Áder: A gyermekeink emlékezetében meg kell tartani a 25 évvel ezelőtt történteket (2. rész)
Áder János államfő szerint gyermekeink emlékezetében ébren kell tartani a 25 évvel ezelőtt a kelet-európai demokratikus átmenet során történteket, de azt is, hogy 1989-90-ben mit kívántunk meghaladni.
A köztársasági elnök szerdán Szófiában, a Hogyan birkózzunk meg a múlttal, a jövőre tekintettel” című nemzetközi konferencián fontosnak nevezte, hogy az 1945 és 1990 között az egykori szocialista országokban történtek, a munkatáborok, a koncepciós perek ne csak egy történelmi fejezetet jelentsenek a fiataloknak, hanem politikai cselekvésüket, szerepvállalásukat alapvetően befolyásoló tények legyenek.
Áder János arról is beszélt, hogy Magyarország a 25 évvel ezelőtt megfogalmazott célok közül a szabadságot és a függetlenséget megvalósította, az életszínvonal terén azonban még nem sikerült elérni az uniós átlagot, így tennivalók még ezen a területen vannak.
Áder János az egykori szocialista országokban végbement átalakulási folyamatokról szólva a hasonlóságokról és a különbözőségekről egyaránt beszélt. Mint mondta, az egykori államhatalom reagálása (az ellenzéki) mozgalmakra kezdetben igen hasonló volt: 1988-ban, 1989-ben bár megfogalmazták a büntetőjogi fenyegetettséget, eljárásokra már nem került sor sem Magyarországon - például a Fidesz megalakulását követően -, sem például Lipcsében, a nem sokkal a berlini fal leomlása előtt tartott demonstráción.
Bulgáriában és Magyarországon a folytatás is hasonló volt, békés átmenet ment végbe mindkét országban – mondta az államfő. Az államberendezkedést kerekasztal-beszélgetések keretében alkották meg a résztvevők, amelynek során a korábbi hatalom képviselői „közjogi aknákat, titkosszolgálati csapdákat” állítottak, és Magyarországon is sikeresen próbálták a politikai hatalmat gazdasági hatalommá konvertálni.
Az államfő különbségeket a két ország folyamatai között az első szabad választásoktól kezdődően állapított meg, mert míg Magyarországon egy rendszerváltó párt győzött, addig Bulgáriában a szocialisták, akik azonban egy év elteltével megbuktak.
Áder János a választási rendszernek tulajdonította, hogy míg Magyarországon az elmúlt évtizedekben minden egyes kormány kitöltötte mandátumát, addig Bulgáriában ez nem így volt, különösen az elmúlt években. Hangsúlyozta: Magyarországon csak komoly támogatottsággal rendelkező pártok kerülhetnek be a parlamentbe.
A múlt kérdéseinek lezárásáról szólva rámutatott: Magyarországon egy átvilágító bírókból álló testület akadályozta meg a rendszerváltást követően, hogy azok, akik az állambiztonsági múlt részei voltak, betölthessenek bizonyos pozíciókat.
Egy, az orosz gazdasági kapcsolatok erősödésére és a korábbi szabadságtörekvésekre vonatkozó kérdésre Áder János úgy felelt: 1956 és a mostani gazdasági együttműködés között semmilyen kapcsolat nincs. Hozzátette: Magyarországnak jelenleg semmivel sem erősebbek a gazdasági kapcsolatai Oroszországgal, mint az elmúlt évtizedekben, vagy mint például Franciaországnak, Németországnak vagy más volt szocialista országoknak. A paksi erőmű bővítéséről szólva kijelentette: senki nem adott az oroszokénál versenyképesebb ajánlatot.
A magyar államfővel együtt az Út a demokráciába: egyediek vagy átadhatók-e az átmenet tapasztalatai? című szekcióban szólalt fel a konferencián Roszen Plevneliev bolgár köztársasági elnök is, aki azonban arra mutatott rá, hogy országában a régi kommunista elit megerősítette gazdasági pozícióit.
Reményét fejezte ki, hogy Bulgária tanul Németország vagy Magyarország példájából, és feldolgozza múltját, szembenéz azzal, mert - mint fogalmazott - a nem teljesen kinyitott (titkosszolgálati) dossziék, a nem teljesen kimondott igazságok nem tettek jót.
Az egykori kommunista rendszerektől való legfőbb különbségnek a Bulgária és az egykori Szovjetunió között fennálló történelmi kapcsolatokat nevezte, hozzátéve: a részben az oroszok által finanszírozott modernizáció az átmenetre is rányomta bélyegét.
A kétnapos konferenciát abból az alkalomból tartják, hogy Bulgária 2014. november 10-én rendszerváltásának és demokratikus átalakulásának 25. évfordulóját ünnepelte.
A tanácskozáson kedden felszólalt Palasik Mária, az Állambiztonsági Levéltárak Történeti Levéltárának kutatásvezetője, szerdán szintén részt vesz a rendezvényen Gyarmati István, a Demokratikus Átalakulás Nemzetközi Központjának elnöke.
Az államfő a felszólalását követően találkozik Cecka Cacsevával, a bolgár nemzetgyűlés elnökével.
