Iszlám Állam - Amerikai lapok: Obama sokat kockáztat
Barack Obama azzal, hogy bejelentette az Iszlám Állam (IÁ) nevű terrorszervezet elleni légi hadviselés szíriai kiterjesztésére és a szíriai mérsékelt ellenzék felfegyverzése vonatkozó szándékát, kockázatos játszmába fogott, nem utolsósorban saját történelmi megítélése szempontjából - írták az első amerikai lapelemzések az elnök szerda esti televíziós beszédéről.
A liberális
szerint Obama az iraki és a szíriai iszlamista szélsőségesek elleni további harc meghirdetésével új irányt szabott elnöksége hátralevő részének, és elképzelhető, hogy elődjéhez hasonlóan ő is egy befejezetlen háborút hagy örökül utódjának. Mivel azonban ebben a harcban nem vesznek majd részt amerikai katonák tízezrei, mint Irakban vagy Afganisztánban, ez egy más természetű háború lesz, és nem hasonlít majd a jemeni vagy a szomáliai katonai akciókra sem.
Az IÁ elleni harc szíriai kiterjesztése a lap szerint "a következő fejezet lesz abban a fárasztó küzdelemben, amely 13 éven át - ilyen vagy olyan formában -, de háborúban tartotta" az Egyesült Államokat. És miután Obama éveken át arra törekedett, hogy távol tartsa hazáját egy újabb "ostoba háborútól", most éppen az egyik legvéresebb, leggonoszabb, testvérgyilkos konfliktusba, a szíriai polgárháborúba ugrasztja bele Amerikát.
Az, hogy mennyire hatékonyan lehet lefolytatni ezt a háborút, és minimalizálni az amerikai veszteségeket, a legnehezebb biztonsági feladat Amerika számára Obama elnöksége utolsó két évében, de az utána következő elnök kormányzásának első időszakában is. A lap felhívta a figyelmet arra, hogy ellentétben a korábbi elnökökkel, akik jó népszerűségi mutatók mellett kezdtek el hadat viselni, a Fehér Ház jelenlegi lakójának alacsony a támogatottsága.
A konzervatív The Wall Street Journal arról ír, hogy szerdai beszédével Obama felhagyott egyik hazárdjátékával, de azonnal bele is kezdett egy másikba. Az első játszma három hónapja kezdődött, amikor az IÁ elfoglalta Moszult, és veszélybe sodorta az iraki kormányt, amelynek hatalomba segítésére Amerika több százmilliárd dollárt költött annakidején.
Az elnök azonban ahelyett, hogy Amerika nevében határozott választ adott volna az IÁ jelentette veszélyre, kiszorította a hatalomból az erősen megosztó politikusnak bizonyuló Núri al-Máliki miniszterelnököt. A teljes körű amerikai segítségnyújtás ára a bagdadi kormányváltás lett.
Obamának sikerült elérnie, hogy az iraki síiták, a mérsékelt szunniták és a kurdok jobban együttműködnek az Egyesült Államokkal az IÁ terroristáival szembeni hadműveletekben. Az elnök azonban elszenvedett bizonyos "járulékos veszteségeket", mert mind otthon, mind külföldön vesztett népszerűségéből, és egyre inkább egy túlságosan lassú, határozatlan politikus képe rajzolódik ki róla.
Obama most két dologban kockáztat. Egyfelől abban, hogy elegendő lesz-e a korlátozott amerikai katonai szerepvállalás az IÁ megfékezéséhez. Másfelől abban, hogy a korábban a külföldi katonai fellépéstől ódzkodó amerikai közvélemény, amely az elmúlt hetekben már valamelyest támogatta az IÁ elleni légicsapásokat, kitart-e mellette a többévesnek ígérkező küzdelemben. A lap a 2001. szeptember 11-ei terrortámadások utáni háborúkat elindító George W. Bush elnökre emlékeztetve rámutatott, hogy az amerikaiak türelme véges, ha hosszú harcról van szó.
A centrumtól enyhén balra állónak tekintett The Washington Post elemzésében rámutatott: Obama, aki elnökségének csaknem hat évét szentelte a muszlim világban viselt amerikai háborúk befejezésének, azt magyarázta szerdán az országnak, hogy miért döntött egy újabb harc mellett. A lap szerint ez kudarc az amerikai erők főparancsnoka számára, akiről elnökségének elején az a kép alakult ki a világban, hogy kimozdítja az Egyesült Államokat a folyamatos hadiállapotként jellemezhető helyzetből.
A cikk rámutat, hogy az új katonai fellépés meghatározó lesz a Nobel-békedíjas Obama politikai öröksége szempontjából. Az arab tavasz miatt Washingtonnak egyre korlátozottabbá vált a befolyásolási lehetősége az olyan országokban, mint Szíria, Obama pedig vagy "túlságosan naiv volt, amikor új fejezetet ígért" a 2001. szeptember 11. utáni külpolitikában, vagy "egyszerűen képtelen volt beteljesíteni ezt az ígéretét".
