A The Times a bennmaradást pártolja
Kertész Róbert, az MTI tudósítója jelenti: A The Times című tekintélyes konzervatív brit napilap azt kérte szombati felhívásában a brit választóktól, hogy voksoljanak a bennmaradásra az EU-tagságról jövő csütörtökre kiírt népszavazáson.A lap Rupert Murdoch ausztrál-amerikai sajtómágnás globális sajtó- és médiabirodalmába tartozik, ugyanúgy, ahogy a legnagyobb olvasottságú és igen befolyásos brit bulvárlap, a The Sun, amely viszont minapi állásfoglalásban a kilépés mellett érvelt.
A The Sun érvei szerint Nagy-Britanniának meg kell szabadulnia "a diktatórikus Brüsszeltől, mert ha az EU tagja marad, akkor néhány éven belül elnyeli ez a megállíthatatlanul terjeszkedő, német dominanciájú szövetségi állam".
Testvérlapja, a The Times azonban szombati szerkesztőségi felhívásában annak a véleményének adott hangot, hogy Nagy-Britannia kilépése alapjaiban ingatná meg az egész európai folyamatot, és ez ismeretlen, de valószínűsíthetően rémisztő következményekkel járna.
A háromhasábos, teljes újságoldalnyi állásfoglalás szerint igaz, hogy az Európai Uniót - világ legnagyobb kereskedelemi szerveződését - irányító intézményrendszer elősegíti az új tagállamok demokratikus átalakulását, de maga nem demokratikus módon működik, emellett beavatkozó és rövidlátó politikát folytat.
A Brexit-párt - vagyis a brit kilépésért kampányoló tábor - azonban a lap szerint feleslegesen "festette át a valóságot". Nem igaz ugyanis a Brexit-pártiak azon állítása, hogy Nagy-Britannia heti 350 millió fontot (140 milliárd forintot) fizet be az uniós költségvetésbe; a hivatalos adatok szerint a tényleges összeg 136 millió font.
Nem igaz, hogy az EU-migráció gyakorolja a legnagyobb nyomást a brit állami egészségügyi ellátórendszerre (NHS), a legnagyobb feszültségek forrása az idősödő brit társadalom és a kezelések egyre magasabb költsége. Nem igaz az az állítás sem, hogy Törökország úton van az EU-csatlakozás felé. Recep Tayyip Erdogan török államfő egyre kisebb érdeklődést mutat a belépés iránt, és a török csatlakozás egyébként is legalább tizenöt évnyire van, de Franciaország és Németország még akkor is megvétózhatja - áll a The Times szombati állásfoglalásában.
A lap szerint azok, akik attól félnek, hogy Nagy-Britannia elveszíti az ellenőrzést saját sorsa felett, vonzónak találhatják az ellenőrzés visszaszerzésének gondolatát. A szuverenitás azonban - jóllehet értékes - soha nem abszolút. Minden szövetség és nemzetközi testület - köztük a Nemzetközi Valutaalap (IMF) és a NATO -, amelyekhez Nagy-Britannia saját érdekében csatlakozott, megköveteli a szuverenitás valamilyen mértékű megosztását.
A The Times kitér a Brexit súlyos gazdasági következményeire figyelmeztető szakértőkre és nemzetközi pénzügyi intézményekre. A szerkesztőségi írás szerint a Brexit-táborban divatos a szakértői vélemények megvető elutasítása, ám a divat nem jó tanácsadó egy ilyen horderejű kérdés eldöntésében.
Az Egyesült Királyság jól járt az uniós tagsággal. Azóta, hogy 43 éve csatlakozott az akkori Európai Gazdasági Közösséghez, az egy főre jutó hazai össztermék (GDP) 103 százalékkal nőtt, gyorsabban mint Franciaországban, Németországban vagy az Egyesült Államokban, és több mint kétszer olyan gyorsan mint az első világháború előtti birodalmi időszak csúcspontján - áll a The Times szombati felhívásában.
