A palesztinok elutasítják a legfelső bíróság döntését Sejk Dzsarra lakónegyed kilakoltatásairól

Shiri Zsuzsa, az MTI tudósítója jelenti: A helyi palesztin családok elutasították a legfelső bíróságnak a kelet-jeruzsálemi Sejk Dzsarra lakónegyed kilakoltatásai ügyében hozott kompromisszumos döntését, amely szerint védett bérlőként otthonaikban maradhatnak, s legalább 15 évre befagyasztják az ellenük szóló kilakoltatási és bontási végzéseket - jelentette kedden a The Times of Israel című angol nyelvű izraeli hírportál."Ez a kiegyezés előkészíti a terepet a földhöz való jogunk elvételéhez" - áll a családok közleményében. Az elmúlt hetekben palesztin családok megpróbáltak konszenzusra jutni a megállapodásról a legfelsőbb bíróságon, de egyesek ellenezték a kompromisszumot, mások viszont engedékenyebbnek mutatkoztak, miközben  nyomás nehezedett rájuk az ajánlat elutasítása érdekében.
    

A Gázai övezetet uraló iszlamista Hamász terrorszervezet vezetője, Iszmáíl Haníje néhány napja arra kérte az érintett családokat, hogy  utasítsák el az ajánlatot. Ebben a kelet-jeruzsálemi lakónegyedben a Nahalat Simon nevű zsidó csoport arra törekszik, hogy jogi úton kilakoltassa a palesztin lakosokat. A Nahalat Simon célja, hogy - amennyire csak lehetséges - kiterjessze az arab lakónegyedbe ékelődött zsidó telepescsoportot, és ezzel, úgymond, "judaizálja" a környéket.
    

A nacionalista zsidó csoport felvásárolt számos házat, és megkérdőjelezte számos palesztin család tulajdonjogát évtizedek óta lakott otthonaikhoz az olyan épületeknél, amelyek 1948 előtt zsidók tulajdonában lévő földeken épültek. A kilakoltatásokért évek óta zajló jogi küzdelem miatt számos tüntetés és összecsapás zajlott az óvárostól északra található lakónegyedben.
    

A telepesek olyan izraeli törvényre hivatkoznak, amely lehetővé teszi az 1948-as háború előtt zsidók tulajdonában lévő ingatlanok visszakövetelését, miközben a palesztinok számára a törvény nem biztosít hasonló jogokat. Ebben az arab többségű, jómódúnak számító jeruzsálemi lakónegyedben már a 19. század második felében földet vásároltak zsidó szervezetek és mecénások, többek között megvették Simon HaCadik ("Igaz Simon") hagyomány szerinti sírját és annak környékét.
    

A palesztin családok elutasító döntése után az ügy visszakerül a legfelsőbb bírósághoz, amely jóváhagyhatja a kilakoltatásokat, és előkészítheti a következő hetekben történő végrehajtásukat. Az Ir Amim nevű jeruzsálemi városvédő civil szervezet szerint az izraeli kormánynak számos eszköze lenne a kilakoltatások késleltetésére vagy leállítására, ezeket azonban mindeddig nem alkalmazta.
    

A tervezett kilakoltatások ellen Sejk Dzsarrában zajló tüntetések jelentős szerepet játszottak annak a 11 napig tartó májusi fegyveres konfliktusnak a kirobbanásában, amely Izrael és a Hamász között zajlott a Gázai övezetben.


(Forrás: MTI)