MTI
A liberális
szerint Obama az iraki és a szíriai iszlamista szélsőségesek elleni további harc meghirdetésével új irányt szabott elnöksége hátralevő részének, és elképzelhető, hogy elődjéhez hasonlóan ő is egy befejezetlen háborút hagy örökül utódjának. Mivel azonban ebben a harcban nem vesznek majd részt amerikai katonák tízezrei, mint Irakban vagy Afganisztánban, ez egy más természetű háború lesz, és nem hasonlít majd a jemeni vagy a szomáliai katonai akciókra sem.Az IÁ elleni harc szíriai kiterjesztése a lap szerint "a következő fejezet lesz abban a fárasztó küzdelemben, amely 13 éven át - ilyen vagy olyan formában -, de háborúban tartotta" az Egyesült Államokat. És miután Obama éveken át arra törekedett, hogy távol tartsa hazáját egy újabb "ostoba háborútól", most éppen az egyik legvéresebb, leggonoszabb, testvérgyilkos konfliktusba, a szíriai polgárháborúba ugrasztja bele Amerikát.
Az, hogy mennyire hatékonyan lehet lefolytatni ezt a háborút, és minimalizálni az amerikai veszteségeket, a legnehezebb biztonsági feladat Amerika számára Obama elnöksége utolsó két évében, de az utána következő elnök kormányzásának első időszakában is. A lap felhívta a figyelmet arra, hogy ellentétben a korábbi elnökökkel, akik jó népszerűségi mutatók mellett kezdtek el hadat viselni, a Fehér Ház jelenlegi lakójának alacsony a támogatottsága.
A konzervatív The Wall Street Journal arról ír, hogy szerdai beszédével Obama felhagyott egyik hazárdjátékával, de azonnal bele is kezdett egy másikba. Az első játszma három hónapja kezdődött, amikor az IÁ elfoglalta Moszult, és veszélybe sodorta az iraki kormányt, amelynek hatalomba segítésére Amerika több százmilliárd dollárt költött annakidején.
Az elnök azonban ahelyett, hogy Amerika nevében határozott választ adott volna az IÁ jelentette veszélyre, kiszorította a hatalomból az erősen megosztó politikusnak bizonyuló Núri al-Máliki miniszterelnököt. A teljes körű amerikai segítségnyújtás ára a bagdadi kormányváltás lett.
Obamának sikerült elérnie, hogy az iraki síiták, a mérsékelt szunniták és a kurdok jobban együttműködnek az Egyesült Államokkal az IÁ terroristáival szembeni hadműveletekben. Az elnök azonban elszenvedett bizonyos "járulékos veszteségeket", mert mind otthon, mind külföldön vesztett népszerűségéből, és egyre inkább egy túlságosan lassú, határozatlan politikus képe rajzolódik ki róla.
Obama most két dologban kockáztat. Egyfelől abban, hogy elegendő lesz-e a korlátozott amerikai katonai szerepvállalás az IÁ megfékezéséhez. Másfelől abban, hogy a korábban a külföldi katonai fellépéstől ódzkodó amerikai közvélemény, amely az elmúlt hetekben már valamelyest támogatta az IÁ elleni légicsapásokat, kitart-e mellette a többévesnek ígérkező küzdelemben. A lap a 2001. szeptember 11-ei terrortámadások utáni háborúkat elindító George W. Bush elnökre emlékeztetve rámutatott, hogy az amerikaiak türelme véges, ha hosszú harcról van szó.
A centrumtól enyhén balra állónak tekintett The Washington Post elemzésében rámutatott: Obama, aki elnökségének csaknem hat évét szentelte a muszlim világban viselt amerikai háborúk befejezésének, azt magyarázta szerdán az országnak, hogy miért döntött egy újabb harc mellett. A lap szerint ez kudarc az amerikai erők főparancsnoka számára, akiről elnökségének elején az a kép alakult ki a világban, hogy kimozdítja az Egyesült Államokat a folyamatos hadiállapotként jellemezhető helyzetből.
A cikk rámutat, hogy az új katonai fellépés meghatározó lesz a Nobel-békedíjas Obama politikai öröksége szempontjából. Az arab tavasz miatt Washingtonnak egyre korlátozottabbá vált a befolyásolási lehetősége az olyan országokban, mint Szíria, Obama pedig vagy "túlságosan naiv volt, amikor új fejezetet ígért" a 2001. szeptember 11. utáni külpolitikában, vagy "egyszerűen képtelen volt beteljesíteni ezt az ígéretét".
MTI
Hozzászólások