A héten a tekintélyes brit gazdasági-politikai folyóirat, a The Economist is a brit EU-tagság mellett foglalt állást, azzal érvelve, hogy a kilépés súlyos és tartós politikai és gazdasági károkat okozna Nagy-Britanniának, és az Európai Unión is mély sebet ejtene egyik legnagyobb tagországának elveszítése.
(Forrás: MTI)
A The Sun érvei szerint Nagy-Britanniának meg kell szabadulnia "a diktatórikus Brüsszeltől, mert ha az EU tagja marad, akkor néhány éven belül elnyeli ez a megállíthatatlanul terjeszkedő, német dominanciájú szövetségi állam".
Testvérlapja, a The Times azonban szombati szerkesztőségi felhívásában annak a véleményének adott hangot, hogy Nagy-Britannia kilépése alapjaiban ingatná meg az egész európai folyamatot, és ez ismeretlen, de valószínűsíthetően rémisztő következményekkel járna.
A háromhasábos, teljes újságoldalnyi állásfoglalás szerint igaz, hogy az Európai Uniót - világ legnagyobb kereskedelemi szerveződését - irányító intézményrendszer elősegíti az új tagállamok demokratikus átalakulását, de maga nem demokratikus módon működik, emellett beavatkozó és rövidlátó politikát folytat.
A Brexit-párt - vagyis a brit kilépésért kampányoló tábor - azonban a lap szerint feleslegesen "festette át a valóságot". Nem igaz ugyanis a Brexit-pártiak azon állítása, hogy Nagy-Britannia heti 350 millió fontot (140 milliárd forintot) fizet be az uniós költségvetésbe; a hivatalos adatok szerint a tényleges összeg 136 millió font.
Nem igaz, hogy az EU-migráció gyakorolja a legnagyobb nyomást a brit állami egészségügyi ellátórendszerre (NHS), a legnagyobb feszültségek forrása az idősödő brit társadalom és a kezelések egyre magasabb költsége. Nem igaz az az állítás sem, hogy Törökország úton van az EU-csatlakozás felé. Recep Tayyip Erdogan török államfő egyre kisebb érdeklődést mutat a belépés iránt, és a török csatlakozás egyébként is legalább tizenöt évnyire van, de Franciaország és Németország még akkor is megvétózhatja - áll a The Times szombati állásfoglalásában.
A lap szerint azok, akik attól félnek, hogy Nagy-Britannia elveszíti az ellenőrzést saját sorsa felett, vonzónak találhatják az ellenőrzés visszaszerzésének gondolatát. A szuverenitás azonban - jóllehet értékes - soha nem abszolút. Minden szövetség és nemzetközi testület - köztük a Nemzetközi Valutaalap (IMF) és a NATO -, amelyekhez Nagy-Britannia saját érdekében csatlakozott, megköveteli a szuverenitás valamilyen mértékű megosztását.
A The Times kitér a Brexit súlyos gazdasági következményeire figyelmeztető szakértőkre és nemzetközi pénzügyi intézményekre. A szerkesztőségi írás szerint a Brexit-táborban divatos a szakértői vélemények megvető elutasítása, ám a divat nem jó tanácsadó egy ilyen horderejű kérdés eldöntésében.
Az Egyesült Királyság jól járt az uniós tagsággal. Azóta, hogy 43 éve csatlakozott az akkori Európai Gazdasági Közösséghez, az egy főre jutó hazai össztermék (GDP) 103 százalékkal nőtt, gyorsabban mint Franciaországban, Németországban vagy az Egyesült Államokban, és több mint kétszer olyan gyorsan mint az első világháború előtti birodalmi időszak csúcspontján - áll a The Times szombati felhívásában.
A héten a tekintélyes brit gazdasági-politikai folyóirat, a The Economist is a brit EU-tagság mellett foglalt állást, azzal érvelve, hogy a kilépés súlyos és tartós politikai és gazdasági károkat okozna Nagy-Britanniának, és az Európai Unión is mély sebet ejtene egyik legnagyobb tagországának elveszítése.
(Forrás: MTI)
Hozzászólások