A török parlament a médiahatóság ellenőrzése alá vonta az internetes műsorszórást
A jogszabály azokra a külföldi tartalomszolgáltatókra is vonatkozik, amelyek vagy török nyelven, Törökországra vonatkozó műsorszórást végeznek, vagy nem török nyelven ugyan, de adásaikban helyt adnak a Törökországra irányuló kereskedelmi csatornáknak. Engedély nélküli működés esetén az illetékes bíróságnak az RTÜK megkeresését követő 24 órán belül határozatot kell hoznia az adott tartalom eltávolításáról vagy hozzáférhetőségének korlátozásáról. A döntés ellen fellebbezésnek van helye.
A Sözcü legfőbb török ellenzéki napilap beszámolója szerint a kemalista Köztársasági Néppárt (CHP) és a kurdbarát Népek Demokratikus Pártja (HDP) a lépést "az internet cenzúrájának" és a sajtószabadság korlátozásának minősítette. A török hatóságok a korábbi években több internetes közösségi oldal, köztük a Facebook, a Twitter és a YouTube blokkolását is elrendelték már. A Wikipédia tavaly április óta nem elérhető az országban.
A 2016. július 15-ei puccskísérletet követően a török kormány terrorpropaganda címén csaknem másfél száz újságírót börtönbe záratott, és hasonló nagyságrendben sajtóorgánumokat szüntetett meg. Az Európai Unió több vezető politikusa, valamint emberi jogi szervezetek azzal vádolják Recep Tayyip Erdogan török államfőt, hogy ürügyként használta és használja fel az incidenst az ellenzéki hangok elnémítására. Törökországban 20 hónapja rendkívüli állapot van érvényben.
A Riporterek Határok Nélkül (RSF) nemzetközi újságíró-jogvédő szervezet sajtószabadságról készített rangsorában 180 ország között Törökország a 155. helyen áll.
(Forrás: MTI)
Hozzászólások