Áder János a bolgár köztársasági elnök meghívására látogatott két napra Szófiába. Roszen Plevneliev másfél éve járt Magyarországon.
MTI
A köztársasági elnök szerdán Szófiában, a Hogyan birkózzunk meg a múlttal, a jövőre tekintettel” című nemzetközi konferencián fontosnak nevezte, hogy az 1945 és 1990 között az egykori szocialista országokban történtek, a munkatáborok, a koncepciós perek ne csak egy történelmi fejezetet jelentsenek a fiataloknak, hanem politikai cselekvésüket, szerepvállalásukat alapvetően befolyásoló tények legyenek.Áder János arról is beszélt, hogy Magyarország a 25 évvel ezelőtt megfogalmazott célok közül a szabadságot és a függetlenséget megvalósította, az életszínvonal terén azonban még nem sikerült elérni az uniós átlagot, így tennivalók még ezen a területen vannak.
Áder János az egykori szocialista országokban végbement átalakulási folyamatokról szólva a hasonlóságokról és a különbözőségekről egyaránt beszélt. Mint mondta, az egykori államhatalom reagálása (az ellenzéki) mozgalmakra kezdetben igen hasonló volt: 1988-ban, 1989-ben bár megfogalmazták a büntetőjogi fenyegetettséget, eljárásokra már nem került sor sem Magyarországon - például a Fidesz megalakulását követően -, sem például Lipcsében, a nem sokkal a berlini fal leomlása előtt tartott demonstráción.
Bulgáriában és Magyarországon a folytatás is hasonló volt, békés átmenet ment végbe mindkét országban – mondta az államfő. Az államberendezkedést kerekasztal-beszélgetések keretében alkották meg a résztvevők, amelynek során a korábbi hatalom képviselői „közjogi aknákat, titkosszolgálati csapdákat” állítottak, és Magyarországon is sikeresen próbálták a politikai hatalmat gazdasági hatalommá konvertálni.
Az államfő különbségeket a két ország folyamatai között az első szabad választásoktól kezdődően állapított meg, mert míg Magyarországon egy rendszerváltó párt győzött, addig Bulgáriában a szocialisták, akik azonban egy év elteltével megbuktak.
Áder János a választási rendszernek tulajdonította, hogy míg Magyarországon az elmúlt évtizedekben minden egyes kormány kitöltötte mandátumát, addig Bulgáriában ez nem így volt, különösen az elmúlt években. Hangsúlyozta: Magyarországon csak komoly támogatottsággal rendelkező pártok kerülhetnek be a parlamentbe.
A múlt kérdéseinek lezárásáról szólva rámutatott: Magyarországon egy átvilágító bírókból álló testület akadályozta meg a rendszerváltást követően, hogy azok, akik az állambiztonsági múlt részei voltak, betölthessenek bizonyos pozíciókat.
Egy, az orosz gazdasági kapcsolatok erősödésére és a korábbi szabadságtörekvésekre vonatkozó kérdésre Áder János úgy felelt: 1956 és a mostani gazdasági együttműködés között semmilyen kapcsolat nincs. Hozzátette: Magyarországnak jelenleg semmivel sem erősebbek a gazdasági kapcsolatai Oroszországgal, mint az elmúlt évtizedekben, vagy mint például Franciaországnak, Németországnak vagy más volt szocialista országoknak. A paksi erőmű bővítéséről szólva kijelentette: senki nem adott az oroszokénál versenyképesebb ajánlatot.
A magyar államfővel együtt az Út a demokráciába: egyediek vagy átadhatók-e az átmenet tapasztalatai? című szekcióban szólalt fel a konferencián Roszen Plevneliev bolgár köztársasági elnök is, aki azonban arra mutatott rá, hogy országában a régi kommunista elit megerősítette gazdasági pozícióit.
Reményét fejezte ki, hogy Bulgária tanul Németország vagy Magyarország példájából, és feldolgozza múltját, szembenéz azzal, mert - mint fogalmazott - a nem teljesen kinyitott (titkosszolgálati) dossziék, a nem teljesen kimondott igazságok nem tettek jót.
Az egykori kommunista rendszerektől való legfőbb különbségnek a Bulgária és az egykori Szovjetunió között fennálló történelmi kapcsolatokat nevezte, hozzátéve: a részben az oroszok által finanszírozott modernizáció az átmenetre is rányomta bélyegét.
A kétnapos konferenciát abból az alkalomból tartják, hogy Bulgária 2014. november 10-én rendszerváltásának és demokratikus átalakulásának 25. évfordulóját ünnepelte.
A tanácskozáson kedden felszólalt Palasik Mária, az Állambiztonsági Levéltárak Történeti Levéltárának kutatásvezetője, szerdán szintén részt vesz a rendezvényen Gyarmati István, a Demokratikus Átalakulás Nemzetközi Központjának elnöke.
Az államfő a felszólalását követően találkozik Cecka Cacsevával, a bolgár nemzetgyűlés elnökével.
Áder János a bolgár köztársasági elnök meghívására látogatott két napra Szófiába. Roszen Plevneliev másfél éve járt Magyarországon.
MTI
Hozzászólások