogy a nemek közötti egyenlőség nem pusztán társadalmi igazságossági kérdés, hanem a tartós béke, a fenntartható fejlődés és a válságkezelés egyik meghatározó alapfeltétele. A multilaterális rendszer gyengülése ezért nemcsak a nemzetközi stabilitást veszélyeztetné, hanem a nők és lányok jogainak védelmét is, amelyek az elmúlt évtizedekben nagyrészt nemzetközi együttműködés révén kaptak megerősítést.
Bogyay Katalin kiemelte: a békefolyamatok, a tárgyalások és a globális döntéshozatal csak akkor lehet valóban hatékony, ha a nők teljes joggal, érdemi módon vesznek részt bennük. Hozzátette: a konferencia célja nem pusztán az évfordulók méltatása volt, hanem annak vizsgálata, miként lehet új lendületet adni a nemzetközi együttműködésnek és a nemek közötti egyenlőség előmozdításának — különösen a fiatal generációk bevonásával.
A rendezvényen nagykövetek, egyetemi professzorok és nemzetközi szakértők vitatták meg a globális kormányzás, a női részvétel és a multilateralizmus jövőjének kérdéseit. A panelbeszélgetések középpontjában az állt, hogyan lehet a nemek közötti egyenlőséget és a női vezetők szerepét erősebben beépíteni a 21. század nemzetközi döntéshozatali folyamataiba, és milyen eszközökkel biztosítható, hogy a következő évtizedekben a világ biztonságosabb, igazságosabb és befogadóbb legyen.
(Forrás: MTI)
A rendezvényt Deli Gergely, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem rektora nyitotta meg. Kiemelte, hogy az ENSZ az elmúlt nyolc évtizedben a béke, a fenntartható fejlődés és az emberi jogok egyik legfontosabb globális intézményévé vált, amelyre a jelenlegi, gyorsan változó geopolitikai helyzetben különösen nagy szükség van.Rámutatott: a világot érintő összetett kihívások — a klímaváltozástól a háborús konfliktusokig — csak összehangolt nemzetközi együttműködéssel kezelhetők, ezért a multilateralizmus megőrzése nem választható opció, hanem közös felelősség. A rektor hangsúlyozta, hogy a Ludovika a magyar közszolgálat zászlóshajójaként olyan jövőbeli vezetőket képez, akik értik a nemzetközi intézmények működését, tisztelik a jogállamiságot és képesek aktívan hozzájárulni a közjóhoz.
Felidézte, hogy az egyetem és a Magyar ENSZ Társaság közötti együttműködés hosszú évek óta segíti a hallgatókat abban, hogy első kézből szerezhessenek ismereteket az ENSZ működéséről és a globális folyamatokról. Deli Gergely arra is emlékeztetett, hogy a Pekingi Nyilatkozat máig érvényes alapvetése szerint a nemek közötti egyenlőség a békésebb, igazságosabb és fenntarthatóbb társadalmak egyik sarokköve.
Bogyay Katalin, a Magyar ENSZ Társaság elnöke és a Women for Diplomacy International alapítója köszöntő beszédében hangsúlyozta, hogy a Pekingi Nyilatkozat és Cselekvési Platform a nemek közötti egyenlőség előmozdításának egyik legátfogóbb, máig ható nemzetközi referenciadokumentuma.
Bár az elmúlt három évtizedben világszerte jelentős előrelépések történtek, Bogyay rámutatott: a diplomáciában, a politikában és a gazdaságban továbbra is a nők előmenetelének fokozatos lemorzsolódása tapasztalható.
Hangsúlyozta, hogy a nemek közötti egyenlőség nem pusztán társadalmi igazságossági kérdés, hanem a tartós béke, a fenntartható fejlődés és a válságkezelés egyik meghatározó alapfeltétele. A multilaterális rendszer gyengülése ezért nemcsak a nemzetközi stabilitást veszélyeztetné, hanem a nők és lányok jogainak védelmét is, amelyek az elmúlt évtizedekben nagyrészt nemzetközi együttműködés révén kaptak megerősítést.
Bogyay Katalin kiemelte: a békefolyamatok, a tárgyalások és a globális döntéshozatal csak akkor lehet valóban hatékony, ha a nők teljes joggal, érdemi módon vesznek részt bennük. Hozzátette: a konferencia célja nem pusztán az évfordulók méltatása volt, hanem annak vizsgálata, miként lehet új lendületet adni a nemzetközi együttműködésnek és a nemek közötti egyenlőség előmozdításának — különösen a fiatal generációk bevonásával.
A rendezvényen nagykövetek, egyetemi professzorok és nemzetközi szakértők vitatták meg a globális kormányzás, a női részvétel és a multilateralizmus jövőjének kérdéseit. A panelbeszélgetések középpontjában az állt, hogyan lehet a nemek közötti egyenlőséget és a női vezetők szerepét erősebben beépíteni a 21. század nemzetközi döntéshozatali folyamataiba, és milyen eszközökkel biztosítható, hogy a következő évtizedekben a világ biztonságosabb, igazságosabb és befogadóbb legyen.
(Forrás: MTI)


Hozzászólások